Ateisták! Miért pont úgy alakult a világ olyannak amilyen most?

"A szabad akarat csak úgy semmiből áll"

Nem.

"és semmi sem befolyásolja a döntését???"

BINGÓ!!! VÉGRE rájöttél!

Különben nem lenne szabad. EZ a definíció, ha nem zavar.

Természetesen a szabad akarat megkapja az összes létező adatot. Látja a rablót, és azt, hogy remeg, vagy eltökélt, stb.

Aztán meg úgy dönt, ahogy ő akar. Ha akar, eltökélt lesz, ha azt akarja, megadja magát, vagy csinál valami véletlen dolgot. Ha akarja, figyelembe veszi a tényeket - ha meg nem akarja, akkor nem.

Az evolúciós algoritmusod meg elkezdi elemezgetni az adatokat, ahogy mondtad, és aztán kiad egy közel optimális megoldást.

Ég és föld a kettő... nem is tudom, hogyan moshattad össze.

Elég sok oldal volt, mire eljutottunk idáig, de szerintem megérte.

#229: "Az evolúció viszont az optimum irányába halad. Ha ez neked nem különbség, akkor nem tudom, hogy mi az."

Te nagyon hülye. Ha ez igaz lenne, akkor nem az lenne az, hogy nem létezett a világtörténelem kezdetétől fogva két ugyanolyan faj.

Láttál már labort? Tök ugyanolyan baci-tenyészetekkel, ugyanolyan környezetben, ugyanolyan kezdőállapotból evolválva bár az eredmény sok esetben sok nemzedékben ugyanaz lesz, de az eredmény kivitelezése soha!

Még mikroszkópot is csak távcsőben láttál, de tudás helyett magabiztosságával azért remekül rendelkezel...

[link]

#229: "De ettől még a kettő döntés nem fog megegyezni. "

A hülyék országában nem.

#229: "Továbbra is kevered a szabad akaratot a megfigyelhető valósággal?"

Mit zagyválsz te itt össze vissza? Miért nem mész már innen orvoshoz kivizsgáltatni magad??? Mit trollkodsz itt megállás nélkül? Nincs más programod, mint itt lebzselni értelmezhetetlen hülyeségeket gyártani?

#231: "Az evolúciós algoritmusod meg elkezdi elemezgetni az adatokat, ahogy mondtad, és aztán kiad egy közel optimális megoldást.

Ég és föld a kettő... nem is tudom, hogyan moshattad össze."

Magamtól(#227): "Elő fog fordulni, hogy ha sikerülne újra lejátszani ugyanazt az eseményt, ugyanazzal az emberrel, akkor valamikor, előre nem kiszámítható ismétlési szám után, nagyon ritkán, nem a megszokott döntés születne meg. Az én hipotézisemben ez úgy történik, hogy a valódi véletlen folytán nem az agy által kiszámíthatóan legészszerűbb választható válasz kapja a legmagasabb pontszámot, hanem csak második lesz ezzel az indexel a sorban.

Pont ugyanaz fog történni, mint a kvantummechanikában egyes részecskékkel. Az elsöprő mennyiségű esetben a részecske determinisztikusan viselkedik, de teljesen kiszámíthatatlanul, nagyon ritkán, minden fizikai kötelezettségét "elfelejtve" teljesen mást fog csinálni.

Tehát az én hipotézisemben is a döntési eredmény csak statisztikusan számítható ki előre, pont ugyanúgy, mint a valódi szabad akaratnál is. Egy adott problémára, ha minél magától értetődőbb a válasz a lehetséges végtelenből, akkor arra a válaszra a választás esélye egyenes arányban egyre nagyobb lesz, és annak az esélye, hogy másra esik a választás, fordítottan arányos lesz. Tehát ha a rabló ráfogja az áldozatra a fegyvert, hogy pénzt vagy életet, akkor az várható, hogy 10 ezerből egyszer az áldozat az "élet" lehetőséget választja, mert a jellemzően mindig gyáva emberben most véletlenségből az "élet" szó használata kapott nagyobb indexet. Ez sem lesz totál ésszerűtlen, mert az áldozat látja, hogy a rabló keze reszket, az álarc mögött a hangja vibrál, vagyis megkockáztatja, hogy a fickó valójában tuti nem fogja lelőni, de a mindig gyáva nyuszi, 100-ból egyszer mégis vállalja a kockázatot.

Ha létezik szabad akarat, akkor ennek az aránynak kell léteznie, és pontosan ezt az arányt biztosítja a hipotetikus szabad akarat is.

Szóval újra! Tudod mit kellene itt bizonyítani? Hogy nem ment el az eszed... :D"

Visszataszító vagy, öreg, hogy semmit se olvasva tőlem alakítod a véleményedet folyamatosan...

@232

Az evolúció nem halad semmiféle optimum irányba, hanem néha optimalizál, de csak ha nincs más lehetőség. Az evolúció egyszerűen csak megragadja az éppen kézre eső BÁRMILYEN! lehetőséget.

Több példát mutattam rá, hogy még az egyértelműen emberi szemmel ostoba megoldásokat is változatlanul továbbviszi, csak azért mert hiába ostoba megoldás, de akkor is működőképes nyögvenyelősen.

