Egy olyan sokakat megosztó dolgot mint az evolúció elméletet miért tanítják az iskolákban?

Linkek az előző témához:

[link]

[link]

Farkas:

[link]

Medve:

[link]

Még a szőrzethez fűznék hozzá, mert az, hogy a házak miatt nincs szőrzet az emberen, az eléggé értelmetlen. Viszont annak már van értelme, hogy szőrzet nélkül javul a hőcserélődés. Meleg vérűekről beszélünk, vgyis alapból 37 fokos a testhőmérséklet. Ha eléri a 42 fokot, az halálos lehet, tehát nagyon fontos a jó hűtés. A kutyafélék többnyire dögevők, nem nagyon fontos nekik a rohangálás. Az elefántok nagyok, ezért a hő nehezebben jut el a bőrig, tehát nekik sem jó, ha szőrösek. A bálna ugyanez, csak még sokkal nagyobb.

Az ember így fürgébb lett és képes volt az állatok elől elmenekülni, illetve az esélye is sokkal nagyobb lett a táplálékszerzésre. A hatékonyabb táplálékszerzés pedig nagyobb populációhoz vezetett, ami az intelligenciára volt jó hatással.

A gyűjtögetés nem életszerű. Próbáltál már magokat gyűjteni? Nem tudsz annyit összeszedni, hogy elég legyen. Akkor jól jött, amikor a vadászok zsákmány nélkül tértek vissza. Akkor változott ez, amikor a magokat tervszerűen elvetették és nemesítették. A római birodalom a búza miatt bukott el, ennyire fontossá vált.

@Meton

#229: "Végre egyetértünk abban, hogy valami vízi közlekedési eszközt használtak."

Tőlem(#174): "Vagyis a legutóbbi jégkorszak alatt is jóval alacsonyabb volt a tenger vízszintje Ausztrália körül, tehát ha kellett is hajókázni, az minimális volt."

Te velem ez ügyben nem vitatkoztál soha. Pont. Ha láttál is tőlem ezt vitató megjegyzéseket, akkor csak a képzeleted játszott veled. Olyan volt, hogy valaki megjegyezte, hogy száraz lábbal át lehetett trappolni, de az nem én voltam, és talán más, erősebb jégkorszakokra gondolt, hogy olyan is lehetett.

Az egész Ausztrál vita egészen más okból pattant ki, és másról szólt.

Meton(#164): "...mert nem tudják eldönteni, hogy Dél Afrika vagy Ausztrália az emberiség bölcsője."

Illetve állítottad, hogy a környezetek nem változnak, és ismeretlen múltbéli civilizáció magasan fejlett technikai tudása kellett ahhoz, hogy az ember átmenjen vagy Ausztráliába, vagy Ausztráliából máshova.

#229: "...bár én a 100m-t is sokallom."

??? :D

Mégis mi alapján sokallod? Otthon ültél a fotelban és a harmadik sör után?

[link]

Hiába kéred a magyar oldalakat, ha egyszer nem tudok neked erről ilyeneket bemutatni. Próbáltam magyarul, de... Két angol keresési szóval azonnal megvan a találat, míg magyar szavakkal háromszor próbálkoztam megfelelő találat nélkül, de nem tudok több időt szánni erre.

Tehát nem hogy 150 méterrel, hanem inkább több, mint 150 méterrel volt alacsonyabb a tengerszint arrafelé... Ahogy olvashatod a kép alatt.

Azt is írja máshol, hogy az viszont biztos, hogy több mint 100 méternél több volt a tenger vízszintjének csökkenése.

@Meton

#22: "Vagyis átkelnek szerintem is, mert kíváncsiak az új vadászterületekre. Sokat számít, ha rengeteg a zsákmány, de nincs versenytárs. Viszont ugyanez igaz az állatokra is. A farkasok, vagy a rénszarvasok pont ugyanezért azonnal átkelnek, ha egy új átjáró nyílik."

Az új átjárókon nincs élettér. Hiába mutogatod nekem a farkasokat, meg másokat. Semmiféle kalandor életmódot nem mutatnak ezek fel (csak az egyedek, ill. ezek apró tömörülései, akik többnyire visszatérnek a járt úthoz - az állatban is létezik a kíváncsiság, de az emberben jobban, ill. az eszközei révén jobban tudja kivitelezni a vándorlást). Nagy területen lassan elszaporodtak, és járják a megszokott útvonalaikat.

