Mit mondanak az evolúció tagadói és jehova tanúi ezekre a tényekre?

Vidiripi

"Nem létező dolgokban hinni az elmebetegség biztos jele. Te egyszerűen túl hülye vagy a tudományhoz és inkább hiszel a megnyugtató mesében, amit emberek találtak ki."

Kérlek írd le nekem hogy a tudomány hogyan definiálja az életfogalmát!

Kérlek írd le nekem hogy mi a tudományos megállapítás hogyan keletkezett az élet!

Melyik az a tudományos és ELISMERT labor ahol élettelen anyagokból élő szervezetet hoztak létre?

Hogyan állapították meg a Föld korát?

Vidiripi(#267)

Rendben, inkább csak a személyes megjegyzések miatt… Ügyes. Hiába tudom, hogy csak provokálsz, akkor is be kell dőlnöm neki.

Az amcsi felhőkarcolókat is ugyanolyan emberek csinálták, mint mi, csak a miénknél fejlettebb technológiával rendelkeznek, de nem földöntúlival, és sokkal gazdagabbak nálunk. Ennyi mindössze. Ha mindenhol tudnak a Földön házat csinálni, akkor nyilván lesz olyan hely a Földön, ahol lesz leges-legmenőbb felhőkarcoló is. Félrevezető a mások önfeledt felhőkarcoló bámulása mögött kialakuló csodát sejtő érzetet kihasználni azzal, hogy rámutatunk a felhőkarcoló mellett álló kunyhóra, amiről mindenkinek szimpla emberi munka fog eszébe jutni, mivel azon senki se fog csodálkozni. Ezzel ki nem mondottan sugallod, hogy a kunyhó csak silány emberi másolata a csodának, holott egyik építkezésben sincs semmi csoda.

A ceri által ajánlott film első öt perce is hemzsegett az ilyen émelyítő érzelmi manipulációktól (a film veri a mellét, hogy ő rájött a hosszú kutatási ideje alatt, amire az egyiptológia 100 év alatt se, ő az igazság felkent hirdetője), plusz valós adatokat is eltagadott, átértelmezett arra apellálva, hogy a néző úgy se ismeri az egyszerű megoldást, és kellően leesik az álla. Ebben az érzelmi állapotban már azt lehet vele beszopatni, amit csak akar. Pl. a piramis betájolása bár ötletességet igényel, de szerény eszközökkel és többszörös átlagolással megoldható, még pontosabban is, mint amennyit most a piramis mutat. Ezt nyilvánvalóan kellett tudnia annak, aki állítólag több évet kutatott az ügyben, így szimplán és szemérmetlenül hazudik, mikor állítja, hogy a piramis tájolása csak a mai modern eszközökkel valósítható meg. Vagy elkezd azon nyekeregni, hogy szerencsétlen munkásoknak meg kellett görnyedni a folyosókban, holott ha valaki volt a Szépművészeti múzeum Múmiák testközelben kiállításán, láthatta, hogy szinte nevetségesen kisebb testalkatúak voltak az egyiptomiak hozzánk képest.

Klasszikus manipulálás az érzelmekkel a szokásos nyers számolás is, vagyis napi átlagban mintegy 350 darab magkővet (kváderkő) kellett beépíteni, vagyis kb. három-négy percenként került a helyére egy magkő. Így ez elképesztőnek tűnik, de ha valakit tényleg a lehetséges építési mód kiderítése izgatná, akkor semmiképpen nem feledkezne meg arról említést tenni, hogy a piramis nem kocka, hanem gúla, vagyis a legalsó kősora a legnagyobb anyagmennyiségű négyzetet adja ki, amit hangyaként áraszthattak el a munkások, és egyszerre egy időben rengeteg magkövet lehetett letenni. Nagyon sok sorra ez még igaz, hiszen legalább 10-15 méterig számos helyről kisebb rámpák tömegével vehették körbe a piramist, ahova egyidőben számos követ lehetett még felvinni és elhelyezni, és tulajdonképpen ezzel a piramis legnagyobb anyagigényű alsórésze relatíve gyorsan kialakítható. Később kell csak a nagy rámpa, ami a teljesítmény keresztmetszetet tényleg eléggé szűkíti, de abban a magasságban a sor már sokkal kevesebb anyagigényű négyzetet ad ki, mint lentebb.

Kb. pont itt érdemes az ilyen filmek megtekintését befejezni (ami már az első öt percben is hemzseg az érzelmi befolyásolástól és tárgyi tévedésektől), mert innentől kezdve eldönthetetlenné válik a bemutatott adatok hitelessége.

