Hisztek Isten létezésében?

"Nem. A mi univerzumunk tere és ideje az ősrobbanással kezdődött, vagyis nincs mi alapján korábbra vezessünk vissza bármit is."

Nincs mi alapján visszavezessük. Pontosan ezen van a hangsúly. Merthogy előtte sem tér, sem idő nem volt. Ha nem volt tér és idő, akkor nem volt semmi. De akkor mégis honnan jöttek azok az anyagok, amelyek az ősrobbanásnál minden bizonnyal jelen voltak? A semmiből? A semmiből nem lesz anyag. Pláne nem élet.

"Ezt már megint csak benyögted. Bizonyítsd, hogy van természetfeletti, és bizonyítsd, hogy a világunk ettől a természetfelettitől származik!"

Az rá a bizonyíték, hogy egy anyag nem keletkezik a semmiből. Tehát az anyagi világ első anyaga is egy okozat. Minden anyagi anyag okozat. Tehát van egy olyan, ami nem anyagi, tehát nem okozat, és elindította ezt a csodálatos mindenséget.

"A természet törvényszerűségei, a természet bonyolultsága, az összetétele, az élővilág működése, az univerzum lenyűgöző szépsége, az ember különleges mivolta, és a természet minden porcikája mind mind Isten mellett tanúskodik.

Bizonyíték hol marad?"

Önmagától nem tud ilyen bonyolult, mégis rendezett akármi kialakulni, mint pl. az univerzum. Beláthatatlan, nagyon összetett, nagyon bonyolult, mégis rendezett. Pl. a Nap és a Föld távolsága pont ideális távolságra van egymástól. Ez véletelnül így alakult? Az ózonréteg véd minket az ultraibolyasugárzástól. Ez véletlenül így alakult ki? De vegyünk egy egyszerű példát, a tüsszentést. Ne érts félre, nem akarom elbagatellizálni, csakhogy lásd, milyen egyszerű dolgok is tükrözik Isten csodálatos munkáját. A tüsszentés úgy megy végbe, hogy az orrunkban vannak ún. receptorok, másnéven érzékelők, amik érzékelik, hogy egy nem odavaló dolog van az orrunkban. Amikor ezt a receptorok érzékelték, akkor küldik az "üzenetet" az agynak, majd az agy egy bizonyos mennyiségű levegő kipréselésével próbálja eltűntetni az orrunkból a nemodavalót. Tehát az agy "tudja", hogy amikor az orrunkban a receptorok "riasztanak", akkor neki levegőt kell kipréselnie az orrunkon keresztül. Ez csak egyetlen egy egyszerű példa a rengetegből, ami arra utal, hogy nem a véletlén műve vagyunk, hanem egy tudatos tervezet megvalósulásai.

"A számok nem egymásból, hanem egymás után következnek.

Akárcsak az ok-okozati láncolat tagjai."

Az ok-okozati láncolatot azért hívják ok-okozati láncolatnak, mert egyik okozza a másikat. Ez a számokra viszont nem igaz.

"De hogy egymásból következzenek a számok is, kezdjük el kivonni mindig 1-et az előző tagból. Igy máris egy teljes láncolatot alkotunk meg, ami semmiben nem különbözik az ok-okozati lánctól, hiszen az előző szám okozza a következőt, és a következő mindig okozata az előzőnek."

Igenám, csakhogy a természet nem úgy működik, hogy ebből ezt elveszem, vagy hozzáadom, vagy bármi ilyesmi. Ha az hidrogénhez nem oxigént adsz, hanem foszfort, akkor abból nem lesz víz. A számoknál eldönthetem hogy 1-et vonok ki, vagy 3,7-et, vagy 4,5-öt, bármennyi lesz a differencia, akkor is logikus lesz, ugye? A természetnél azonban nagyon nem mindegy, hogy mit veszek el belőle, vagy mit adok hozzá.

"Én azt nem értem, hogy ha ilyen könnyen el tudod fogadni, hogy a szellemi világ mindig is létezett, akkor miért irtózol annyira a gondolattól, hogy akár az anyagi világ is létezhetett örökké?"

Azért, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a természetben lévő anyagok "romlandóak". Ráadásaul mindegyik anyagnak van előzménye, tehát keletkezett valamiből. Egyik sem létezett örökké a természetben.

"Oké, azt mondod, hogy kellett lennie első létezőnek, mert valahol el kellett kezdődnie az anyagi világnak. Akkor ezt a kritérumot miért nem támasztod a nem anyagi világgal szemben is? Úgy lenne a logikus, nem?"

