Egy olyan sokakat megosztó dolgot mint az evolúció elméletet miért tanítják az iskolákban?

Elnézést, de furán viselkedik a GYIK - ezért tördelek így...

A bálnáknak nagyon kevéssé van szükségük szőrre, hiszen a vastag hájrétegek kiváló hőszigetelő, másrészt a hatalmas test és sebesség arányában a szőrzet már komoly sebességcsökkentő tényező, vagyis nagy az ellenállása a vízben a vastag szőrbundának, tehát az evolúció a szőrt az emlős bálnákról, gyors mozgású delfinekről stb. a vízben redukálta szinte a semmiig, és helyette növelte a zsírréteget, és más érzékelő egységeket, amik helyettesítik a szőrt.

Vagyis a vízi emlősökről teljesen más ok miatt hiányzik a szőr, mint az emberről, vagy a sertésről, vagy a többi olyan emlősről, amikről nem vagy hajlandó tudomást venni. Csupasz denevér, csupasz turkáló afrikában, vagy a babirussza...

Ez utóbbiak szőrtelensége se túl érdekes kérdés, és biztosan tudjuk az okot. Most írom le harmadszor, hogy ezek olyan védő környezetben élnek, ahol egyszerűen nem volt szükség a szőrre, de azért van ezeknek is egy pici, pont mint az embernek.

@Meton: "Az elefánt sem igazán szőrös, de a leopárd vagy az oroszlán, ami ugyanott él, mégis szőrös."

Ember! Gondolkozz már! Mi a különbség az elefánt és a leopárd bőre között???

Az elefánt vastagbőrű jószág. Minden vastagbőrű jószágnak nincs ott szüksége szőrre. Ennyi. Amely lénynek olyan vastagságú a bőre, mint kb. a miénk, azoknak kivétel nélkül mind van szüksége szőrre. Ez alól kivétel akkor fordulhat csak elő, ha testet védő környezetben él, mint a csupasz turkáló is ( [link] ), és amilyen az ember is (a mai):

@Meton: "Bár a disznót nem erőltetném, hiszen az ember szándékosan tenyésztette ki a szőrtelen változatot, mint ahogy a kutyánál és macskánál is."

A házisertést mind szőrtelenre tenyésztette??? Miért csinált volna ilyet az ember mindegyikkel szinte??? A macskával csak jópofiból tette ezt, és közel se mindegyikkel járt el így.

Hallottál te már a ridegtartásról? A házisertések közül csak azok a sertések nem szőrtelenek, amiket nem védett környezetben (elzártan kerítés mögött, ólban...stb) tartanak, hanem 24 órában kinn élnek a szabadban (és nem alkalomszerűen, hanem a faj évszázadokon át). Ilyen házisertés a mangalica, ami emiatt megtartotta a szőrzetét, és amikor tőlünk kivittek nemrégiben Angliába néhány ilyen mangalicát, ott sokan azt hitték az állatról, hogy valami hibridről van szó. Még azon is poénkodtak, hogy az ebből készült kolbász is biztosan szőrös. :)

@Meton

#198: "Afrikában viszont nincs szükség fűtésre, szóval ezzel kár lenne próbálkoznod. Szerintem egyszerűen csak így alakult."

A testet védő környezetről van szó! A fegyverek nem ezt teszik? Nem kell közel menni az ellenséghez, hanem távolról, vagy szúrással,,,stb. Az emberi stratégia okán úgy lehet élelemhez jutni, hogy a testnek nem kell közel kerülnie testet durván sértő dolgokhoz (pontosabban nem meghatározó mértékben). A gyűjtögető életmód közben nem kell felmászni a fára, mert a szerszámokkal levered a termést, vagy kiásod a földből. Nem kell átszaladni a tüskés bozótokon, mert vagy szerszámokkal megtisztítod magad előtt az utat, vagy felégeted, vagy... stbstb. A tűzzel folyamatopsan távol tudod magad tartani olyan veszélyektől, amik korábban állandóan veszélyeztették a tested. stbstb.

Az ember teste már nagyon gyorsan távol került a szerszámok és a ruha használata, és a hajlékok építése miatt az olyan közegektől, ami miatt kellett volna rá szőr. Ha lenne olyan, hogy véletlen, akkor nem csak az ember szőrtelenedett volna le véletlenül, hanem más hasonló bőrvastagsággal létező lények is.

Afrikában az emberi szerszámok, fegyverek és ismeretek nélkül lehetetlen lenne megélni olyan vékony és sérülékeny bőrrel, mint a miénk.

@Meton

Kértem, hogy mutasd be, milyen csillagászati jelenségek alapján gondolhatták az ókorban a görögök előtt, hogy nem lapos a Föld. Erre te.