A részedről a fentiekhez hasonló ugyanilyen érzelmi manipulálás az, amikor kiemeled külön a többi nép piramisai közül-, sőt a többi egyiptomi piramis közül is a Kheopszot, mondván, hogy az különb, mint a többi, és ezzel automatikusan – és minden indoklás nélkül – csodává avanzsálod, míg a többit ezzel automatikusan silány emberi utánzattá degradálod.

Vidiripi(#267)

„Na ne már! Ez komoly? Neked ennyire fontos a %?”

Elhanyagolható időt szánok egy nap arra, hogy ezen keseregjek. Ez csak reggel rontja meg kissé a hangulatomat a fürdőszobában, ahol 5-8 percen át a tükörképem elégedett bámulásával foglalkozom.

Írod:

„Ugyan is a kapcsolatról volt szó nem a formáról. De ha nálad ez ugyan azt jelenti. Nekem nem egy a kettő.”

Igen. Nálam ugyanazt jelenti. Az amerikai földrészen azért csináltak hasonló piramisokat, mert az általános emberi pszichikum az isteneket az égbe helyezi, számukra mindenképpen épít valami tisztelgő helyet, az a tisztelgő hely legyen egyre nagyobb, minél grandiózusabb, és az az égbe szökő forma persze legyen nagyon stabil és állandóan fennmaradó, ami egyúttal az örök hitet és annak erejét is jelképezi (gúla ill. ehhez hasonló formációk). Kezdetben még senki se annyira menő, hogy bazi nagy kupolákat, íveket, támfalakat stb. tudjon csinálni, így marad a gúlaforma. Miért? Te milyen formájú isteni tisztelgő helyeket gyártottál volna, ha éppen kezdesz rájönni arra, hogy hogyan kell köveket egymásra pakolva építkezni?

Nézd csak meg a KRESZ táblákat! A háromszög alakú táblák minden pozíciójukban ábrázolva figyelemfelhívásról szólnak, de a hegyükön állók a különösen nagy figyelmet igénylő közlekedési pontokra utalnak (nem stabilan áll a háromszög, és bármikor eldőlhet). A KRESZ-esek rájöttek, hogy a háromszög alkalmi pozíciójának ábrázolása az emberi megfigyelőből a stabilitás- és a veszélyérzet érzelmi egyvelegét váltja ki, és elhiheted, hogy ebben a választásukban semmi szerepe nem volt az egyiptomi piramisoknak.

Tőled:

„Igen így van olyat akarsz rám kenni amit én nem írtam. Az részedről feltételezés/hipotézis.”

Szóval akkor tudtad, hogy feltételezés és nem hazugság. Arra gondoltam, hogy aki a te eszméidet vallja, az Daniken, vagy ehhez hasonló fan.

1.Olvastál már Daniken könyvet?

2.Olvastál már Kákosy könyvet?

Én jó helyzetben vagyok. Nem kell saját magammal szemben hazudnom. Mind a két írótól olvastam könyvet. Most te jössz, ha már ceri topiktársunk direkt elmismásolta a válaszadást.

Tőled:

„Korlátolt az nem vagy szerintem de kicsit szűk látókörű az igen. Mert annyira biztosra veszed hogy a tudomány mindent megtud magyarázni.”

Eddig olyat hoztatok fel, amit meg lehetett magyarázni a tudománnyal. Tehetek én róla?

No, de a szűklátókörűségre nézzünk egy fiktív példát:

Feltételezzünk két olyan idealisztikus tudóst, akiknek benne van a fejében az eddigi összes tudományos eredmény. Mindketten azt vizsgálják, hogy egy bűvész, midőn kiemeli a nyulat a cilinderből, az trükk, vagy csoda. Minden általuk ismert lehetőséggel tesztelnek, de mindketten arra az eredményre jutnak, hogy nem tudnak rájönni a trükk nyitjára, és az a nyúl, mindig a semmiből jelenik meg.

1.tudós jelentése:

A jelenség okán megállapítható, hogy bizonyítást nyert, miszerint csodák léteznek.

2.tudós jelentése:

A jelenség ok-okozati összefüggéseire nem derült fény. Jelenlegi tudásunkkal nem megmagyarázható a nyúl manifesztációja a cilinderben. Javasolt a tudomány jövőbeni fejlődése során felszínre kerülő olyan újabb eredmények mindegyikével tesztelni a jelenséget, amelyek esélyt adhatnak az értelmezhetőségére.

