A természeti törvények miért nem bizonyitják, hogy a világunk teremtett?

De, a tudat működése akkor is igényel törvényeket, ha ő maga nem anyagi.

Törvények nélkül például esetleges lenne a gondolkodás eredménye. Egy tudat nem működhet úgy, ha nem tud megbízhatóan következtetni (sőt, egyáltalán nem tud következtetni semmire).

"De ha a tudatot nem ennek tételezzük fel, hanem a valóság szükségszerű komponensének, ami nem az anyag függvényében létezik, akkor a léte nem igényel törvényeket sem, hiszen eleve függetlenül létezik."

Ez azt jelentene, hogy a tudat barhol, barmikor, tertol, idotol es anyagtol teljesen fuggetlenul megjelenhet. Viszont ilyet megse tapasztalunk sehol, sot, a tudat jobbara majdnem kizarolag az emberrel kapcsolatos fogalom. Soha senki nem jegyezte meg le, hogy egy szikla, fa, mehecske, akarmi csak ugy random spontan tudatara ebredt volna, mindig csak az embernel tapasztaljuk a tudatot (es meg ott sem 100%-ban).

Szoval elek a gyanuperrel, hogy a tudat az valojaban masodlagos, az anyag strukturajabol adodo dolog, nem pedig primordialis komponense a valosagnak.

"De, a tudat működése akkor is igényel törvényeket, ha ő maga nem anyagi.

Törvények nélkül például esetleges lenne a gondolkodás eredménye. Egy tudat nem működhet úgy, ha nem tud megbízhatóan következtetni (sőt, egyáltalán nem tud következtetni semmire)."

Jogos, de szerintem a tudat nem igényel következtetést, az az ész szükséglete. De ha mondjuk arra gondolunk, mit értenek mondjuk a buddhisták tiszta tudat alatt, abban nincs következtetés, csak tudatosság, azaz a dolgok itt-és-most-sága.

"Ez azt jelentene, hogy a tudat barhol, barmikor, tertol, idotol es anyagtol teljesen fuggetlenul megjelenhet. Viszont ilyet megse tapasztalunk sehol, sot, a tudat jobbara majdnem kizarolag az emberrel kapcsolatos fogalom."

Megjelenik mindenütt, amit valaha láttunk és észleltünk, mert láttuk és észleltük. Mi voltunk a felbukkanó tudat.

De értem persze, nem erre gondoltál, hanem hogy egy embertől független tudat spontán megjelenésére gondolhattál. De tudatról csakis az emberi minőségünk mentén tudunk képet alkotni, mert emberi tudatunk van. Ez szerintem pont ugyanaz a csapda, mint a tudomány esetében. A tudomány nem képes számba venni a tudatot, mert módszertanilag ki van zárva, úgy mi is csak emberi tudat mentén vagyunk képesek ezzel érintkezni, mert ebben vagyunk mi.

Szóval igen, rátapintottál az álláspontom hiányosságára, ami nem más, mint az egyik legősibb kérdése az emberiségnek. A misztikusok beszámolója alapján mindenesetre úgy tűnik, valóban mindenütt jelen van tértől és időtől függetlenül a tudat. De ezt csak nagyon kevesek tapasztalják meg.

Erre szerintem nem létezik észt kielégítő jó válasz, de szerintem ez nem baj. Én örülök, hogy léteznek misztériumok, amiket talán sosem fejthetünk meg.

"A természeti törvények miért nem bizonyitják, hogy a világunk teremtett?"

- Nem az a dolguk.

- Nincs elég információnk. A teremtettségről akkor lehetne bizonyítékunk hogy ha tudnánk mi volt az ősrobbanás előtt, hogyan jött létre és hasonlók. Ezekről azonban ha fingunk se lenne akkor is előrébb lennénk mint vagyunk.

A mi világunkat ismerjük és feltételezhetünk olyan dolgokat amik tulajdonságaik miatt nem az a logika mentén működnek mint amit mi ismerünk. De ezenfelül még sok mindenféle variációt feltételezhetünk.

Egy olyan akármiről beszélünk ami/amiből/... létrejött a világunk. Nem tudunk róla semmit, így minden feltételezés még ha logikus is akkor is csak feltételezés. Nem ismerünk egy olyan dolgot sem ami ilyenre képes lenne ezért annak korlátait sem. A mi korlátaink alapján való gondolkodás egyáltalán nem biztos hogy jó irány. De lehet hogy az.

Feltételezés, feltételezés hátán.

Egyik oldal sem valószínübb mint a másik (maximum az adott személy saját véleménye szerint de az ettől még nem lesz a valóság).

"A világegyetem adta a törvényeket?"

Miért, az logikusabb, hogy a keresztények istene adta? Ha jól tudom, a keresztények abban hisznek, hogy az ő istenük örökkévaló, és ő teremtett mindent.

Erre ez a reakcióm: ha nincs sem idő, sem tér, vagyis nem létezik semmi, akkor hol tudott isten létezni? Most mondanám, hogy lebegett az abszolút sötétben, de ha lebeg valahol, az talán már teret feltételez, a sötétség meg nem semmi, hanem valami. Tehát örökkévaló isten esélyes, hogy nem létezhet, mert ha nincs semmi, akkor nem tudott ő sem létezni sehol. Ahhoz, hogy létezzen, már valaminek lennie kell, tehát nem lehet ő az abszolút első ok. Vagy volt valami, ami megelőzte az ő létezését, vagy egyszerre létezik a világmindenséggel együtt, tehát nem abszolút teremtő.

Na, ezt a #117-es választ vegyük úgy, mintha le se írta volna a kérdező.

Mindenki jobban jár így, ő is.

Az hogy valaki ezt mondta, az nem bizonyítás.

Szóval hogy is bizonyította be?

Nem ő volt aki azt hirdette, hogy nem halsz meg ha káros dolgokat fogyasztasz, mert ha azt gondolod akkor nem lesz bajod?

Aztán meghalt mert romlott kaját evett?

Vagy valamelyik másik filozófus volt ez? :D