@202: "Tehát a nap 7 fokkal látszik alacsonyabban Alexandriában. Ha lapos lenne a Föld, akkor ki lehetne számolni, milyen messze van a nap."

Vedd már észre, hogy hogyan gondolkodtak akkoriban a Napról (görögök előtt)! A Nap, Hold a Bibliában csak a negyedik teremtési napon jelenik meg, és a Földet beborító fény előtt!

"14 És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek."

Nem bolygók ezek, vagy csillagok, hanem csak jelzőfények. Nem is a Nap adja a világosságot szerintük, hanem az ég maga, vagyis a mennyből áradó fényesség. Mások meg egyszerűen istenségnek ismerték ezeket, amik ide oda mászkálnak az égen, vagy változtatják az alakjukat. Eszükbe nem jutott olyan soha, hogy ténylegesen valamiféle távolságokat lehetne itt meghatározni a földfelszín és közöttük.

És akinek meg igen, az letudta azzal a dolgot, hogy ugyanaz a hegy is alacsonyabban látszik a horizonton minél messzebb megy tőle, és ha az hegylánc, még azt se igen láthatta, hogy egyre kisebbnek tűnik a hegy.

Te mai ésszel gondolkozol, ahol tudod, hogy az a Nap egy elképesztően hatalmas forró és egész Földet megvilágító test. Értsd már meg, hogy ezeknek az embereknek erről halvány lila dunsztjuk se volt, és akár azt is képzelhették, hogy amikor más helyeken itt ott közelebb vagy távolabb látták a Napot, vagy máshol kelt, vagy máshol delelt, vagy nyugodott, azt egyszerűen betudták annak, hogy ha ide vagy oda megyek a sík Földön, akkor a Naphoz közelebb kerül, vagy arról helyről másképpen látszik a Nap felkelése, nyugvása... Vagy el se hitték, ahogy azt Hérodotosz is tette.

6000 km-es utakat pedig senki de senki nem tett meg azért akkoriban, hogy valami tudományos feltevést igazoljon. És Afrikát megkerülni nem volt gyerekjáték, és talán nem is történt meg soha akkoriban. Ha volt is ilyen, csak egyről tudunk, de azokat az utazókat se érdekelte a Föld gömbölyű, vagy nem gömbölyű volta.

@Meton

Ráadásul a Nap és Hold viselkedéseit akkoriban akár olyan mozdulatlan Földdel is lehetett volna magyarázni, ami domború, vagy éppen homorú lencse a teljesen sík Föld helyett. Pl. kezdetben egyes görög elképzelésekben a Föld egyszerűen henger volt.

***

Érdekességképpen:

[link]

Szvsz. Csaba György Gábor csillagásszal itt igencsak elszalad a ló...

Pl. írja: "...a csillagászattal foglalkozó papok – vagy legalábbis egy részük – azonban nem elégedett meg ezzel a képpel. Ismereteink szerint ők, bár titkoltan, de úgy tartották: a Föld egy űrben lebegő gömb. "

Merész egy állítás, és eszerint nem tudnak ezek a papok jól titkolózni, ha mi így tudunk a titkaikról ennyi ezer év után. Hol van erre bármi bizonyíték?

Beszúr egy ilyen képet Egyiptomból: [link]

Ez szimpla sík földről mutat képet, ahogy az égbolt pont ugyanolyan kupola, mint a Bibliában is, de ezt Csaba György Gábor úr is leírja, majd ezzel folytatja: "Kézenfekvőbb, természetesebb elgondolás volt, hogy a Föld, bármilyen alakú is, nem végtelen nagy, s valahogy az űrben helyezkedik el"

Érdekes elképzelés. Szóval Egyiptom hitvilága ez volt: "Ré naponta végighaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig Mandzset nevű bárkáján („Az évmilliók bárkája”). Éjjel az Alvilágon haladt át esti, Meszektet nevű bárkáján."

De aztán hirtelen a semmiből jött ötlet gyanánt, Csaba György Gábor úr szerint kézenfekvőbbnek tűnt az egyiptomiak számára az a gondolat, hogy súlytalanul lebegnek a gömbök a világegyetemben, amelyek közül az egyik a Föld. Bizonyára egy másik hirtelen jött ötlet okán elgondolkodtak még a derék egyiptomiak a tömeg–energia ekvivalencia elv megfogalmazásának lehetőségén is... :D

Írja még a csillagász: "Azt is megfigyelték, hogy a Nap (vagy a Hold) mindig ugyanakkorának látszik, akárhonnan s akármikor nézzük"

Hogy a Hold és a Nap mindig ugyanakkorának látszik???