Két kérdés:

1.

Szerinted melyik tudós volt szűklátókörű?

2.

Melyik tézist raknád be a természettudományi tankönyvekbe?

Írod:

„Hogy téged mi motivál azt nem tudom. De még kiderülhet! :)”

Például az, hogy rámutassak, Isten akkor is létezhet, ha a Földön nem fogunk találni egy megveszekedett csodát se. Akinek a hite erős, az megvan önigazolgató kétségbeesett csodakeresés nélkül is, és talán nem szalad így bele a mindenároni tudományutálat érzetébe se. Nem lehetetlen, hogy Istennek ez a tetszőbb magatartás, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a tudomány igyekszik megismerni Isten valós világát, és nem feltétlenül arra jut, amit te elképzeltél magadnak.

Kedves Vidiripi!

"Hogyan állapították meg a Föld korát?"

Jaj! Rosszabb a helyzet, mint gondoltam? Reménykedhetek még abban, hogy nem valamiféle fiatal Föld kreacionista vagy?

Minimális angol tudást igényelnek ezek a videók de ha megkérsz elmondhatom dióhéjban magyarul miről szólnak

A föld korának megállapítása:

[link]

Ez természetesen csak egy módszer a kismillió között.

Az élet kialakulása :

[link]

Persze itt nem élet alakul ki de már jó úton van afelé

Itt lehet elmélkedni mi is maga az élet :

[link]

Vidiripi

Megvárom hogy mit reagál a 270. kommentelő!

Élesztő, természetesen majd válaszolok a kommnetedre. Így tovább OFF-bal a kérdést! :D

"Minimális angol tudást igényelnek ezek a videók de ha megkérsz elmondhatom dióhéjban magyarul miről szólnak"

Mond el dióhéjban! Arra jobb választ írni. :)

De ha tudsz angolul akkor nézd meg:D

Nincs most túl sok időm leírni miről is szólnak meg amúgy is ezek nagyon jó kis videók jobban elmagyarázzák mint én.

"Kérlek írd le nekem hogy a tudomány hogyan definiálja az életfogalmát!"

Megnézed szótárban.

"Kérlek írd le nekem hogy mi a tudományos megállapítás hogyan keletkezett az élet!"

Pontosan nem tudjuk.

"Melyik az a tudományos és ELISMERT labor ahol élettelen anyagokból élő szervezetet hoztak létre?"

Nincs ilyen.

"Hogyan állapították meg a Föld korát?"

Utánanézel Google-n.

"Kb. pont itt érdemes az ilyen filmek megtekintését befejezni (ami már az első öt percben is hemzseg az érzelmi befolyásolástól és tárgyi tévedésektől), mert innentől kezdve eldönthetetlenné válik a bemutatott adatok hitelessége. "

Tehát eldönthetetlen, de te mégis döntöttél. Nincs ebben logikai ellentmondás?

Másrészt Bányássz ki, faragd ki, vidd oda, tedd a helyére -akár daruval is, nem bánom- azokat a köveket 3 perc alatt darabját.

Továbbá semmit meg nem cáfoltál, legfeljebb tagadsz, degradálsz, figyelmen kívül hagysz dolgokat. Ez aztán a tudományos hozzáállás ám a javából.

Ilyen emberekkel felesleges vitázni. Ugyan olyan hívő módra fecsegsz, mint egy jehovás, csak mást mondasz.

Fecsegsz, fecsegsz, fecsegsz. Vitatsz mindent, minden alap nélkül.

Nem tudom mit akarsz Kákosyval bizonyítani ebben a témában. Szted ő a Kheopsz piramist ásta? De még ha azt tette volna is, mi köze ennek ahhoz amit én állítottam, vagy amit a film állít? Bedobsz egy nevet, mint tekintélyt, mindenféle alap és ok nélkül. Miért? Alapvető geometriai tudással sem bírsz, de hipotetikus állításokat teszel a téves tudásodra alapozva. Mindezt a legnagyobb magabiztossággal, mint egy isten. Nevetséges vagy.

