Mit mondanak az evolúció tagadói és jehova tanúi ezekre a tényekre?

"Én komolyan mondom -nem találkoztam még ennyire gyp-s emberrel ! "

Nézd, barátom. Azért lassan visszavehetnél az alpári lendületedből.

Nem lenne tisztességesebb elismerned, hogy vannak olyan dolgok, amiben nálad valakik jártasabbak? Ezzel a szánalmas mocskolódással, látványos önimádattal gondolod, hogy bárkit is meg tudsz győzni az igazadról, saját magadon kívül?

Kedves ceri!

Vergődsz, ordibálsz, gyalázkodol.

Tudsz ezen kívül itt valamit reprezentálni? A piramis ügy totál off, de legalább érdekes. Amit te csinálsz egy 3 éves kisgyerek hisztizése, és gyanítom, hogy erre végképp nincs senkinek szüksége...

Trollkodásra szerintem keress magadnak egy másik helyet..

(#299) Vidiripi

„Akkor most még sem vagy ügyes?”

Én? Kérem, én mindig ügyes vagyok… de, de… nagy ritkán van, hogy van aki ügyesebb… természetesen csak egy rövid időre.

„Hanem azt sugalltam hogy nem volt az olyan egyszerű!”

Én csak politizálok. A piramidióták soka úgy képzeli, hogy a Nagy Piramis földöntúlian több, mint a többi piramis, és azt állítják, hogy az mindig is ott volt, a többi piramis porfészek meg csak az ügyetlenkedő egyiptomiak silány utánzata. Észrevettem, hogy ha beismerem, hogy magam is csodálom az egyiptomi piramisokat (de mindet!), akkor az inkább csak olaj a piramidióták abnormális mértékű csodálatának csak a Nagy piramisra fókuszáló máglyájára.

„A 228. kommentemben azt írom hogy tájolva vannak a piramisok. Többes számot használva ismét. Szerinted ez véletlen?”

Gondolkodás nélkül az előbbiekben ábrázolt piramidiótaként kezeltelek, és így minden sorodat ennek képzetében kommentáltam. Hiba volt. Rutinból vezettem, aminél elsikkad a változás észrevétele, és kész is a bummm…

Exkuzálom magam az alábbival:

Érdemes a némberes filmet is megnézni. Minden erővel arra fókuszál, hogy a többi piramisról megfeledkezzünk. Ha ugyanis a többi piramist is vizsgálná, akkor kiderülne, hogy azok korántsem olyan porfészkek, ráadásul az időben történő terjedésük és technikai fejlődésük bizony halad a Nagy piramis felé, és az egyértelműen fejelődő kivitelezési technikai motívumok egymásra épülnek a piramis sorban. Kiderülne, hogy csak Sznofru maga három olyan piramist épített, aminek össztömege meghaladja a Nagy piramis kőtömegét, és az abban megnyilvánuló technikák is visszaköszönnek a Nagy Piramisban. Mindennek tetejében Sznofru három piramisa szó szerint reprezentálja azt, ahogy próbálkozik egyre jobbat építtetni… Mindezek leplezése roppant fontos a piramidiótáknak, ugyanis ebből az is következik, hogy a Nagy Piramis felépítésének ideje lehetetlen, hogy legalább 30 évnél több lett volna, mert utána már Khafre, és Dzsedefre következik, akik szintén grandiózus piramisokat építettek (bár nem akkorákat, mint Kheopsz – gazdasági hanyatlás indult be lassú ütemben). Hufu (Kheopsz – görög név) idejében hatalmas csúcsra ért a gazdaság ereje, és elképzelhetetlen, hogy ő ne építetett volna magának piramist, ugyanúgy, mint a többi fáraó is, és nyilvánvalóan adódik, hogy ebben a paradicsomi helyzetben ő építette meg a legklasszabbat, de a valóság az, hogy még ő sem mozgatott meg annyi követ, mint amennyit az apja, Sznofru (nem lehetetlen, hogy a gazdasági paradicsom, inkább Sznofru idejében volt, és Hufunál már kissé romlott, így ő nem több piramist, hanem a legszuperebbet építette meg, de kisebb anyagigénnyel). Sznofru több anyagot megmozgató építkezését lehetne a piramidiótáknak csodaként bemutatni, azonban nem tehetik, mert az egyéb körülmények megrengetnék azt a hitet, hogy a Nagy Piramis megépítéséhez minimum 100 év kellene, mondjuk még mai technológiával is.