Csillagász: "E tényeket úgy érthetjük meg a legegyszerűbben, ha a Földet gömbölyűnek tekintjük."

Pofon egyszerű... :D

Csillagászunk az általunk is vitatott föníciai Afrikai útról: "Kelet–nyugati utazásuk során észlelték, hogy minél nyugatabbra vannak, annál később kel a Nap"

Nem tudok ilyen jelentésről a részükről.

Azután írja a csillagászunk: "Az egyiptomi világábrázolások közt ennek megfelelően újabb, „rendhagyó” ábrák is megjelentek, például több olyan, amelyen Geb, a Föld gömb alakját jelképezve, nem vízszintesen fekszik: lábát teste fölött áthajtva feje mögött helyezi a talajra. Ismeretes olyan koporsófestmény is, melyen a Föld egy korong, mely feltehetőleg egy gömb vetületét jelzi."

Hát akkor talán sokkal célravezetőbb és hitelesebb is lett volna ezekről képet bemutatni itt, nem pedig a totálisan hagyományos Egyiptomi lapos föld és kupola égboltról, nemde? Én csak ilyenekről tudok még Geb-ről és a társairól:

[link]

Majd egy kép... Északi sark, Budapest, Egyenlítő... :D - magyarán ezek azok a helyek, ahol az egymással műholdkapcsolatban lévő ókori tudósok megfordultak, és a tapasztalataikat rendszeresen egymás között kicserélték.

Tovább nem ragoznám... de szerintem itt Csaba György Gábor úr egy halom olyan dolgot állít, amire egy fikarcnyi bizonyítéka sincs, és nem is olvastam ilyenekről soha semmit, ami persze önmagában nem bizonyíték, de nem ártott volna pl. a csillagász úrnak legalább egy olyan ókori Egyiptomi képet megmutatnia itt, ami a Föld gömbölyűségét mutatná. Azt remekül bizonyította egy képpel, hogy Egyiptom a lapos Földben hitt, de az ellenkezőjét pont semmivel se támasztotta alá, és igaz ez a mezopotámiai állításairól is.

A legutóbbi hozzászólás megérdemelte a like-ot. A lényegről egy nagyon pontos idézetet találtál.

De menjünk sorban. A Biblia elméletileg szentírás, vagyis minden szava igaz. Persze vannak ezzel problémák, főleg értelmezés szintjén. Először több, egymástól független könyvből áll, de az összes szentírást nem tartalmazza. Ezt a középkorban valaki összeválogatta, ki tudja, milyen szempont szerint. A leginkább problémásabb a Jelenések könyve, mert ez látomásokról szól. Valamiért persze szentnek tartják, vagyis nincs benne hazugság, de nekem inkább olyan, mintha egy drogos írta volna. Csupa elvont, nehezen értelmezhető, kaotikus kép. Ez amúgy lehet az alapja annak, hogy kereknek gondolták a Földet, de mint írtam, nagyon elvont, egyáltalán értelmezni is nagyon nehéz.

Volt más idézet is, annak kevésbé ismerem a hátterét. De Mózessel kezdeném, mert ott nem voltál következetes. Azt írtad, hogy a nap reggeltől estig tartott, de azt nem gondoltad végig, hogy nap sem volt. Azt nem tudhatjuk, hogy mennyi ideig tartott egy nap. Valószínűleg nem 24 óra, mert az a Föld forgása miatt pont ennyi, de első nap még Föld sem volt. Tehát először talán azt kellene meghatározni, hogy mennyi ideig tart egy Bibliai nap a teremtés idején. Persze van egy kis segítség, hiszen ismerjük a múltat, így azért az időkkel legalább tisztában vagyunk. Továbbá nem volt szó arról, hogy földi nap, így lehet marsi, vagy akármilyen más nap is. Főleg egy isten szerű lénynél a napot inkább galaktikus léptékkel kellene számolni. Tehát egy galaktikus nap lehet több milliárd földi év is.

Egy másik tipikus probléma, hogy ismerni kell az akkori ember gondolkodását. Például ha nem képes felfogni, hogy a Föld gömbölyű, akkor nem fogja leírni.

Mindenki azt hiszi el, amit lát. A tudatlan, tanulatlan ember egy sík földet lát, ami a távolban a semmibe veszik. Aztán egyszer csak kíváncsi lesz és megkeresi a világ szélét. Nem fogja megtalálni, így arra jut, hogy sokkal nagyobb, mint gondolta, de ettől még laposnak gondolja.

