Mit mondanak az evolúció tagadói és jehova tanúi ezekre a tényekre?

"Akkor az indián neved az lehetne: "Égőarc""

:D

Puff neki...

Ezzel a névvel nehéz lesz megénekelni a nevemet derültség nélkül a tűznél, ha sorra akarják venni a dicső tetteimet...

:)

#228

„Mese vagy nem mese de a mai napig nem tudják hogyan épült a Nagy piramis!”

Miért annyira más az a piramis, mint a többi? Csak a legnagyobb, de nem sokkal. Az építőkövei se sokkal nagyobbak, mint egyes másoké. Pl. a dahsuri tört piramisban hasonlóan nagy magköveket használtak, és ott még a borítókövek egy része lent is megmaradt. Ott azok súlya is szemre 7-10 tonnásak. 40 tonnás kövek megmozgatása smafu volt nekik. Elég csak néhány tényleg hatalmas obeliszkre gondolnod.

Az alábbi beszúrással egyszerre igazolom azt is, hogy máshol is van erre hivatkozva OFF-olás (itt nem én kezdtem :)):

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Kérlek olvasd el ezeket ott:

#15; #16.

A Nagy piramis tájolása valóban nagyon pontos, ennek kimérése azonban csak türelem kérdése. A mai technika csak gyorsabb, mint az ókori, de ötletességgel, és sok korrigáló méréssel el lehet érni pont ugyanolyan pontos eredményt.

[link]

Rajzolhatsz te hihetetlen pontos kört szabadkézzel úgy is, hogy nemcsak a ceruzát, hanem a radírt is használod. A legrosszabbul sikeredett részeket kitörlöd mindig és újra próbálkozol. Minél többször teszed ezt, annál jobb kört kapsz a végén (átlók azonos hosszát sok pozícióban ellenőrzöd).

Azután majd jön egy Daniken, meglátva a körödet elkezd majd sápítozni azon, hogy fantasztikus, hogy te már úgy, de úgy ismerted a Pi számot, hogy az csuda… azután ezt leírja néhány könyvbe, lehülyézi még a kutatókat egy kicsit, és kész is a bestseller…

:)

Csak még egy apróság…

#228

„Azt se felejtsük el hogy továbbra is Európa maradt a tudományos fejlődés fő irányvonala. Pedig állítólag a kereszténység visszavetette a fejlődést.”

Nos, igen (látod, tudunk mi egyetérteni is :)). Ugyanolyan mitosz a „sötét középkor” kifejezés is, mint azt gondolni, hogy a középkorban mindenki a lapos Föld teória híve volt. Bár kétségkívül sok alapja van a kifejezésnek, de korántsem annyira abszolút értelemben, mint azt a néphit vallja.

Az arab tudományok sokáig élre törtek, de bizony a stafétát a keresztény tudósok idővel csak csak átvették, és egyre gyorsabb ütemben fejtették meg Isten világának csodáit (még ha olykor a vallási fanatizmus ebben ilyen olyan mértékben akadályozta is őket). Szokták mondani, hogy az arab világ tudományos fejlődését a keresztes háborúk is lassan derékba törték, de ez aligha igaz, és sokkal inkább a vallási merevség és egyéb tényezők játszottak ebben közre.

Vidiripi

"Ugyan mi bizonyulna már kemény diónak?"

Hát izé nem is tudom tényleg olyan pofon egyszerű az egész hogy az hihetetlen. Akár egy ovis csoport is összeüti a ovi mögötti udvaron. De tényleg.

Bár nem ismerték a vasat a bronzot aszem még a kereket sem. De több millió tonnás építményeket azt simán építettek. Tényleg nem kemény dió.

De várjál mert most jön a legjobb rész! Ezeket a többnyire 2 tonnás köveket úgy sikerült nekik összeilleszteni hogy azok milliméteres pontossággal illeszkednek egymáshoz! S mind ezt ugye kb. 2,5 milliószor megcsinálták.

De ne álljunk itt meg. Hatalmas hiba lenne. Mert ugye mind ezt az ókorban tették. Kb. 4500 éve napjainkhoz képest! Említettem már hogy nem ismerték vasat de a bronzot sem. Szóval mivel faragták ki a 2 tonnás köveket? Oké a mozgatás mondjuk megoldva. Nagy képzelő erővel! Főleg ha azt is figyelembe vesszük hogy bizony van itt gránit is. Na de persze ez részletkérdés. Ne veszünk el a részletekben. De mennyi ideig tartott az építkezés? Ugye ez sem egy elhanyagolható adat szerintem. Mivel csak 2,5 millió hasábról van szó kb.

Na de hagyom is a részleteket pedig koránt sem teljes a felsorolás.