„Azzal is te jöttél hogy Danikent felhoztam pedig ez nem igaz.”

Nem hiszem, hogy ezt a te számládra írtam volna bárhol is.

Majd folytatom, csak dolgom van…

„Apránként” mégis… dolog közben beszúrva…

#299 (Vidiripi)

„De egy dologban biztos vagyok. Mégpedig abban hogy van amit a tudósok is elhallgatnak”

Úgy vettem észre, hogy elismered, a kérdés kapcsán rendelkezem egy bizonyos akceptálható ismeretszinttel. Kivételesen ezt nem öntömjénezésként, hanem érvként mondom. Amennyiben hülyének se tartasz, akkor azt mivel magyarázod, hogy nekem semmi ilyen nem jut az eszembe? Elvakultság? Ennek bizonyításához kellene olyan adatot bemutatni, amit figyelmen kívül hagyok direkt, vagy adatot, amelyet elfogultan másképp értelmezek, vagy adatot hamisítok. Vagy nem tudtam olyan adatról, ami az elképzelésemet valójában cáfolná.

De a dolog fordítva is igaz. Ha te valamiben biztos vagy, és nem kívánod sodortatni magad pusztán az emberi benyomásaid alapján (vagyis hogy a személyes benyomásaid alapján lehetetlennek tűnik a piramist megépíteni ókori erőforrásokkal), akkor igényednek kell lennie arra, hogy tények felkutatásával támaszd alá a benyomásaidat. Ha csak a benyomásaidba belenyugodsz, akkor szimplán csak győzködöd magad egy semmivel se alátámasztható összeesküvés elmélettel, illetve elégedetten sodortatod magad a többség hasonló érzetének hullámaival.

De vegyük igaznak az elhallgattatás lehetőségét.

Írj le nekem egy életszerű forgatókönyvet az összeesküvés lehetőségére. Egyiptom nem egy elzárt terület. A világ összes helyéről érkeznek oda ifjú és karrierre éhes egyiptológus palánták. Az ELTE egyiptológia karáról is van lehetőséged egyiptomi kutatásokra kiruccanni. Hogy képzeled az egész világméretű összeesküvést kivitelezni? Az ELTE-ben már elkezdik oktatni a hallgatókat arra, hogy vannak bizonyos tabutémák, amit a világ összes egyetemén közmegegyezés alapján titkolni kell a nagyközönség előtt? Esetleg mindig kollokválnak a tabutémákból a hallgatók? A világ összes egyetemén a hallgatók úgy mennek ki a nagyvilágba, hogy afféle szabadkőműves titkos találkozón fogadalmat tesznek? És ez a fogadalom ilyen fantasztikus összhangban az egész világ minden új egyiptológusában ilyen jól működik? Nem szivárog ki soha semmi az ilyen oktatásokról se? Még úgy se, hogy van aki ebben esetlen nem kíván részt venni, de tudomást szerez róla?

És ez így megy már tökéletes összhangban 100 éve??? A tudósmaffia ezerszer hatékonyabban működik, mint a koza nostra?

Miért gondolod, hogy egy új egyiptológus belenyugszik abba, hogy egy két szenzációs felfedezéssel, ami a történelemre való rátekintésünket gyökeresen változtatná, arról mondjon le. Mert ezt tanulta a suliban? Ezt te el tudod magaddal hitetni? És ha kiközösítik? Minden tudománytagadó elképesztően sikeres és gazdagsághoz jut! Ráadásul hírnévhez is jut, minél gátlástalanabbul tagadja a tudomány eredményeit, annál több a rajongója a begyepesedett, vaskalapos tudományt hirdetők csürhéje között. Te nem ezt tapasztalod?

Szóval hogy is képzeled el ezt életszerűen?

#299 (Vidiripi)

„Tudtam én hogy valahol azért érzékeny lelkivilágú vagy. 5-8 perc? Nem sok az? Még a végén beleszeretsz az illetőbe. :D :D :D”

Már késő! Megfogadtuk, örökre együtt maradunk. Tudom, hogy mi vagyunk az egyetlen pár, akit még a halál se választhat el.

