A természeti törvények miért nem bizonyitják, hogy a világunk teremtett?
Kiváncsi vagyok, hogy mit gondolnak erről a valláskritikusok.
(Senkit nem pontozok le)
#149:
„Bocsi hogy közbe szólok a vitátoknak csak nekem is lenne pár kérdésem.”
Semmi gond, a másik vitának úgysem látom további értelmét.
„Amennyiben ezt az állítást el fogadjuk akkor is felmerül bennem az a kérdés hogy ennek mi értelme? (már mint nem olyan értelme :D )
Mert akkor van egy valami ami csak arra képes hogy meghatározza hogy van-e vagy nincs-e. De abból hogy ezt megállapítja abból nem fog 1-ről a 2-re jutni.
Egy robot sem robot ha csak annyiból áll hogy van rajta egy szenzor ami adatokat olvas be. Ez a konstrukció nem működik. Vagy legalábbis én nem látom. Főleg hogy elvileg akkor ő volt minden előtt tehát akkor konstatálta hogy nincs semmi. Aztán utána hogyan lett valami ha nem rendelkezett értelemmel?”
Jó kérdés, és van is rá válaszom 🙂 ahhoz nyúlnék, amit korábban írtam, hogy a tudat az nem az értelemtől lefele van hanem fölfele. Kifejtem.
Miért nem kell értelmeznünk a fájdalom létét? Mert a jelentősége nyilvánvaló számunkra. Viszont a dolgok túlnyomó többségének a jelentősége nem nyilvánvaló, ezért értelmeznünk kell a jelenségeket, a dolgokat. Meg kell értenünk őket. Ahogy a dolgokat megértjük, úgy leszünk képesek azt a tudatunkba befogadni. Ezért szorongatóak a meg nem értett dolgok.
Az értelmünk a jelenséget észleli, viszont ahogyan megértjük valaminek a jelentését, a jelentőségét, onnantól leszünk igazából tudatában annak a valaminek. Ez persze ennél sokkal komplexebb, mert a jelentés az nem magában a dologban van, és ezért nem is egyféle.
Képzeld azt, hogy olyan vagy, mint a Főnix az X-Menből, vagy mint Dr Manhattan a Watchmenből. Képzeld, hogy sikerül megértened, hogy miért viselkedik az anyag úgy, ahogy, miért viselkednek az élőlények úgy, ahogy, és átlátod a dolgok struktúráját a legelemibb résztől a legnagyobb galaxis-szuperhalmazokig. Onnantól, hogy minden jelenség, ami lezajlik, teljes egészében értett, nincs szükséged többé értelemre, hiszen az befejezte a munkáját. Minden dolog és jelenség léte és működése nyilvánvaló.
Emellett nemcsak az értelmi szinten sikerül ez, hanem érzelmi szinten is. Tehát az univerzum minden rezdülését érzed, azonnal tisztában vagy vele, értelmezés nélkül.
És akkor ezt tágítsd ki térben, és tágítsd ki időben is, tehát annak is ugyanígy tudatában vagy, ami valaha volt, vagy lesz.
Na, ha ezt sikerült mind, akkor van egy homályos képed arról, hogy mi a tiszta tudat.
A bölcsességtradíciók erről jellemzően úgy beszélnek, hogy nem valami olyan, amit a nulláról fejleszt ki az ember, hanem valami olyan, ami eleve létezik, de nekünk valamiért megsérült, megcsonkult. Nem azért nem vagyunk a tiszta tudat birtokában, mert még nem fejlesztettük ki, hanem mert elvesztettük, ami egykor megvolt. Ezért beszél Buddha a megvilágosodás kapcsán visszaemlékezésről. Ezért beszél az ábrahámi hagyomány az elveszett Paradicsomról.