"Tiszteletreméltóan hatalmas munka, de nem tudom mi a bánat van benne olyan hatalmas technikai kihívás. Bármelyik középkori hatalmas katedrális sokkal nagyobb technikai szintű építkezési ismeretet igényel."

Középkori! Drága élesztős barátom. A piramis nem a középkorban készült. Ez benne az egyik nem misztikus de annál rejtélyesebb dolog. A nagy technikai kihívás az benne hogy hogyan csinálták. Ismétlem ókor 4500 éve kb. Nincs feltalálva a kerék nem ismerik a bronz öntést a vasat meg még úgy sem. S még is ilyen építményeket készítettek. Tudom hogy neked ez nem egy nagy kihívás. De én másképp látom. Ja igen ha misztikumot akarsz akkor szolgálok eggyel. A világ minden táján vannak piramisok. S ezek a civilizációk nem álltak kapcsolatban egymással. Vajon mi volt az ami piramis építésre ösztönözte őket?

229-es barátod említi a darut. Használtak darut az ókori egyiptomiak a piramisépítéshez?

Szóval a kérdés adott. Hogyan kerültek fel a kövek az épülő piramishoz?

Középkori katedrálisok. Ugye ez vicc akart lenni? Ókori milliméter pontosságú összeillesztések. Na erre mondj el példát a középkorból. Ja igen és habarcs nélkül. Nincs se bronz se vas de még kerék se igazán. Így építs katedrális milliméter pontossággal.

"Davidovits szerint az egyiptomi munkásoknak lényegében csak mészkőtörmelékre, agyagra, mészre illetve vízre volt szükségük, majd ezek összekeverése után olyan betonszerű építőelemeket kaptak, amelyek megszilárdulva a természetes mészkőhöz hasonlítanak. Az anyagminták mikroszkopikus vizsgálata közben a francia kémikus egy másik meglepő felfedezést is tett: az egyik kőmintában olyan szerves rostanyagra bukkant, ami eredetileg emberi hajszál lehetett."

[link]

Persze nem biztos,hogy ez az igaz,csak mondom mielőtt még mindenen elképednénk,lehet volt más módszerük,amit már nem ismerünk. Miért hagyták el ezt a módszert? Mert még így se volt gazdaságos..

"A világ minden táján vannak piramisok. S ezek a civilizációk nem álltak kapcsolatban egymással. Vajon mi volt az ami piramis építésre ösztönözte őket?"

Biztos nem az, hogy a piramis a létező egyik legegyszerűbb (ha nem épp a legegyszerűbb) forma egy stabil építményhez, tuti valami misztikumot kell keresni benne...

#234

„Hát izé nem is tudom tényleg olyan pofon egyszerű az egész hogy az hihetetlen.”

Roppant érdekesek vagytok ti, akik semmiképpen nem kívántok hinni a tudománynak. Ha az éppen aktuális ideológia igazolása úgy kívánja, hogy valami ókori felfedezés könnyűnek látszódjon, akkor az az érveitekben gyerekjátéknak tüntetitek fel (lásd. – még a hülye is rájönne, hogy a Föld gömbölyű). Ha viszont hirtelen arra van szükség, hogy valami rém bonyolult legyen, akkor amellett kardoskodtok vég nélkül.

„De több millió tonnás építményeket azt simán építettek”

Több ezer ember 15-20 éven keresztül egymásra pakol kőtömböket, akkor az tényleg baromi nehéz lesz. Kiváló meglátás. Csak az a kérdés, hogy mi ebben a nagy durranás?

„De várjál mert most jön a legjobb rész! Ezeket a többnyire 2 tonnás köveket úgy sikerült nekik összeilleszteni hogy azok milliméteres pontossággal illeszkednek egymáshoz!”

De, várjál csak! Olvastad te az ajánlásaimat? Láttál te már képeket a piramisról? Hányavetien egymásra pakolt nagyjából kifaragott kövek azok, ezt írtam. Meg azt, hogy belől laza törmelékanyag sok helyen a kitöltöttség. Ne álomképeket tessék kergetni, hanem legalább az ajánlásaimat olvasd el, és azokkal vitatkozz. A milliméteres dolgok pusztán a gránittömbökre igazak, semmi másra. Illetve a régi borítókövek voltak még nagyon pontosan egymáshoz illesztve.

Olvastad te egyáltalán azokat, amiket ajánlottam???

„Említettem már hogy nem ismerték vasat de a bronzot sem. Szóval mivel faragták ki a 2 tonnás köveket?”

Szóval nem olvastad. A NOVA projekt keretében, Mark Lehner csoportja ezt modellezte. Simán a megszabott időn belül meg tudták csinálni. Akkor mi is a problémád?