Most ilyen pojácával mit vitatkozzak? Nézd magad a tükörbe és gyönyörködj! :)))

ceri (#241)

Erőt vettem magamon, és a már első 5 percben sületlenségekkel telezsúfolt, és kapásból egy hazugsággal megspékelt ajánlott filmedet továbbnéztem, de csak a feléig jutottam, mert a kezdeti röhögcsélésem lassan olyan dühbe váltott, hogy majd kidobtam a notebookomat az ablakon, ezt elkerülendő a felénél kilőttem. Nem tudom, hogy mi motiválhatta ezt a végtelenül rosszindulatú narrátor némbert (bár a gátlástalan áltudományoskodás mindig is hatalmas üzlet volt – lásd. Daniken is véresre kereste magát), aki ennyi töménytelen mennyiségű félreértelmezést, adathamisítást és hazugságot tálal a filmedben (talán volt egy egyiptológus barátja, aki megcsalta). Tényleg tanulságos. Az, hogy a hozzád hasonlók a legkisebb kritikai igény nélkül falják be a legförtelmesebb hazugságokat is, csak a lényeg az, hogy az táplálja az ideológiátokat, miközben lazán átléptek afölött, hogy azoknak az egyiptológusoknak a nevét sározzátok, akik döntő többsége szerény fizetés mellett mindössze csak annyit tesz, hogy feltárja számunkra a múlt történelmét.

Persze gyorsan kiderült, hogy a némbernek semmiféle végzettsége nincs egyiptológiából (érdekes, hogy állandóan az ilyen halaskofáknak legnagyobb az arcuk, valahogy a képzett szakemberek közül szinte nincs egy renegát se – ja, persze, meg vannak félemlítve). A világhírű építész kitalálja, hogy az összevissza lerakott magkövek csak földrengésbiztosabbá tették az építményt, mert a modulok szélei nem egyvonalba esnek. Tehát ha otthon a gyereke egy kis hegyet épít szabálytalan kövekből az udvaron, akkor ez az emberke összecsapja a kezét, hogy a gyereke hogy jöhetett rá a földrengésbiztos építkezés módjára? Noooormalis??? :D – meg Christopher Dunn “hiteles” véleménye? A piramidióták egyik legfényesebb ikonja???

Persze itt lehetetlen lenne azt a sok agyatlanságot kivesézni, amit a filmben felsorolnak, csak a legszembetűnőbbek:

Állítja a film, hogy a NOVA projektet piramisát soha nem fejezték be, és mutat egy félkész állapotról készült fényképet. Én is mutatok:

[link]

Nem olvastam sehol se semmiféle tiplis összekapcsolásról, és arról se, hogy a végén összeomlott volna. Mi a szartól omlott volna ez össze magától? Öngyilkos lett a piramis? Lehnerék lehet, hogy eleinte kínlódtak a kövek emelésével, de a legjobban sikerült manőverek időátlaga alapján kijött a nagy piramis felépthetőségének ideje, és ez a lényeg (az ókori egyiptomiak irgalmatlan jó kőszakértők voltak, mi a fenéért kellett volna Lehneréknek azonnal kiváló versenytársukká válni???) Ráadásul a piramisformából adódóan, még ha szabványkövekből is csinálják, még akkor is az elemek szélei nem fognak maguktól egyvonalba esni! – a nagyon hülye földrengésbiztos kutató építésznek üzenve. Lehnerék valóban vasból készült eszközöket és csőrlöket, emelőket is használtak. Na és? Vas-, vagy olyasmi keménységű szerszámokat andezitből, gránitból, dioritból is össze lehet hozni, mint ahogy számos ilyet is találtak, csak sokkal macerásabb. A rézvésőket meg újra lehet élezni, és nem lényegtelen, hogy a többszörösen szakértelemmel kovácsoltréz keménysége növekszik, ráadásul természetes módon arzénnal dúsulva még lényegesen keményebb, mint általában a réz. Ismét nem elhanyagolható tény, hogy a Hettiták (akik a némber szerint még csak bőrben lófráló ősemberek voltak akkor – nyilván az Egyiptomiaknál régebbi egyéb mezopotámiai, sőt még régebbi Ubaid, miegyéb kultúrák is ősemberekből álltak – a valóság az, hogy a még régebbiek is már nagyüzemben gyártották a hatalmas monolitokat, amikről a némberhez hasonlóak szintén nemevilági technikákról regélnek, de ha a némberfélék ideológiája úgy kívánja, akkor hirtelen megfeledkeznek erről, hogy az Egyiptomi kultúra még érthetetlenebbé váljon), már vasat készítettek, és kereskedtek is velük, viszont aranyáron tették. Petrie talált vasat is Gizában, valamint az ókori egyiptomban nem volt ismeretlen a meteorvas se, amit BIA-EN-PET-nek, azaz égi fémnek hívtak. Nagyon is elképzelhető volt, hogy számos vasszerszámmal rendelkeztek, de az összes szerszámhoz képest sporadikus mértékben, így persze, hogy alig találunk náluk vasat, amit értelemszerűen nem is dobáltak csak úgy el, hanem vigyáztak rájuk, mint a szemük fényére.

