A vallásosság evolúciós szempontból előnyösebb mint az ateizmus?
@59: Ugyan miért lennél naiv, ha szerintem szomorú ez a módszer? :)
Egyébként aligha kell itt mindenféle egyházas akármilyen törekvésekre gondolni, minden bizonnyal a kérdező teljesen önszorgalomból, saját lelki igényeinek kiélése céljából értetlenkedik és nyomja azt mindenki arcába. A legtöbb apologéta ugyanúgy.
"Ezért vallásos ma is az emberiség 80-90%-a. Az ateizmus semmiképpen sem helyettesíti és nem tudja betölteni a vallások szerepét."
Egyrészt (a korábbi hobbis példámmal élve) az, hogy az emberek foci helyett kosarazhatnak nem jelenti azt, hogy feltétlenül váltani fognak. Attól még, hogy van alternatíva nem biztos, hogy élnek vele az emberek. Másrészt azért nem állja meg a helyét, mert az emberek nem olyan gyakorlati okok miatt lesznek vallásosak, mint, hogy közösség összetartó ereje van, hanem mert igaznak gondolják. Harmadszor pedig nem reális azt hinni, hogy a vallásosság egyik pillanatról a másikra ki fog kopni. Tudod a kereszténységnek is kellett pár száz év, hogy elterjedjen. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy a fejlettebb országokban hanyatlanak az egyházak és vallások, tehát elég tisztán látható a tendencia. Azt már csak halkan fűzöm hozzá, hogy ennek ellenére nem omlik egyik helyen se össze a társadalom, épp ezért látszik, hogy a vallásnak csak kicsi összetartó ereje van.
Egyébként meg ne hidd, hogy elkerülte a figyelmemet az, hogy a kommentem 95%-át ignoráltad.
@60: Az ateizmus nem akarja betölteni a vallások szerepét, mint ahogy az absztinencia sem tölti be a tölgyfahordós érlelésű whiskey-k szerepét.
A vallásos emberek pedig azért vallásosak, mert ilyen-olyan pszichológiai okokból szükségük van rá, nem azért mert evolúciós szempontból előnyös és helyettesíthetetlen csoportalakító tényezőket akarnak az emberiség javára megtartani. A vallás az ember miszticizmushoz való vonzódásának, kozmikus magányának, haláltól való félelmének stb stb megtestesülése. És ezt nehéz helyettesíteni, nemba csoportalakító szerepét.
#60 Ez az állítás olyan mint ha azt mondanád, hogy a televízió alkalmas a hírközlésre, és a fejlett országokban élő emberek nagy részének van televíziója, ebből következik hogy a televízió a létező legjobb módszer a hírközlésre.
Előttem már leírták hogy a vallásosak arányában és a te elképzelésedben akkor lenne értelme párhuzamot keresni, ha minden vallásos csakis a közösségépítő ereje miatt ragaszkodna a vallásához, miközben többet nyom a latba hogy sok vallás nem kínálja fel a lehetőséget hogy válts.
Mellesleg attól hogy az ateizmus nem feltétlenül segíti a 'csatlakozz egy csoporthoz' túlélési stratégiát, még nem evolúciós zsákutca. Hiszen nem a közösségbe tartozás az egyetlen túlélési módszer. Ott van még a 'legyen a lehető legpontosabb modelled a valóságról', és ebben pedig az ateizmus köröket ver valamennyi eddig ismert vallásra, vagy ott van az hogy 'ne higgy el bármit amit mondanak', ezt sok vallás még rossz szemmel is nézi, lásd hitetlen Tamást.
Itt valamit nem vesztek figyelembe. Nem csak természetes szelekció létezik, hanem társadalmi is. Az a társadalom, ami önpusztító mintázatokat követ, nem marad fenn hosszútávon.
Az, hogy a vallás tetszőlegesen kicserélhető ateizmusra, mert az egész egy zéró összegű játszma és nem több puszta kulturális színezetnél, nem megalapozott. Nem azt mondom, hogy nem igaz, csak azt, hogy nincs rá bizonyíték, mivel senki nem folytatott még olyan (civilizációs karakterisztikus időben mérhető) hosszú távú társadalmi kísérletet, ami ezt igazolná. Ellentéten a vallásokkal, amikkel viszont igen.
Szóval a kommunista berendezkedésű államok nem jó példák, mivel viszonylag rövid időn belül összeomlottak. A skandináv államok eddig valamivel tovább bírták, de még mindig nagyon a kísérlet elején vagyunk, és jelen puillanatban nem úgy néz ki, hogy a skandináv országok bírni fogják integritással. Szóval jelen pillanatban úgy állunk velük, mint egy házzal, aminek az egyik főfalát kiverték, és röviddel utána lefényképezték, és msot arra mondjuk, hogy lám, arra a falra nem is volt szükség. És nem tudjuk, hogy ez tényleg így van, vagy épp percekre van attól, hogy összeroskadjon.
