Hisztek Isten létezésében?

#368

Csodálatos példázat! Köszönöm neked! :)

"...nem megkérdőjelez hanem szimplán tagad minden ok vagy érv nélkül. Ez nem szkeptikusság hanem makacs “csakazértis” tagadás."

Ugyanezt teszitek ti is, sajnos.

“Ők egyértelmű bizonyítékokat kapnak a külvilágból mint pl: hangok, fények, az anyjuk szívdobogása stb. Mi nem kapunk semmi egyértelműt..."

A Bibliai próféciák beteljesedtek, és a maradékok is be fognak teljesedni. Sok beszámoló van csodákról, gyógyulásokról, gyökeresen megváltozott életekről, melyeket az illetettek mind az Istenbe vetett hitüknek köszönhetnek. "Minden jó felülről származik" - szokták mondani.

Az a baj, hogy az emberi élet értelmét idelent keresik az emberek, holott itt minden múlandó. Az ember több annál, mint a körülötte levő természet. Az ember Isten hasonlatosságára teremtetett, tehát van köze a természetfölöttihez, és a célja is a természetfölöttiben van.

"Mik az igazi értékek? Számodra jelentenek valamit. Más számára meg más képvisel igazi értéket, a harmadiknak meg megint más. Nem vagyunk egyformák."

Az igazi értékek mindenkinek igazi értékek. Onnan tudod, hogy mi az igazi érték, hogy nem kézzel fogható, nem tárgy, meg semmi ilyesmi. "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

"Semmivel sem vagy különb az állatoknál? Tényleg igy gondolod? Ezt ki és mikor mondta neked? "

Te is tudod, hogy nem magamra értettem. Csak itt írtatok olyasmit, hogy az embernél sokkal egyedibb és különlegesebb lények is vannak, és hogy ne nevezzük az embert a teremtés koronájának. Az ember felsőbbrendűbb, mint az állat, és ezt ti próbáltátok megcáfolni. Ha nem gondolod magad felsőbbrendűbbnek egy állatnál, akkor nem tudom, milyen énképed van, de rettentően sajnálom, ha így gondolod.

"Ha olyan tipusú vagy, akkor belenyugszol abba hogy nincs célod és kész. Ha meg nem olyan mentalitású vagy, akkor meg keresel magadnak valami célt, és hopp, máris van célod. "

Az életcéllal kapcsolatban is az ateizmusra vonatkozólag írtam, amit írtam. Ha azt hiszem, hogy nincs Isten, akkor tulajdonképpen azért élek, hogy meghaljak. Ez is nagyon elszomorító énkép, pláne úgy, hogy nem igaz.

"Ha úgy érzed, hogy az életed megüresedett, akkor töltsd meg valamivel, valami számodra értékessel! "

Ezt sem magamra értettem, és nem tevékenységekre gondoltam, hanem szellemi értékekre (érted már, mire értem a leszűkült gondolkodást?). Attól üresedik meg az ember élete, hogy egyre kevesebb a szeretet, a tisztelet, az odaadás egymás felé. Hajtanak a pénzért, a karrierért, de hol marad az, ami "igazán lényeges"?

"Ez kicsit olybá hangzik nekem, mintha azon keseregnél, hogy a cipőnek talpa van, a fának meg ága. Hát nem rossz igy élni?"

Nem kesergek, hanem az ateisták szemlélete ilyen, és ők bele is nyugszanak. Csak a véletlen terméke vagyok, az életem csak a véletlen műve, dolgozok, aztán meghalok, és ennyi az életem. Holott ez egyáltalán nem így van.

"Többet tehetünk, többet érhetünk el, nagyobb potenciál van bennünk, mint egy taliga sóderban. És csak rajtunk, önmagunkon múlik, hogy ezt a potenciált hogyan aknázzuk ki, ez különböztet meg minket homoktól, sódertől, növénytől és állattól"

Ha csak anyag lennénk, akkor ez nem lenne igaz.

Sajnos a 2 bites gondolkodás inkább arra vall, aki véletlenszerűnek néz mindent, ami körülötte van, sőt önmagát is egy véletlennek hiszi. Na ezt hívom én 2 bites gondolkodásnak.

Én egy szóval nem mondtam, hogy az atesita nem a természetfölötti hasonlója. Az EMBER, mint lény - függetlenül attól, hogy ateista, vagy más - Isten hasonlatosságára teremtetett. Ez teljesen független a hitrendszertől. Ez az ember sajátossága, ez tesz minket különbözővé az állatoktól. A cél és céltudatosságot sem olyan értelemben mondtam, mint ahogy te próbálod feltüntetni. Nem az a kérdés, hogy itt a Földön mik a céljaim, hanem hogy annak mi a célja, hogy a Földön élek. Az ateista úgy van vele, hogy véletlenül vagyok itt, ahol vagyok, véletlenül élek, és célja sincs az életemnek, mert ha meghalok, akkor nem élek sehol, hanem elrohadok a földben, mert nem vagyok több anyagnál. Ez egy hazug és hamis én - és világkép, és sajnos ezt adják tovább a gyermekeiknek is. Ez nagyon szomorú dolog!

A másik dolog, amire te is kitértél, az állatok helye az értékrendünkben. Természetesen egy jóindulatú ember szereti az állatokat, de az nem helyes, ha egy állatot értékesebbnek tekintünk, mint egy embert. Ez egyszerűen nem egészséges felfogás.

Az ún. "állatkínzás" egy nagyon érdekes téma, és számomra még mindig kétséges, hogy kompletten mi tartozik ide. Megkínoznak egy kutyát, igen, ez állatkínzás. De amikor disznót vágunk, az nem állatkínzás? Vagy amikor levágják a szarvasmarhát, hogy legyen hús a mekis hamburgerben, az nem állatkínzás? Kényes téma.

Nem az az állítás degradáló, hogy "anyagból vagyunk". Az ateista degradálja saját magát azzal, hogy szimpla anyagnak gondolja magát. Az ember több, mint anyag, és éppen ez különböztet meg minket az állatoktól.