Szintén az egyik nagyon okos építésznek üzenem (aki feltehetőleg Egyiptomot csak fényképről látta), hogy a rém tökéletesnek aposztrofált piramisát bizony tuti rosszul méretezték, mert a sírkamra (amiben van szarkofág, de mégsem sírkamra a piramidióták szerint) gránitja rohadtul végigrepedt, nem bírva a fölé tornyosuló súlyt. És még üzenem neki, hogy más piramisokban meg nincsenek ilyen hibák, és nincsenek ilyen okból repedt gránitok, és még azt is üzenem neki, ha nem tudná, hogy ha összeroskadni kíván egy gúla, akkor bizony halál pontosan az oldallapja közép-, magasságvonalának besüllyedése lesz az első motívum, és ha még nem hajtott félbe egy A4-es papírlapot, akkor ideje lenne ezt a hiányt pótolnia. Halál pontosan a hajlás ívének legmélyebb pontja a lap középvonalát fogja kiadni. De ha direkt csinálták volna, az se tudom, hogy mi lenne olyan nagy csoda benne.

Az Abüdoszi helikopteres kép:

[link]

Egyiptomban teljesen megszokott volt, hogy korábbi képeket, írásokat átírtak, átrajzoltak mássá (palimpszeszt). A régi réteg is szabályos hieroglifákat mutat, meg az új is, olyannyira, hogy OLVASHATÓ, ÉS LEFORDÍTHATÓ! Nem tudott erről semmit a némber az állítólagos 10 éves kutatási ideje alatt? – „"The one of the Two Ladies, who suppresses the nine foreign countries."

A némber a Nagy Piramis mellett lévő Völgytemplom (emlékeim szerint még a nevét se említette) vörös gránit belső faláról azt állította, hogy nem ám spórolásból illesztették az elemeket szabálytalanul itt ott megvágva a sarkaikat, hanem valami érthetetlen misztikus terv tükrében. Állította, hogy a minták ismétlődnek. Az összehasonlított minták csak elnagyoltan voltak hasonlóak (pedig a némber hogy lelkesedett a halálos egyiptomi pontosságot illetően), másrészt ez egy hatalmas tér. Két ilyen mintát tudott csak bemutatni az elképzelése visszaigazolására??? Az egész templomfalból??? Másrészt, amit a némber nem mutatott:

[link]

Ja! Hogy itt van emelkedő is! Aminek az emelkedési szöge mindkét oldalon hasonló korrekciókat determinálnak az egymással szemben lévő hasonló elemeken. Másrészt nyilvánvaló, hogy közrejátszottak esztétikai szempontok is (túlzott aszimmetria nem kedves a szemnek), mint akár a másik mintánál is. Később elfeledkezik arról, hogy a takarékoskodó vágásokat logikusnak tartja, és ami ugyanúgy más kultúráknál, mint szempont megjelenik, de itt már inkább csodálatos egyezőségként kezeli a távoli egyiptomi mintákkal. Gratula az elfogulatlanságának.

A némber állítja, hogy senki sem próbálta meg leutánozni a szakkarából előkerült edényeket:

Referencia: a) Hand-powered coring drill experiments using copper tubes.

Gorelick, L. & Gwinnett, A. J. (1983) Ancient Egyptian Stone-Drilling; An Experimental Perspective on a Scholarly Disagreement.Expedition, 25, 40-47.

[link]

Kőkemény hazugság! Még a szerszámot is az egyiptomi reliefek alapján rekonstruálták.

A némber többször utal rá, hogy a nagyobb mészkövekkel és gránittal lehetetlen az akkori technikákkal dolgozni, és senki se próbálta. Állítja, hogy próbálják titkolni a fűrész és furatnyomokat (hogy mi a francért kellene titkolódzni, bármit is találnak az egyiptológusok, az nem derül ki):

Referenciák még:

b) Stone tool manufacturing experiments.

Pond, A. W. (1980) Primitive methods of working stone: based on experiments of Halvor L. Skavlem. Kraus Reprint, Millwood, N.Y., 143 p.

c) Andesite stone dressing by precussion with simple stone pounders.