Ezért van az, hogy ugyanabban az új környezetváltozásban ugyanazon faj evolúciós változásai akár több egymástól elkülöníthető fajt termel le, mert az evolúció minden lehetőséget megragad, ami képes működni. Ezért lesz béna, de használható megoldás hátán kialakuló új faj, vagy közepesen jó megoldás, vagy totál ésszerű hátán kialakuló evolúciós fejlesztés, és mind a három megoldás hátára pakolódnak az újabb változások, ezzel befagyasztva a régi akármilyen szintű megoldásokat.

Ez az optimális mantrád ugyanolyan hülyeség, mint az emulátor mantrád... Talán majd ha felnősz, erről is leszoksz.

@232

Te ezt a baromkodást azért csinálod, hogy pontokat gyűjts, és nekem kevesebb legyen?

Vagy tényleg ilyen ostoba vagy?

#231: "Az evolúciós algoritmusod meg elkezdi elemezgetni az adatokat, ahogy mondtad, és aztán kiad egy közel optimális megoldást.

Ég és föld a kettő... nem is tudom, hogyan moshattad össze."

A hipotézisemben az evolúciós algoritmus - 1000-SZER LEÍRVA!!!! - nem igazi evolúciós algoritmus, mert szemben a valódi evolúciós működéssel, itt az agy célt jelöl ki, vagyis az agy teljesítőképességétől, a személy tudásképességétől, pszichikai jellemzőitől, szocializáltságától...stb... függően hoz elő többszörös szűréssel végül csak néhány lehetséges megoldást a rabló-áldozat példában (a valódi evolúcióban mindenféle lehetségesség mentén már többfelé ágazva sok döntés születik, de az ember csak egyet dönthet). A lehetséges megoldások nem egy abszolút optimum szerint, hanem az adott feltételek között elérhető lehetséges legjobbnak vélt szubjektívan felállított döntéslistát hoz létre az agy, az utolsó előtti szűréskor. Ez másképpen nem történhet a valódi szabad akaratos agyban se, hiszen elviekben végtelen lehetőség van, de az adott pillanatban nem kell választanunk millió lehetőség közül, hanem az agyunk az utolsó előtti körben csak néhányat jelenít meg, de előtte nyilvánvalóan iszonyú sok lehetőséget vetett el.

1.

Átadom a pénzt

2.

Bátran az "életet" választom, mert látom, hogy a rabló valójában kezdő, és a hangja is reszket... stb.

3.

Elfutok... - nem annyira jó, mert a kezdő rablót ez feldühítheti, hogy nem veszik komolyan, és dacára a gátlásainak utánunk lőhet...

4.

Puszta kézzel a rablónak esek...

5.

Segítségért kiabálok, pedig egy hatalmas kietlen pusztán tartóztatott fel a rabló, vagyis feltehetőleg sok értelme nem lesz, és a rabló ijedtében le is lőhet, hiszen kezdő a lelkem...

Sok más lehetőség is adott, de ezeket az agy már elvetette, és a tudatunk számára ezt jeleníti meg.

A vitánknak azért van értelme, mert létezik a kvantummechanika által felfedezett azon tényként kezelt állítás, hogy a részecskék olykor nem a fizikai törvények szerint viselkednek, vagyis véletlenszerűen, és nem fedezhető fel ilyenkor kiváltó ok.

Nem az evolúciós algoritmus a fő lényeg itt, hanem a kvantummechanika.

Tehát a kvantumfizika tézisének tükrében a fent felállított lista az észszerűség tükrében lett priorizálva, hogy melyik választól remélhetünk nagyobb valószínűséggel megoldást a problémára. Ekkor 100 ilyen helyzetbe kerülve mindig 99-szer az 1-es indexűt választjuk, mert ez ígéri a legnagyobb valószínűséget a megoldáshoz. De 100-ból egyszer a kvantumfizikai véletlen miatt a másodikat választjuk.

Ez már ésszerűtlen döntés, de annyira nem is az, mert szinte 100%-k hogy kapásból nem lőnek le, csak legfeljebb ha erőltetem az "élet" választás, de lehet, hogy egy ilyen választás is elég, ha a rabló még nagyobb zavarba esik, de ehhez bátorság kell a részemről, és ehhez ad a véletlen egy olyan kis plusz löketet a véletlen, ami ránk eredetileg nem jellemző.

Még észszerűtlenebb a harmadik, vagyis hogy a véletlen ehhez a döntéshez vezessen, annak az esélye sokkal kisebb, vagyis itt a véletlen ilyen befolyása számíthatóan még kevésbé fog megtörténni, azért mert egyszerűen több véletlen egybeesésnek kell megtörténnie ehhez, mint ami kell az 1. esethez.

A 4. lehetőség választásához még több véletlen kell, vagyis még kisebb az esély, hogy azt fogom csinálni.

És végül olyan is előfordulhat még ritkábban, hogy a korábbi előszűréseken a véletlenek folytán teljesen ésszerűtlen válasz is az utolsó előtti döntéskörbe kerül, hogy pl. vidáman elkezdek énekelni népdalokat. Valamiért kényszert érzek arra, hogy ezt kell tennem...

Ha a rabló is szereti a népdalokat, akkor megrémül, nem érti... stb... akár ez is bejöhet...

Ha még így sem érted... :( - bocs, de akkor tényleg totál ostoba vagy... ne haragudj, de nem tudok mást mondani. Lehet, hogy a butaságodból az agyad ki tudja hozni az optimumot, de erre a helyedben annyira nem lennék büszke...