Azért mondom, hogy a tudatnak nincs tárgya, mert ebben már mindennel egy, mély, bensőséges viszonyba kerül, tehát minden igazából alanyi természetű, "szubjektív". És emlékszel, hogy a fájdalmat hoztam példának. S vajon miért van az, hogy a nagy bölcsességtradíciók a szenvedésben valami különös misztériumot látnak? Lehetséges, hogy azért, mert a szenvedés az, ami a meglévő legkézenfekvőbb kapcsolatunk a tudatosulással.
Ha azt kérded, mi volt akkor, amikor nem volt, mit a tudatnak "tudnia", akkor arra azt mondom, hogy maga az idő is a tudaton belül létezik, és nem a tudattal párhuzamosan. A tudat örökkévaló, amennyiben primordiálisnak tekintjük. Tehát nem _volt_ olyan, amikor a tudat ne tudott volna mit befogadni, mert egyneműen van jelen múltban, jelenben, jövőben, és azok határain túl.
#151
Nah azért nem kellene a másik elől elfutnod :D
"Mert akkor van egy valami"
Ez a valami honnan jött vagy micsoda? :D
Ezzel az első ponttal van a probléma.
"Ez a valami honnan jött vagy micsoda? :D
Ezzel az első ponttal van a probléma."
Azzal kezdtem, hogy nem ismerünk olyan törvényt amit nem törvényalkotó határozott volna meg. Észrevettétek, hogy csak a fizikai törvényekre fogjátok rá, hogy az kivétel? Hogyan alakult ki a káoszból ésszerűség és rend magától? Ráadásul úgy, hogy 15 féle állandó van nagyon pontosan összehangolva ahhoz, hogy létezzen a világegyetemünk. Nagyon sok fizikus látja, hogy ez szinte lehetetlen csak úgy random. Planck aki a mini világegyetemek (atomok) tanulmányozásáért kapott nobel dijat, azt állitja, hogy az azokat egyben tartó erő mögött inteligens elmére és szellemre kell következtetnünk. Eddig arra van csak tapasztalatunk, hogy nagy mennyiségű funkcióspecifikus információt és általa vezérelt rendszereket csak inteligencia hoz létre.
"Akkor olvasd vissza mit írtál, tudományt kevered az elavult filozófiával."
Nem tudom észrevetted-e, de ez az egész témakör amiről beszélgetünk, kivül esik a tudomány hatáskörén és csak filozofálgatunk. Esetleg lehetne arról is vitát nyitni, hogy melyik a hasznosabb. Abban biztos lehetsz, higy a tudomány sosem lesz képes teljes valóságmagyarázatot adni. Mindig lesz új és új felfedezés, de ezek csak az emberek információ éhségét csillapitják valamennyire. A szellemi tudományok, mint pl a filozófia meglátásai sokkal közelebb vihetnek a teljes valóság magyarázatához. Eleve tegyük fel ha van egy intelligens tervező, az biztos, hogy nem csak egy szakértői csoport kezébe akarta helyezni az ő megismerésének a lehetőségét. Egy átlagember mit ért meg a Planck állandóból, és mikor fog úgy atomot tanulmányizni mint Planck, vagy miért kéne értsen az asztrofizikához? Az embernek magának kell keresnie és megismernie és nem másoknak helyette. A filózófia ezért hasznosabb mert egyéni látások és egyéni ismeretek vannak benne amelyek közelebb vihetnek a teljes valósághoz.
A tudomány is úgy müködik, hogy van elméleti és kisérleti fizika. Az elméletet alá kell támasztani gyakorlati eredményekkel. Az ember egyéni tapasztalata az, hogy nincs törvény törvényadó nélkül. A tudomány viszont teljesen kivül áll az ember egyéni tapasztalatain. A fizikai törvények ismerete nem általános egyéni tapasztalatok ti mégsem az ismertből következtettek az ismeretlen felé.
"nem ismerünk olyan törvényt amit nem törvényalkotó határozott volna meg."
Pontosabban: a természeti törvények közül 𝐂𝐒𝐀𝐊 ilyet ismerünk. Tehát ez nem stimmel.