Protzen, J. -P. (1986) Inca stonemasonry. Scientific American, 254, 94-105.

d) Granite sawing, coring, surface smoothing, and carving with hand powered copper tools, dolerite hammers, flint chisels and

punches, and "quartzite" rubbers.

Stocks, D.A. (2001) Testing Ancient Egyptian Granite-Working Methods in Aswan, Upper Egypt, Antiquity 75, 89-94.

e) Chisels, flint punches, gouges testing in granite, diorite, and limestone.

Stocks, D.A. (1999) Stone sarcophagus manufacture in ancient Egypt. Antiquity, 73, 918-22.

f) Granite carving with flint tools, granite quarrying by wedges and percussion by diorite pounders.

Zuber, A. (1956) Techniques du travail des pierres dures dans 1'Ancienne tgypte. Techniques et Civilisations, V, pp. 161-80, 195-215.

g) Qranite quarrying with stone pounders.

Engelbach, R. (1923) The problem of the obelisks, from a study of the unfinished obelisk at Aswan. G.R. Doran,, New York, 134 p.

Ezek közül az egyik:

[link]

Még nem is foglalkoztam akkor azokkal a referenciákról, amik a vassal történő gránitmunkákkal kísérleteztek (hiszen lehetett nekik vasuk is).

Tehát egy újabb némber féle kőkemény hazugság alaptalan rágalmazással megfűszerezve. A némbernek üzenem még, hogy állástalan arabok, ha nem is ennyire finoman megmunkált kőkorsókat, de hasonlóakat legyártanak kőkorszaki módszerekkel (mert nem tellik nekik többre), és sec perc alatt és a turistáknak fillérekért árulják ottanság. Volt ez egyáltalán tényleg Egyiptomban?

A némber sarkalatosan állítja, hogy senki sem próbált meg hatalmas egyiptomi kőszobrokat, monolitokat cipelni, nincs is rá példa, bár Gízában ott van a piramis építőinek több százas sírhelyei, akiknek a csontjai nagyon kemény fizikai munkára utalnak – ja! a Némber erről is elfeledkezett minket tájékoztatni, és még mennyi mindenről…

Leírás Garcilaso de la Vega-tól az 1500-as években, ahogyan látta, hogy Sacsahuaman völgyében az indiának meredek lejtőn hogyan visznek fel egy irdatlan nagy kőtömböt:

"More than 20,000 Indians brought this stone up, dragging it with great cables. Their progress was very slow, for the road up which they came is rough and has many- steep slopes to climb and descend. Half the labourers pulled at the ropes from in front, while the rest kept the rock steady with other cables attached to it, lest it should roll back downhill. On one of these slopes, as a result of carelessness on the part of those who failed to pull evenly, the weight of the rock proved too much for the strength of those controlling it, and it rolled back down the slope, killing more than three thousand Indians. Despite this disaster, the rock was again dragged up and deposited on site."

A munkások száma és a balestből adódó halottak száma erős túlzásnak tűnik, de maga a leírás alapján úgy gondoljuk, hogy olyan 70-80 tonnás tömbről lehetett szó.

Ammianus Marcellinus leírásából tudjuk, ahogy Egyiptomból átszállítottak a rómaiak egy 455 tonnás obeliszket, és szánkón vontatták végig Róma utcáin, majd minden további nélkül felállították.

A némber azt mondja, hogy Egyiptom leghatalmasabb gránitmunkája semmivel se vetekszik a világban. Hazugság ismét.

[link]

Szentpétervárott a szobor talpazatát képző mesterien formázott gránittömb súlya eredetileg, szállítás előtt 1500 tonna volt, majd kifaragás után 1250 tonnát nyomott. 1768-ban gyakorlatilag szinte ókori módszerekkel (de nagyon szellemes megoldásokkal élve) durván 7 km-en keresztül kifaragatlan állapotában szállították le egy a Néva folyón veszteglő szállítóbárkába.

A némber által külön csodaként kezelt 1100 tonnás befejezetlen obeliszkről pedig már rég elemzés született könyv formájában, ahol mellesleg kísérleteket is végeztek gránitmunkákkal. Talán azt kellett volna elolvasnia, mielőtt ostobaságokat hord össze.

Persze még folytatható példákkal… A sületlenségek és rágalmazások tárházát még lehetne több oldalon elemezni, de ezek alapján is látható, hogy mennyire is lehet megbízni ennek a filmnek a hitelességében.