„Viszont az a jelző hogy „nagy” nem igazán jó mert van nagyobb piramis is. Na persze nem Afrikában!”

Boszniai? Valamelyik túldimenzionált kínai? Szerintem nézz ennek utána hitelesebb helyen… - Állj! Nm, Nm, Neeem! Vedd le a kezed az egérről! Kifúj! Megnyugszik. Átgondol. Mi is az a hitelesebb hely? És most keresgél a Guglén… Olyan oldalról el, ami úgy kezdődik, hogy 20 éve kutatom már, és a szűklátókörű tudósok… (fordítok: Kiss Jenő géplakatosról van szó, önjelölt tudós; fizikus, aki jó a szakmájában, és ettől azt hiszi, hogy a régészethez is ért; fizikus, aki hülye a szakmájához, és jobb híján áltudományos kiadványokból tartja fenn magát; és még ezer változat – persze a fizikus helyére bármit behelyettesíthetsz, még nagyon ritkán még eredményt soha nem produkáló régészt is)

„Az lehet de ebben biztosan különbözik az egyiptomi piramis. Ugyan is az egy sírhely. S nem Isteneknek épült!”

Hopp! Ügyes! Ravasz és váratlan vágás, de a csörténkben a riposztom mégis ülni fog. Az egyiptomiak nem úgy gondolkodtak, mint mi. Kheopsz egyiptomi teljes neve Hnum-Hufu, vagyis Hufu, aki Hnum isten kegyeltje. Hnum teremtette fazekaskorongján az embert, aki tőle megkapta ka-t, ami nem egyszerűen a lélek. Egyiptomban nagyon erős volt a halotti kultusz, amely úgy képzelte a halál utáni létet, hogy az átmeneten át ka is csak úgy tud átjutni könnyedén, ha a test is „sértetlen”. Test és lélek misztikus egysége a dualizmuson át történő értelmezésén alapult, így minden egyiptominak roppant fontos volt még az életében a halálra való felkészülés. Vagyonának egy részét nem a nyugdíjra tartalékolta, hanem arra, hogy a temetkezési hely minél tetszetősebb legyen az isteneknek, és hogy a mumifikáció minél sikeresebb legyen. A szegényeket egyszerűen a sivatagban temették el, mert a száraz homok jól tartósít. Vagyis a sírhely egyszerre ima is volt az istenek elfogadó készségének felszítására. A halotti kultusz maga a vallás volt tulajdonképpen.

Hufu, mint minden fáraó, már az életében isten volt, nem egyszerűen valami isten helytartója. Temetkezési helye tehát a halála után azonnal templommá is vált. Ettől függetlenül persze voltak hagyományos templomok is az isteneknek.

„Azt nem e az Isten mondja meg hogy neki milyen a megfelelő?”

Az ember közvetíti az igényét.

***

„„Szerinted melyik tudós volt szűklátókörű?”

Mind kettő! 1-es kihagyta a tudományos részt. 2-es nem számolt azzal hogy tényleg csoda történik!”

***

Az 1-es semmiféle tudományos részt nem hagyott ki. A kutatása alapján megállapította, hogy csodák vannak, nincs további kutatásra szükség.

A 2-esről nem tudod, hogy hívő lélek, vagy sem. Neki nem a személyes benyomását kell leírnia egy tudományos értékelésben, hanem a tudomány protokolljának megfelelően kell értékelni, hogy mire jutott, és mit javasol, szintén a tudományos protokollnak megfelelően. Ha azt írja, hogy bejezett ténynek látja a dolgot, az is jó. Ha azt írja, hogy most nem tudjuk, de majd később talán, akkor az is jó. Több verzió nem létezik a tudományfilozófia kritériumai alapján.

Ha a 2-es később kiad egy könyvet, amiben leírja hogy szerinte nem lát további lehetőséget, és őt a lelke mélyén meggyőzte a kísérlet a csodák voltáról, az csak egy személyes emberi megnyilvánulás lesz, semmi több, de nem tartozik a kérdésem lényegéhez, amit persze igyekeztél kikerülni, de erre is számítottam.