Az ember nagyságrendekkel gyorsabban terjed szét, mint bármilyen más méretben hozzá hasonló lény. Ha valaki ezzel vitatkozik, az nézzen rá a térképre, ahol az ember szétrajzott a világban elképesztő sebességgel, mindössze százezer évek alatt. Mondjuk milyen állatfaj terjedt szanaszét Eurázsiába és Afrikába, Ausztráliába, Amerikába stb. így az emberrel együtt, amelyik állatfaj hasonló méretben az emberrel és nem az ember hurcolta szét??? Egy darab sincs ilyen.

Másrészt még mindig képtelen vagy felfogni, hogy ha egy kontinens élővilága virágzik, és telített, akkor oda se a farkasod, se a medvéd, se semmilyen más állatod betörni nem fog tudni, csak akkor, ha a "támadás" tömeges, és/vagy folyamatos az utánpótlás, de még akkor is csak úgy, ha a "támadó" réteg sokkal jobban van "felfegyverezve".

Ilyesmi történt akkor, amikor véglegesen megnyílt Dél-Amerika és Észak-Amerika között az átjáró (mai Panama kontextusa), azzal, hogy az összekötő híd lassan kialakult, de az állati migráció, hódítás nagyon lassú folyamat volt. Már az emberi migrációhoz képest.

Meton!

"Az idézetekre azért nem reagáltam, mert átsiklottam felettük."

Akkor miről vitatkozol? Elvárod, hogy a te megbízhatatlan linkjeidet elolvassuk (sok hasznuk nincs belőle, az tény), de téged nem érdekel a másoké?

Így halovány segédfogalmad sincs arról, hogy mi is az egész kérdés tárgya.

Egyébként is össze-vissza ugrálsz egyik témáról a másikra, az emberi szőrről a hajók nagyságára, az állatok vándorlásáról a természeti jelenségekre.

Ember legyen a talpán, aki ennyi hülyeséget egyedül össze tud szedni!

@Meton

#232: "Még a szőrzethez fűznék hozzá, mert az, hogy a házak miatt nincs szőrzet az emberen, az eléggé értelmetlen.”

Hogyne! Ezért van annyi szőrös házat hárdán hordó csiga. :D

Értelmetlen??? Már megint kezdesz átmenni agyamentbe? Először is megközelítőleg pusztán a házról beszéltem, és már rég nem volt szőrünk, amikor házat még nem építettek az emberi vérvonalban. Éppen azon csodálkoztam, hogy a beírásaid igen gyorsan átalakultak egy értelmes, kutató kedvű ember megnyilvánulásivá. Most megint elvesztetted a józan eszedet.

Még egy óvodás is tisztában van azzal, hogy az ember bőre nagyon érzékeny szőrtakaró híján, és nincs az a szőrös állat, amelyik ne nagyságrendekkel röhögve jobban bírná a mechanikai hatásokat a természetben. És még egy óvodásnak is teljesen nyilvánvaló, hogy a szőrre annál kevésbé lesz szükség, minél többet lakik a macska a házban. Ráadásul nyilvánvaló bizonyítékait hoztam arra, hogy azok az állatok szőrtelenednek, amelyek olyan környezetben élnek, ahol egyszerűen nincs szükségük szőrre.

A szőr éppenhogy kiváló hőszigetelő, és kiváló temperáló hatású.

Pl.: [link]

#232: "Az ember így fürgébb lett és képes volt az állatok elől elmenekülni, illetve az esélye is sokkal nagyobb lett a táplálékszerzésre."

Fürgébb lett az ember??? ... Lehet, hogy a te bolygódon ez így van, de a miénken baromira nem...

Még egy tyúkot is alig birunk elkapni... Olyan bénák vagyunk ez ügyben az állatokhoz képest, hogy csak na. Esélyed nincs egy támadó kutyával szemben fegyvertelenül, legalábbis a fürgeséget tekintve.

[link]

Nem tudom, hogy itt van-e a sztori, de egy autóban négy jól megtermett férfit támadott meg egy szem feldühödött csimpánz, és mindegyiket iszonyúan helyben hagyta. Olyan elképesztően gyors volt, hogy egyszerűen a férfiak tehetetlenek voltak, hiába voltak erősebbek együtt, mert még arra se volt idejük felfogni, hogy a csimpánz merre mozog közöttük. Ráadásul a szőrzete védte, és hiába csapódott a teste ide-oda az autó éles vagy kemény részei között, a csimpánz meg se érezte, míg az emberek minden kisebb sérüléstől már jajongani kezdtek, és elvesztették a harchoz szükséges fegyelmet és koordinációt.