"Hogyan alakult ki a káoszból ésszerűség és rend magától?"
Ez érv akar lenni?
"Ráadásul úgy, hogy 15 féle állandó van nagyon pontosan összehangolva"
Erről már volt szó, ez nem bizonyíték. Hallgass Dávid Gyulát.
Továbbra sem válaszoltál arra, hogyan működhet egy tudat a teljes káoszban, szabályok nélkül.
Ezt olvastad?
"Amikor először tanitottam ezt a specit akkor az volt kiirva, hogy hogy teremtette az Úr Isten hatvan tizedes pontosággal a világegyetemet es akkor raportra hivtak az akkori párttitkárhoz, hogy hogy beszélek én ilyet az egyetemen. Pedig ugyanezt mondtam mint itt, ezek természettudományos képletek voltak... " Dávid Gyula
Igen, erről a részről beszélek.
Olvasd tovább!
A fizikában leíró szabályok vannak nem előírók.
Ezt már szerintem százszor le lett ide írva és nem érted meg mi a különbség a kettő között.
Komolyan mondom nem figyeltetek oda fizika órán aztán meg a lehető legbutább dolgok miatt hisztek egy istenben XD
"Az embernek magának kell keresnie és megismernie és nem másoknak helyette."
Szerintem ugyan abban a valóságban létezünk és ha valami igaz, akkor az igaz.
Úgy csinálod, mintha mindenkinek külön valósága lenne.
Ez max az elmédben, de most mi talán a valóságról beszélünk.
"A filózófia ezért hasznosabb mert egyéni látások és egyéni ismeretek vannak benne amelyek közelebb vihetnek a teljes valósághoz."
Aha és mikor állsz meg a fantáziáddal és mikor fogsz ránézni a világra?
""Amikor először tanitottam ezt a specit akkor az volt kiirva, hogy hogy teremtette az Úr Isten hatvan tizedes pontosággal a világegyetemet es akkor raportra hivtak az akkori párttitkárhoz, hogy hogy beszélek én ilyet az egyetemen. Pedig ugyanezt mondtam mint itt, ezek természettudományos képletek voltak... " Dávid Gyula"
Te már hallottad azt a logikai hibát, hogy random embereket idézgetünk, akiknek ugyan az a véleményük, mint nekünk?
Itt még mindig nem találtam bizonyítékot vagy egy gyenge érvet sem.
"Az ember egyéni tapasztalata az, hogy nincs törvény törvényadó nélkül. A tudomány viszont teljesen kivül áll az ember egyéni tapasztalatain. A fizikai törvények ismerete nem általános egyéni tapasztalatok ti mégsem az ismertből következtettek az ismeretlen felé."
Hoppá logikai hiba!
Az, hogy összekevered a leíró és előíró törvényeket az csak egy dolog, viszont az univerzum leíró szabályait az emberek előíró szabályaihoz hasonlítod.
Nem tudsz a kettő között kapcsolatot létesíteni.
Mindenki az ismertből következtet, viszont egy univerzum egy felfoghatatlan dolgot leíró törvényeket hogy lehet összehasonlítani egy emberek által előíró törvényekkel?
Neked valami nagyon nagy problémád lehet, ha nem tudod még mindig megérteni mi a különbség a kettő között.
Mintha eddig nem lett leírva többszörösen.
Szóval kedves kérdező, mond el nekem mi a különbség a leíró és az előíró törvények között.
Kíváncsi vagyok, mert eddig mindenkit ignoráltál ezzel kapcsolatban és mosod össze a két különböző dolgot, hogy össze tudj rakni még így is nagyon gyenge lábakon álló gondolatmenetet.
"Szóval kedves kérdező, mond el nekem mi a különbség a leíró és az előíró törvények között."
A leiró az csak egy ugyanolyan fogalmi zavar, mint az, hogy természeti. Egy prekoncepció áll mögötte amit gondolom az Isten-fóbia termelt ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!