Van-e szabad akarata annak, akinek pisztolyt tartanak a fejéhez, és lelövik ha nem azt teszi az ember amit ők mondanak?

Akkor, ha nem teszi meg és így biztosan lelövik, akkor öngyilkos az az ember, aki szabadon választ, hogy éljen e, vagy meghaljon más keze által?

Mondjuk egy terrorista sorra megkéri a túszait, hogy tegyenek valamit meg, de azok nem teszik és mikor az illetőre kerül a sor, két tucatot azonnal lepuffantottak már előtte, így semmi kétsége sem lehet, hogy komolyan gondolják és nemleges válasz esetén lelövik.

Természetesen az akarat szabad. Már amennyire...

A cselekvés az nem.

Erre azt lehet hozni, hogy hiába szabad az akarat, az ókorban még véletlenül sem akarhattak atomerőművet. Szóval azért annyira nem szabad...

"teljesítik a parancsot."

Na ugye, ez nem fikció, két nagy háború is volt, amiben emberek millióit hajtották egymásnak.

Szónokolhatsz szabad, vagy akármilyen akaratról, aki megkapta a behívót, annak mennie kellett, mert nem volt kecmec, az elején sem, de a vége felé már statárium volt.

Az oroszok mögé felzárkózott a záró osztag, ha rohamozni kellett, csak előre lehetett menni, hátra nem, mert egyből lelőtték.

A szövetséges csapatoknál is működött a hadbíróság, harctéri gyávaságért ott is golyó volt a jutalom, de aki katona volt, az tudja, hogy parancsot nem lehet megtagadni, harchelyzetben az azonnali megtorlást kap, rögtön agyonlövi a felettese, ez benne van a szabályzatban, ez az eljárás, ezt kell csinálni.

Mit gondolsz, saját akaratukból mentek az emberek a harctéren a halálba?

Az első világháború során a begyepesedett vezérkari tisztek, akik maguk sem tudták, mivé fejlődtek a lőfegyverek, sorozatosan elrendelték a rohamokat, de akiknek előre kellett nyomulni, azok régen tudták már, hogy semmi esélyük, hiszen még azokat is egyből lepuffantották, akinek csak egy kicsit kilógott a feje, de ha parancs jött, akkor menni kellett a biztos halálba.

Nekik azzal már végük is volt, de senki nem akarta magát gyávának mutatni, mert akkor is agyonlőtték volna őket, végül is csak úgy választhattak, hogy vagy bátran, vagy gyáván halnak meg, amiért még a családjukat is megvetették volna.

A bibliai Isten így tart töltött pisztolyt az emberek fejéhez, hiszel, vagy bekrepálsz, de nekem nincs ebben választásom, én nem hiszem el ezt a gyermeteg történetet, nem tehetek róla.

Még, hogy szabad akarat!

Próbáld meg elhinni, hogy a spagettiszörny teremtette a világot, tessék, lehet választásod.

Vehetjük úgy is, hogy valami kell ahhoz, hogy az ember elhiggye a Bibliát, nem hiszékenységre gondolok, hanem legyen mondjuk a fantázia.

Ha számmal értékelni tudnánk, ahogy az IQ-t, akkor azt lehetne mondjuk mérni, hogy 70 alatt az emberek nem tudják elképzelni Isten lényét, így ateisták maradnak, 70 és 100 között sok lenne a vallásos, felette meg megint jönnének az ateisták, mert nekik már kevés lenne a vallás, nekik már a világegyetem végtelenségén járna az eszük, egyszerűen képtelenek lennének megmaradni az egyszerű magyarázatoknál. A határértékeknél lehetnek az ingadozók.

Nem állítom, hogy ez így van, csak szemléltetem, hogy az ateisták nem képesek elhinni, hogy van Isten.

Nem tehetünk róla, ez nem akarattól függ.

Kiforgatod elegge a lenyeget a dolognak de akkor is van szabad akarat.

Mert igy kiforgatva is az jon ki, hogy a tobbseg a pisztolyt valasztja. xd

Van. Szabadon eldönti, hogy enged-e a kérésnek, vagy sem.

S attól függ, hogy a lelkiismerete, és az Isten iránti hűsége mit kíván meg.

Jézus tudta, hogy megfogják ölni, még sem előzte meg azt az ígéretet, hogy megkapja a királyi hatalmat, engedve Sátánnak, mert Tőle is megkaphatta volna.

De nem mindegy milyen áron.