Miért vannak olyan keresztények, akik elfogadják az ősrobbanást és az evolúciót?

Talán kezdjük az elejéről a témát, és haladjunk sorjában a tudomány felé:

Miféle bizonyíték van Isten létezésére? Hoppá, álljunk meg egy kicsit.. Amikor Istenről beszélünk, kire kell gondolnom? A babiloniak isteneire? A perzsa Mithárszra? A görög-római istenekre, vagy talán a zsidó istenre? Ha ez utóbbi válasz, akkor erre csak annyit tudok, hogy a Biblia nem bizonyíték a létezésére. Azt a könyvet ugyanis számtalanszor módosították, ráadásul még azt sem tudjuk, kik írták. Az apostoli levelek a hittudományos irodalomban nem egy esetben pszeudonimként szerepelnek ami azt jelenti. A laikus mit sem tud erről, de már most megsúgom, hogy a szó jelentése: hamisítvány - vagyis valaki más írta, aki híres apostolnak adta ki magát. Nem egy hittudós egyetért ebben, csak a bevezetéstudomány ismertetésében érthető okokból enyhébben beszélnek erről a jelenségről, mert nem akarják lejáratni a Bibliát.

Na most, lépjünk tovább egy fokkal:

A vallásokkal és a Bibliával szemben ott van két kiváló tudományos modellünk. Az egyik az evolúció amely az élőlények változásaira szakosodott tudományág, a másik az ősrobbanás, amely a kozmosz keletkezését és fejlődését világítja meg, teljesen érthető módon. Ezek a modellek egyértelműen bizonyítva vannak, ma tényként kezelik őket.

Vannak emberek, akik elfogadják az ősrobbanást és az evolúciót és a tudomány újabb és újabb felfedezéseit, emellett mondjuk a halál gondolata, vagy azon parázni, hogy utána lesz-e, nem lesz, stb. nem a kedvenc időtöltésük.

A vallás és a tudomány, mint megszámlálhatatlanul sokan korábban is leírták, nem ugyanazt a célt szolgálja.

Én gimitől kutatónak tanultam, kezdetben határtalan lelkesedéssel. Apám református, anyám katolikus családból való, de nem vallásosan voltam nevelve (keresztelőm sem volt). Minél többet tanultam és minél többet tudtam, annál többször tört aztán rám halálfélelem, szorongás - mert az élet, ahogyan a tudomány segített megismerni, visszavonhatatlanul véges, és a nemlétbe belegondolástól szó szerint meg lehet őrülni bizonyos idő után.

"El kell fogadni, ez az élet rendje, nem tudja senki, milyen is az" - ezek a "bíztató" szavak nem tudnak egy ilyen mélypontról nagyon kizökkenteni sehová.

A vallás, a hit ekkor tud támasza lenni valakinek szerintem. Lehet belekötni, logikátlan, az nem úgy volt, az nem lehetett úgy, vagy akkor, biztosan több sebből vérzik - de a vallásban nem logikát és tényeket keresek, hanem megnyugvást és reményt. Nem is valami konkrétat, hanem egy picike mi van, ha mégis-t, ami nyugtatóan elhessegeti a kellemetlen gondolatokat, ha támadni akarnak.

És miért keresztény? Mert Magyarországon születtem,és bár már több vallás "nálunk is elérhető", azért még a vezető szerintem ez (vagy aki nem vallásosnak tartja magát). Nem mondhatom magam túl hithű kereszténynek sem, de ez nekem nem okoz lelkiismereti problémát, az én életem, az én hitem. Azon részeiről a vallásnak, amit nem tudok magaménak érezni, nem veszek tudomást - lesz, aki szerint nem formálhatom kénye kedvem szerint, neki szíve joga is így gondolni, de ahhoz nekem nem sok közöm van, az már az ő hite.

Folytatás:

Ha van (valamilyen) Isten - ami kétséges, hiszen a létezésére nincs tudományos bizonyíték, - akkor az ebbe a tudományosan megalapozott folyamatba, amit sikerült feltárnunk, csak úgy illeszthető be, hogy a háttérben munkálkodik. Így a normálisabb keresztények elfogadhatják a tudományos modelleket is. Azonban ma már eljutottunk odáig, hogy nem volt szükség semmiféle Teremtőre, a dolgok anélkül is mennek a maguk módján. (keressetek rá Stephen Hawking véleményére, hogy ő hogy látja ezt a kérdést.) Itt azonban a fent említett keresztényeknek már maguknak kell dönteniük, hogy annak ellenére is fenntartják-e a hitüket, hogy megvan a világ és a kozmosz mindenféle Teremtő nélkül is.

Össze lehet olvasztani, de az nem lesz jó szerintem. Alapvető különbség van a két álláspont között, és ezek a különbségek teljesen ellentétesek.

Ősrobbanás, majd hosszú, hosszú fejlődés, alakulás - Hat napos teremtés

A halál által lett az ember - Az ember által jött be a halál

Hosszú folyamat, míg az ember megjelent - Rövid idő alatt jelent meg az ember.

A halál velejárója az életnek - A halál nem velejárója az életnek

Az ember nem tehet arról, hogy van halál - Az ember tehet arról, hogy van halál

A halálnak semmi köze az ember bűnéhez - Az ember bűne miatt van halál

A világnak nincs szüksége Istenre - A világ nem lenne, ha nincs Isten

Az embernek nincs szüksége megváltóra - Az ember megváltó nélkül halott

A világ, így az ember is egyre változik, a primitívtől a komplexebb felé - A világ és az ember is egyre hanyatlik

Nagyon egyszerű összemosni az ürüléket az arannyal, de attól amaz nem marad arany, csak szennyezett arany. A tudományos álláspontot is össze lehet mosni Isten beszédével, de attól még nem lesz igaz egyik sem együtt meg pláne nem.

Ha az ember nem tehet arról, hogy a világban van a halál, akkor nincs szüksége megváltóra. Ha nem én vagyok a hibás, hanem valami / valaki más, akkor nincs szükségem arra, hogy büntetést kapjak, vagy elvegye bárki / bármi is a büntetésemet. Egy evolucionista keresztény Isten ítélőszéke előtt simán mondhatja, hogy Te vagy, aki elindítottad azt a csodálatos folyamatot, amit ősrobbanásnak, majd evolúciónak hívunk, az ember ezen evolúció által vált azzá, amivé, így ezért lettem olyan, amilyen. Nem az én hibám, így nincs szükségem arra, hogy megbocsásd azt, amiről nem is én tehetek.

"Te vagy, aki elindítottad azt a csodálatos folyamatot, amit ősrobbanásnak, majd evolúciónak hívunk, az ember ezen evolúció által vált azzá, amivé, így ezért lettem olyan, amilyen. Nem az én hibám, így nincs szükségem arra, hogy megbocsásd azt, amiről nem is én tehetek."

Az ember ezért lett olyan, amilyen. Vagyis nem egy ösztönlény aminek mutatni szeretnéd. Hanem egy gondolkodni képes lény. Mely felismerte teremtett mivoltát. Felismeri tettei következményét, és képes magán uralkodni. És igen, képes beismerni ha hibázik. És képes változni, képes fejlődni. És képes megbocsájtást kérni, az eddig megszerzett ismeretek birtokában is.