A dolog teljesen nyilvánvaló. A szőrre szép lassan semmi szükségünk nem mutatkozott egy idő után. Még az óvodás is megérti, hogy egy olyan lénynek nincs szüksége szőrre, amelyik nem test a test elleni harcban szedi a zsákmányát, hanem lándzsával, és dárdával. Még az óvodás is felfogja, hogy annak az embernek nincs szüksége szőrre, amelyik nem átrohan a bozótoson, hanem megkerüli, vagy felégeti, vagy kizavarja a prédát a bozótosból, és csak utána csap le rá...stbstb...

Azután nem szabad megfeledkezni a nemi szelekcióról se. Különböző mértékben bár, de egy idő után az ember a párválasztásoknál egyre jobban előnyben részesítette az egyre szőrtelenebb testet, a nő esetén ez fontosabbá vált.

Vannak természetesen a szőrtelenedésünkre genetikai bizonyítékok is.

[link]

A gének KRT családja kódolja keratint, ami a szőr alkotóelemeként is meghatározó fehérje. Ebben az absztraktban az I. típusú keratin génekről van szó, és arról, hogy a főemlősök genetikai állománya alapján történő összehasonlító elemzések szerint inaktiválódás történt egy emberi gén esetén ebben a csoportban (pszeudogén lett). Így a szőrkifejeződés drámaian lecsökkent nálunk (csak azért kifejeződés, hiszen nekünk is gyakorlatilag annyi szőrtüszőnk van, mint a csimpánznak). A mutációs ráta alapján arra lehet következtetni, hogy relatíve nem régen, kevesebb mint 240000 évvel ezelőtt szorult vissza a szőrünk nagyobb mértékben. De ha kicsit agyalunk, akkor indirekt úton is próbálkozhatunk a bizonyítással. Nyilvánvaló, hogy a szőrrel fedett bőrben a pigmentációnak nem sok szerepe van (a szőrbunda véd a napfénnyel szemben). Tehát amikor kezd fogyni a szőr, nyilvánvalóan a bőr színét szabályzó gének szerepe is egyre megnő. Ha tehát most ezeknek a szabályzógéneknek a sorsát nézzük, és ha ezek nagyjából egybecsengenek az I. típusú keratin géncsoportban történt változással, akkor egymástól függetlenül két módszerrel is igazoltuk, hogy egyrészt az emberelődök szőrösek voltak, másrészt láthatjuk, hogy mikor kezdett a szőr fogyatkozni róluk. Itt viszont a főemlősökhöz képest „izmosodnia” kellett egyes géneknek, nem pedig inaktiválódni.

[link]

Kb. 1,2 millió évvel ezelőttre teszik eszerint a szőrtelenedésünk startját, vagyis a két eredmény jól kiegészíti egymást. Nem mellesleg ezek is cáfolják a meglehetősen gyermeteg elképzeléseken nyugvó vízimajom elméletet (már ha tudod miről van szó, de ez most nem fontos).

@235

Hogy miről vitatkozik?

Összevissza kapkod a témák között, hátha tehetetlenül széttárjuk a kezünket, és akkor majd mondja, hogy tessék!

SzuperMúltCivilizáció! Éljenek az elnyomott Danikenek a tudomány vaskalaposai között, és a szegény UFO-biás Tóbiások népes hada...

:D

Magamtól a #236-ból: "Nyilvánvaló, hogy a szőrrel fedett bőrben a pigmentációnak nem sok szerepe van..."

Pl a csimpánz bőre egyszerűen fehér a szőrzete alatt.

@235

Ja...

Leírom neki, hogy a tengeri emlősök totál más okból szőrtelenedtek le (részletezem is alaposan), de tojik rá.

Újra visszajön valami eszementséggel.

Szimpla fárasztásos technológia... Annyi csak a dolga, hogy mindenre rálegyint amit a vitapartnerei megfogalmaztak, butaságnak minősíti azokat, és mintha mi se történt volna, cáfolat nélkül nyomul tovább ugyanazokkal a sületlenségekkel.

"Annyi csak a dolga, hogy mindenre rálegyint amit a vitapartnerei megfogalmaztak, butaságnak minősíti azokat, és mintha mi se történt volna, cáfolat nélkül nyomul tovább ugyanazokkal a sületlenségekkel."

Így igaz, ezt mondom én is.

Csak azt szeretném tudni, mi érdeke van ebben? Hogy annyit tud az evolúcióról, mint tyúk az ábécéről, az nyilvánvaló.

De akkor minek égeti magát tovább???