Tudod, ott a Gizai fennsíkon három geológiai réteg van, a Member I és II és III. A piramisokhoz közel van több nagy bánya, ahonnan a magköveket kitermelték. Az I. réteg keményebb mészkő, a II. igen puha, és a piramis magkövei nagyobbrészt abból állnak. A kísérleti régészet bemutatta, hogy tök könnyedén lehetett rézvésővel faragni ezt a mészkövet, csak gyorsan kopott a réz. De az meg kit érdekel, ha mögötted van néhány munkás, aki a sok rézvésőt újraélezi. Semmiféle jelentősége nincs annak ebben az esetben, hogy bronz a véső, vagy réz. De van egy jó hírem is. Elárulom neked, hogy az arzénnal dúsított réz csaknem ugyanolyan keménnyé változik, mint a bronz, márpedig az egyiptomiak többségében ilyen rézzel dolgoztak, ugyanis egyes rézbányákban természetes okokból kifolyólag ilyen rézhez jutottak.

Szintén a kísérleti régészet mutatta be, hogy hogyan kell hihetetlen pontossággal vörös gránitot vágni rézfűrésszel. Ennek a rézfűrésznek nem fogai voltak, hanem 8-9 cm széles lapja. Az alá homokot szórtak, és a homok kvactartalma fűrészelni kezdte a gránitot, ugyanis a kvarc sokkal keményebb, mint a gránit. És garantáltan milliméter pontosra lehet fűrészelni vele, valamint ugyanezzel a technikával fúrni is lehetett, akár gránitkoporsókat is lehetett vele csinálni. Ráadásul az ókoriak mezopotámiától kezdve folyamatosan készítettek mindenféle gránitszobrokat gyönyörű sima felületekkel. Minden szobrásznak az UFOkák segítettek??? Ráadásul a gránitbányákban rengeteg gránit-szerszámot találtak már, és egyik se volt lézereszköz…

„Oké a mozgatás mondjuk megoldva. Nagy képzelő erővel!”

Az a baj, hogy csak a képzelőerődre támaszkodsz. Figyelembe véve, hogy soha életedben egy követ ki nem faragtál, 150 év tapasztalatára építve soha nem vezényeltél piramisépítkezéseket, de te hitelesnek tartod a saját képzelőerődet döntő tényezőként. Gratulálok a nem kissé meglepő önbizalmadhoz.

Nem képzelőerő kell, hanem kísérlet, és tudás. 15-25 ember megfelelő szögben simán felhúzza agyagos vizezett pályán a 2 tonnát. Vízszintes területen síkosított fasípályán 2 ember lassú futással húzott maga után 1,5 tonnás követ, úgy, hogy előtte többen hátulról lendületet adtak.

Egyiptomi reliefek mutatják, hogy ökrökkel vontatnak legalább 6-7 tonnás követ, ill. van egy olyan, hogy síkosított felszínen legalább egy 70 tonnás szobrot vontatnak csak emberek (a pályát olajozták(?) a képen).

Az egyiptomiak rengeteg építkezéshez használtak szárított, növényi rostokkal erősített téglákat, amiket hatalmas üzemben, és gyorsan előállítottak, és sokszor egyszerűen az építkezéseknél segédfalakként hasznosítottak (mint ilyen pl. Karnakban is fennmaradt). Ezekből rámpákat is építhettek, és kezdetben a piramis alapjait ezekkel tök könnyedén 10-essével eláraszthatták jó széles úton, és jó néhány emeletig hangyaként áraszthatták el a munkások az egész alapterületet, és itt még simán lehetett ökörhajtást használni. Ugyebár ez nem kocka, hanem gúla, ami azt jelenti, hogy a piramis aljában van a legtöbb anyag, tehát a piramis igen nagy részét alul tök könnyedén és gyorsan fel lehetett tölteni anyaggal. A nagy átverés a Danikenek részéről az az, hogy úgy számolják, mintha a piramis minden sora ugyanannyi munkába és anyagba került volna, és ti meg szívesen beveszitek ezt az átverést, mert szeretitek a misztikumot.

„De mennyi ideig tartott az építkezés?”

Nem olvastad az ajánlásomat? Egy építészcsoport kiszámolta. Még húsz év se kellett hozzá. Nehéz úgy vitatkozni, hogy ha el sem olvasod a bemutatott adatokat.

Találtatott arról feljegyzés is, hogy Sznorfu piramisának alsó, húsz méteres része három év alatt készült el, és ugye az alsó részben van a legtöbb anyag, bár felülre nyilván egyre nehezebb vinni a köveket, de azt hiszem ebből is látszik, hogy kissé túlspirázzátok a dolgot.

„Középkori! Drága élesztős barátom. A piramis nem a középkorban készült.”