Szóval jelenleg a skandináv országok ateistáinak kell bizonyítani, hogy meg tudják tartani azokat az országokat a társadalmat egyesítő narratíva nélkül, vagy azt valamivel helyettesítve. A jelenlegi helyzetüket látva nekem vannak kétségeim, de hajrá.
Nem teszek úgy, azért is hoztam a házas példát, mert egy ház statikája seme gyetlen változón, egyetlen komponensen múlik. Simán lehet, hogy bebizonyosodik, hogy az a fal szükségtelenül volt ott, és a ház úgy fog állni tovább, mintha mi sem történt volna. Nem zárom ki, hogy ezt történjen. Csak azt mondom, hogy jelenleg erre nincs bizonyíték. Nem tudunk olyan történelmi példáról, ahol mondjuk egy ateisztikus társadalom mondjuk ötszáz éven át fennmaradt volna, és nem tudjuk megállapítani, hogy azért nem, mert sosem próbáltuk, vagy azért nem, mert minden ilyen kísérlet még azelőtt kudarcba fulladt, hogy egyáltalán feljegyezték volna.
És ebbe bele tartozik az is, hogy mondjuk teisztikus/vallásos társadalmak elsöpörték őket. Ha egy ilyen társadalom nem volt képes annyi integritást biztosítani, hogy megszervezze és megvédje magát mondjuk egy vallási kizárólagosságot hirdető hatalomtól, akkor – evolúciós értelemben – nem volt létjogosultsága.
Persze ezt nem tudjuk. Mindenesetre ha mondjuk a skandináv társadalmakban előretör és hatalmat nyer az iszlám fundamentalizmus, akkor azt is beírhatjuk az ateizmus kudarcának. Meglátjuk.
"Előttem már leírták hogy a vallásosak arányában és a te elképzelésedben akkor lenne értelme párhuzamot keresni, ha minden vallásos csakis a közösségépítő ereje miatt ragaszkodna a vallásához, miközben többet nyom a latba hogy sok vallás nem kínálja fel a lehetőséget hogy válts."
Összességében beszélek arról hogy az ateizmus nem képes helyettesíteni, betölteni a vallások szerepét. Szerintem minden vallás engedi hogy szabadon dönts arról melyiket követed. Egyik sem engedi az erőszakos térítést.
"Mellesleg attól hogy az ateizmus nem feltétlenül segíti a 'csatlakozz egy csoporthoz' túlélési stratégiát, még nem evolúciós zsákutca. Hiszen nem a közösségbe tartozás az egyetlen túlélési módszer."
Az ember társas lény. Házasságban, családban él, tágabb értelmemben egy közösségben, városban, így igencsak meghatározó a közösség építő szerep ami a vallások esetében megvan, de az ateizmusban nincs. Mondhatni az ateizmus az emberi természet ellen van a vallás viszont nem.
"Ott van még a 'legyen a lehető legpontosabb modelled a valóságról', és ebben pedig az ateizmus köröket ver valamennyi eddig ismert vallásra,"
Ez egy ateista téveszme. Az ateizmus semmiféle alternatívát nem tud felmutatni a teremtőre és nem is tudja megcáfolni egy teremtő létezését. Egy teremtő nagyon is valós és elképzelhető tudományos szemszögből is.
"vagy ott van az hogy 'ne higgy el bármit amit mondanak', ezt sok vallás még rossz szemmel is nézi, lásd hitetlen Tamást."
Ez legfeljebb a kereszténység sajátossága.
"Egy teremtő nagyon is valós és elképzelhető tudományos szemszögből is."
Nem.
Méghozzá azért, mert a legelső teremtőt ki teremtette?
Nyilvánvalóan senki.
Akkor pedig magától jött létre.
Na, akkor valószínűbb, hogy egy világ jött létre először magától, és ebben fejlődött ki a teremtő.
Már, ha létezik egyáltalán.
#65
"Szóval jelen pillanatban úgy állunk velük, mint egy házzal, aminek az egyik főfalát kiverték, és röviddel utána lefényképezték, és msot arra mondjuk, hogy lám, arra a falra nem is volt szükség."
Kicsit önkényesnek érzem a példát. Honnan tudod, hogy a vallás egy főfal volt a házban, és mondjuk nem csak egy pókháló a sarokban, aminek az eltűnése senkit sem fog zavarni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!