Ha a nemanyagi világra azt mondjuk, hogy kezdődik valahol, az logikátlan. Ha az anyagit okozó nem anyagi világ elkezdődne valahol, akkor megkérdezzük, hogy hol kezdődött. Mert ha kezdődne valahol, akkor VALAHONNAN elindult volna, ugye? De a létezőtől létező elv, csak úgy logikus, ha nemanyagi nem kezdődött sehol. Mert ha kezdődött volna, akkor létezőtől létező folyamat menne a semmibe. Oda meg nem mehet, mert a semmiből nem lesz létező. Tehát a nemanyagi az mindig is volt, különben az anyagi nem tudna létezni.

"Mellesleg - és ez még csak most jutott eszembe - oké, tegyük fel, az anyagi világot a nem anyagi világ alkotta. Honnan, miből? Hol volt az univerzumunkat jelenleg kitöltő anyag és energiamennyiség az anyagi világ létezése előtt?Valahol lennie kellett, hiszen te irtad - amivel egyet is ért mindenki - a semmiből nem lesz csak úgy valami."

És mivel a semmiből nem lesz csak úgy valami, ezért valahol elkezdődött ez az egész. "Hol volt az univerzumunkat jelenleg kitöltő anyag és energiamennyiség az anyagi világ létezése előtt?" Istennél.

"És még mindig érdekelne, hogy mely dolgoknak van negativ értéke az univerzumunkban, erre még mindig nem sikerült példát hoznod. Vagy ha abban akkor egyetértünk, hogy nincs ilyen, akkor érdekelne továbbra is az, hogy a természetes számok halmaza miért is nem megfelelő példaként azon végtelenre, amelynek van kezdete. És ha ez példaként megfelelő, akkor miért ne működhetne ilyen módon akár az univerzum léte is?"

Nem vagyok sem űrkutató, sem csillagász, meg semmi ehhez hasonló, tehát fogalmam sincs, hogy van-e negatív értékű akármi akárhol. A sötét anyag negatív nyomásáról hallottam, az hogy most az milyen szempontból negatív vagy milyen szempontból nem negatív, én azt nem tudhatom. Van, aki azt mondja, hogy a negatív nyomás alatt a vákuumot értik, van, aki azt mondja, hogy az nem vákuum, satöbbi, satöbbi. Én ehhez nem értek. Annyit tudok, hogy negatív nyomása van. Hogy ez mitől negatív vagy mitől nem, azt én nem tudhatom.

"a természetes számok halmaza miért is nem megfelelő példaként azon végtelenre, amelynek van kezdete."

Ez nézőpont kérdése. Ha kezdetnek vesszük fel a nullát, akkor eleve nem végtelen, mert kezdődik valahol. Ami elkezdődik, arra nem lehet kijelenteni, hogy végtelen, mert van "széle". Ha nem fogjuk fel kezdetnek a nullát, akkor kijelenthetjük, hogy végtelen a term.számok halmaza, mert nem kezdődik, és nem végződik. Egyébként meg a matematikai "végtelennek" nem sok köze van a filiozófiai végtelenhez, egyrészt ezért sem.

Miért ne működhetne ilyen módon akár az univerzum léte is?

Azért mert az univerzum anyagokból épül fel, mint minden ebben a természetben. A számokat ne keverjük az anyagokkal, mert teljesen máshogy működnek. A számok csak az elménkben léteznek, az anyagok viszont nem. Az "értéket" magát nem tudod kézzel megfogni, míg az anyagot igen. Tehát az anyag és a számok nem egy kategóriába tartoznak.

"Honnan veszed, hogy jöttek bármiből is, és nem léteztek már eleve?"

Onnan veszem, hogy beszélünk "ösrobbanás előttről", amikor nem volt tér és idő. Ha nem volt tér és idő, akkor akkor nem volt semmi. De ősrobbanás mégis volt, méghozzá anyagból. A semmiből pedig nem lesz anyag.

"Honnan veszed hogy az ősrobbanás anyaga nem létezett mindig is?"

Onnan, hogy az ősrobbanás előtt nem volt semmi állítólag. Ha nem volt semmi, akkor anyag sem volt. Ha nem volt anyag, akkor az valahogy keletkezett.

"Honnan veszed hogy az ősrobbanás előtt nem volt egy korábbi univerzum a saját terével és idejével?"

Nem mondtam, hogy nem volt. Sőt, senki nem mondta, hogy nem volt. De ha volt egy előző, az is kialakult valami folytán.