Éppen azért pont annyival kevesebb technikai kihívás is van benne. Mi a problémád ezzel? Köveket kellett egymásra pakolni, még egy gyereknek is menne, nem? Itt a pontosság és a logisztika volt a hatalmas kihívás, nem az építészet. Történetesen el is cseszték az egyiptomiak nem is egy helyen. Pl. ugyebár a milliméteres pontosságod ellenére a sírkamrában a gránitelemek egy része berepedt, mert rosszul méretezték a statikát.

Mellesleg mi a fenéhez kellett volna kerék egy piramisépítéskor??? A síkosított agyagpályákon sokkal hasznosabb a szélestalpú faszán, mivel akkoriban csak nagyon nehéz szekereket tudtak volna csinálni, ami egyszerűen belesüpped az agyagrámpába, és meg kellett volna oldani az állandó visszagurulásból adódó problémákat is, amivel szemben szintén sokkal előnyösebb a faszán alkalmazása.

„Ismétlem ókor 4500 éve kb.”

Csakhogy a IV. dinasztiában az egyiptomiaknál már komoly iskolák működtek, 150 év piramisépítési tapasztalat volt mögöttük, nem kevés piramissal, és masztabákkal. Komoly matematikai és csillagászati, építészeti ismeretekkel rendelkeztek, amiket oktattak is.

„A világ minden táján vannak piramisok. S ezek a civilizációk nem álltak kapcsolatban egymással.”

Ja! Akkor még sem lehet olyan nagy durranás egy piramis építése? Ha minden nép tudott ilyet csinálni? Bezzeg, ha csak az ógörögök tudták kiszámolni a Föld gömbölyűségét, más ókori népek nem, az akkor is rém könnyű dolog lehetett… Gratula az éles logikához… :D

Mellesleg nem álltak kapcsolatban? Amikor a mezopotámiai mítoszok mindenfelé nyomot hagytak, még az Indiai mítoszokban is? A mezopotámiaik készítettek zikkuratokat, és az egyiptomiak is lépcsős piramissal kezdtek. Ne má… .Mellesleg az emberi pszichikum mindenhol ugyanaz volt. A középkori templomok is az égbe törnek, csúcsos a tetejük. Az ókorban az volt a legegyszerűbb kivitelezés, hogy ilyen csúcsot egy gúlába rendezik, és persze legyen az minél nagyobb. Ez kezdetekben ugyanúgy mindenkinek eszébe juthatott egymástól függetlenül is, de ezek a gúlák egyáltalán nem ugyanolyanok az egymástól távoli kultúrákban.

„Ókori milliméter pontosságú összeillesztések.”

Mondom. Ez csak türelmes csiszolgatás kérdése, de azért ilyet a középkorban is csináltak, és szerintem jobbat is:

[link]

„Ja igen és habarcs nélkül.”

Már megint lebuktál, hogy bele se olvastál az ajánlásaimba.

A nyavajákat. Ahol rosszul hozták össze kövek egymásra pakolását, meg a törmelékek egymásbatartásánál használtak szerves anyagokat tartalmazó habarcsot. Pont ezért tudták megállapítani, hogy mikor épült pontosan a piramis. Mellesleg egy halom egymásra pakolt nehéz kőhöz mi a fenének kellene habarcs???

„A nagy technikai kihívás az benne hogy hogyan csinálták.”

Még mindig nem tudom, hogy mi a rejtély. Hogy ők pontosan hogy csinálták, azt már sose tudjuk meg, de azt tudjuk, hogy minden eszközük és tudásuk megvolt ahhoz, hogy ilyet tudjanak csinálni. Szerintem a sok Daniken könyv helyett, ha inkább szakértő egyiptológustól olvastál volna, pl. Kákosy Lászlótól, akkor talán nem keresnél ott is rejtélyeket, ahol egy deka sincs.

#234

Ja, még írtam neked a Cestius római piramisról is, amire ráírták, hogy 330 valahány nap alatt húzták fel a 30 egynehány méter magasságba. Egy gazdag fickó húzatta fel magának passzióból, mert tetszettek neki az egyiptomi piramisok. Még csak nem is állami szintű megrendelés volt, ráadásul a mai időkben a japánok, amikor először próbálkoztak a piramisépítéssel, nekik, még adott időn belül egy 16 méteres magasságú sem sikerült.

Tehát azért kell tapasztalat a piramisépítéshez (amiben az ókoriaknak ezerszer nagyobb rutinjuk volt mint nekünk), de pl. másodikra már sikerült a NOVA projekt esetében.

Magyarán, hogy te egy sörösdobozzal, meg egy Daniken könyvvel a kezedben egy kényelmes fotelben semminemű tudással a birtokodban miről állapítod meg, hogy mi lehetetlen, meg mi nem, az nem gondolod, hogy kissé túlzott önhittségre utal?