Miképpen fér össze a szabad akarat a próféciákkal?

A teremtő nem használja minden esetben az előre látó képességet, pont azért, hogy az emberek szabadon döntsék el akarnak e az Ő akarata szerint élni vagy sem.

Ha előre látná, és szabályozná akkor már nem szabad akarat lenne, de Ő ebbe nem szól bele, és nem határozza meg senkinek előre az életét, mert akkor nem lehetne felelősségre vonni a döntéseiért senkit.

Természetesen sima ellentmondás.

De ha valaki elfogadta, hogy ketté lehet választan egy tengert, hogy átmenjünk rajta, emberek járnak a vízen, fel lehet támasztani halottakat stb. akkor ezen is túl fogja tenni magát.

Ha megnézek egy komputerprogramot, if, then, else - vagyis ha, akkor, különben, akkor mindenre lehet variációt találni.

Igaz, egy program meghatározott célra törekszik és ezért veszi figyelembe az eshetőségeket. Isten akkor egy program a mennyei komputerban?

Isten minden lehetséges jövő-verziót ismer.

Remélem így már nem akkora ellentmondás.

Egy Bibliában hívő embertől ne várj releváns választ, hiszem az ő logikájának az alapja egy hit. Annak hite, hogy minden ami a Bibliában van igaz, mert Isten sugallta. Vagyis nem kell a benne lévő ellentmondásokkal és a valósággal foglalkoznia. Ez van és kész, Isten ezt akarta tudatni.

Nem hívő ember csak annyit tud mondani, hogy igazad van, ez ellentmondás.

Jómagam megpróbáltam kideríteni néhány próféta valóságtalálatát, de leginkább azt találtam, hogy vagy nem lehet bizonyítani, hogy tényleg bekövetkezett, vagy megfelelő emberismerettel ki lehetett következtetni és nem annyira prófétélás volt, mint inkább logika kérdése, illetve többször megpróbálták egy valóban megtörtént eseménnyel azonosítani, hogy tényleg az következett be, az csak utólagos belemagyarázás, egyes részletek egyeznek, míg mások nem, így akár több eseménnyel is kapcsolatba lehet hozni.

A jövőbe bele lehet látni, de a jövőt nem lehet megmondani.

Persze, ki lehet találni olyan magyarázatot, ami akár igaz is lehetne, de azt, hogy valóban ez a valóság, azt senki sem tudná eldönteni.

Például, hogy Isten, mivel végtelen, képes átlátni a jövő összes létező variációját és kiválasztani belőle azt, ami a legnagyobb valószínűséggel bekövetkezik és azt mondatja el a prófétákkal, így figyelmeztet is és mégis megadja a lehetőséget a változtatásra. _ez logikusnak hat, de ki tudja, igaz-e. A valóságot emberi elmével nem lehet felfogni.

Én, magamnak azt a választ adnám, hogy Isten egyáltalán nem küldött prófétákat, annál több esze van. Sőt, egyáltalán nem szól bele az életünkbe, a cselekedeteinbe. Még azt sem mondja meg, mi a helyes és mi nem. Nem várja azt sem, hogy higgyünk benne.De adott egy nagyszerű helyet a tanulásra. Ahol valódi lényegünk veszélyeztetése nélkül kipróbálhatunk mindent. Akár el is pusztíthatjuk ezt a helyet, ha ebből tanulunk a legtöbbet. Azért csinálta nekünk ezt a "világot", hogy legyünk, élvezzük a létet, és egyszer majd csak eljutunk oda, néhány százezer év alatt, hogy felismerjük saját magunkat, őt, és a valóság egy elég nagy szeletét. Akkor majd rájövünk arra is, hogy a jövő végtelen lehetőségei, a mi összes döntésünk (mind az igen, mind a nem) eredményét valójában megéljük, és amelyiket valóságnak fogadjuk el, az csak annyiban küönbözik a többi variációtól, hogy fizikai testben felismerve magunkat is átéltük. Mivel én hiszek (hiszek, tehát tudom, hogy nem tudhatom biztosra) a reinkarnációban, számonra az sem kizárt, hogy egyik életemben megtapasztalom, milyen mondjuk egy katolikus hívő életet leélni, a másikban pedig egy ateistát. Isten mind a két énemet szereti, hiszen mindkettő egy tapasztalatszerzésre vágyó, szabad akaratával élő és döntéseinek következményeiből tanuló személyiség. Egyik sem vagyok, mert a valódi énem, akit Isten "teremtett", és akinek létében és tanulásában gyönyörködik, az mindkettőnél több.