Szerintem újrapróbálkozhatnál, mert eddig csak azt látom, hogy te vagy szűklátókörű. A természettudományos tankönyvbe pedig bele kell írni valamit, mert a kísérlet tényszerűen lezajlott, a jelenség a valós világunk eleme lett, tehát nem kerülhető meg a jelenség tudományos igénnyel történő regisztrálása.

Igen. Pont az lenne a lényeg, hogy megtudjuk tőled, miképpen viszonyulsz az élet abiotikus folyamatok mentén történő kialakulásának hipotéziséhez. Állítsuk le a kutatást? Vagy folytatható? Lehet összeboronálni azt al elképzelést, hogy van Isten is, meg van prebiotikus evolúció is?

#300 (Vidiripi)

Annak az idején a villámról is tudtuk, hogy létezik, de ha belenyugszunk, hogy megmagyarázhatatlan, akkor az is maradt volna.

Felteszem arra írod, hogy a tudomány nem tud magyarázatot adni, hogy nem lehet definiálni az életet:

„Rendkívül tudományos! De ugye azt tudod hogy az élet az létezik? Vagy tudjátok ugye?”

Tulajdonképpen nem biztos, hogy létezik. És nem tudjuk biztosan, hogy létezik.

A tudomány felveti annak lehetőségét, hogy egyszerűen nem is kell definiálni az életet. Életkritériumokat fektet le inkább. Azért nem akarja feltétlenül definiálni, mert ha az élettelen anyag valóban az élettelenből „csúszott” át az élőbe, akkor mindössze arról van szó, hogy az élettelen anyag egy magasabb szerveződési szintre került, amit egyszerűen az emberi szubjektivitás életnek nevezett el. De az ő elnevezése nem feltétlenül a valóságot tükrözi, csak a benyomásának nevet adott.

Pl. nincsenek olyanok, hogy látható fény, meg infravörös, meg ibolyántúli stb. Ezek emberi, szubjektív névadások. Valójában csak elektromágneses sugárzás van, és attól függően, hogy a mi szempontunkból milyen domináns hullámhosszban vizsgálódunk, ott az elektromágneses hullámokból önkényesen kiemelt tartományainak neveket adtunk. Ugyanúgy nincs piros sem, sárga sem… Egyszerűen az agyunk a látható tartományon belül az egyes hullámhosszakat (illetve frekvenciákat) külön kezeli, és különböző, valójában nem létező színekként mutatja meg nekünk az elektromágneses spektrum így felosztott részeit. Ez egy fiziológiai érzet, magyarán átverés... :)

Persze mi ezeknek azért neveket adtunk, mintha léteznének, ám mégis hasznos, hogy neveket adtunk ennek a nem létező dolgoknak, mert jobban segít tájékozódni a megértésben.

Amennyiben persze az élet működéséhez szükséges pl. a lélek, amit valami módon természetfeletti közvetítés útján megkapunk, akkor van értelme az élet definíciójának, de akkor meg elsősorban a lélek fogalmát kellene előbb definiálni. Tekintve, hogy ez természetfeletti, így erre nem sok esély mutatkozna.

#301

"Egyébként igen, a "nem tudom" is tudományos válasz"

Pöpec!

Egyszerű, lényegretörő és igaz. Ráadásul a hangnem is tökéletes. :)

#302 (Vidiripi)

"Érdekes hogy pl. Cerevisiae sem szimpatizál a hívő emberekkel finoman szólva."

Nálam a szimpátia megítélésénél nem az illető eszmei hovatartozása a döntő.

Hatalmasat tévedsz, és kikérem magamnak a... Azonnal cáfolom is a minden alapot nélkülöző kijelentésedet:

Te pl. nekem szimpatikus vagy.

Vidiripi

"A mondanivalóval foglalkozzál, ne a stílussal. Van valami értelmes kérdésed azon kívül hogy alapfogalmak definícióját követeled és szájtátva bámulod a piramisokat, mert nem tudod felfogni hogyan épültek?"

Hát azzal is foglalkoznék ha lenne mivel. De mivel semmit nem írtál így igen csak nehéz.

Nézzem meg a neten annyi volt a válaszod. Oké úgy lesz!