Aztán jönnek a furcsaságok. Rájön, hogy a nap nem mindig ugyanakkor kel, amin elgondolkozik. Akkor, amikor már 4 órával később kel fel a nap, mint kellene, azon már biztosan elgondolkozik és elméleteket gyárt. Mivel leginkább olyan népeket ismerünk, akik a Földközi-tengeren hajóztak, ők főleg kelet-nyugati irányban hajóztak, így gondolták azt, hogy a Föld henger alakú. Egyiptom viszont észak-déli kiterjedésű, mert a Níluson hajóztak, így végül teljes lett a kép. Semmit nem tudtak a gravitációról, csak tudták, hogy ez van.

Közben tettem egy ugrást, mert nem írtam le, honnan tudták az időt. Napóráik voltak, ezt tudjuk. De a csillagok állásából is tudták az időt. A kettőt együtt használták, az egyiket nappal, a másikat éjjel. Értelemszerűen a kettő idővel nagyon ellentmondásba került, amit nem értettek. Amikor pedig délre hajóztak, az tűnt fel, hogy a nap nyugaton kel, amivel megint nem tudtak mit kezdeni.

Érthető, hogy nem mindenki tudta elfogadni, hogy gömbölyű a Föld. Egy hajós nem érti meg, hogy lehet sík a Föld, ezért nem is véletlen, hogy egy hajósnak jutott eszébe, hogy ezt bebizonyítsa. Kolombusz legalábbis úgy tudom, nem volt semmilyen különleges tudós, csak egy átlag kereskedő, aki biztosan tudta, hogy a Föld körülhajózható.

Egy gondolat ahhoz, hogy miért hajózhatták körbe Afrikát. Vegyük Nagy Sándort. Nem csak az volt a terve, hogy meghódítsa a világot. Mehetett volna nyugatnak is, de ő keletnek akart menni. Számára a kelet volt az izgalmas, oda akart eljutni. Mivel király volt, így királyként ment, a serege élén. De nem akart kereskedni, csak felfedezni. Persze királyként a sereg élén ezt csak harccal tudta. Visszatérve az egyiptomiakra, az emberi kíváncsiság mindennél erősebb. Lehet, hogy más népeket is kerestek, akikkel kereskedhetnek, de leginkább a felfedezés miatt indultak el. Mai szemmel nézve te sem azért utazol, hogy kereskedj, vagy csak vásárolj. Persze mindenki másképp van ezzel, de azért úgy gondolom, hogy a felfedezés azért szinte mindenkiben a legnagyobb hajtóerő. És ez régen is így volt.

Az Ausztrálokról megfeledkeztünk. Odáig jutottunk, hogy 60 ezer évvel ezelőtt érkeztek az első telepesek. Bár nem írtam róla semmit, mert az állításod, vagyis nem tudom, ki állította, de úgy keltek át egy ideiglenesen kialakult szárazföldi hídon, hogy az állatok ezen a hídon nem tudtak átkelni. Ezt egy picivel jobban kifejthetné valaki. Szerintem csak az történt, hogy az emberek ismertek olyan technológiát, amivel leküzdhették az óceánt. Ez lehet hajó, repülőgép, vagy alagutat ástak, nem tudom, de az óceánon keltek át, amin más állatok nem tudtak. Új Zélandon nincsenek emlősök se, mint ahogy a legtöbb szigeten. Madarak vannak, akik repülni tudnak és úszni tudó hüllők. Ausztráliába amúgy telepítettek be emlősöket, sőt tartanak háziállatokat is, csak mert úgy írtad, hogy más állat nem tudott bejutni a kontinensre.

Amerikába az első vadászok az állatokat űzve jutottak át. De ott az állatok is átkeltek, hiszen az élővilág eléggé hasonló.

Valahol olvastam, hogy az inkák képesek voltak repülni. Persze nem repülőgépen, csak léghajón, de már nem tudom, hol olvastam.

De legyen egy idézet is. A legvége a lényeg. Inka léghajó:

[link]

@Meton

Írod: "hogy az állatok ezen a hídon nem tudtak átkelni. Ezt egy picivel jobban kifejthetné valaki. Szerintem csak az történt, hogy az emberek ismertek olyan technológiát, amivel leküzdhették az óceánt."

Többször is pontosan kifejtettem a miértet (kétszer is leírtam neked, egyikre se reagáltál semmit), és az meg nem lehet vitatéma, hogy igenis olyan alacsony volt többször is ott az óceán szintje, olyannyira, hogy akár át lehetett sétálni a szigetek között, és a legutóbbi jégkorszaknál igenis alaposan lecsökken ott a vízsszint.

@Meton

"Amerikába az első vadászok az állatokat űzve jutottak át. De ott az állatok is átkeltek, hiszen az élővilág eléggé hasonló."

Kik? A vikingek??? Az állatok tömeges áttelepülése sokkal de sokkal hosszabb folyamat, mint az emberé, és az nem ekkor történt meg jellemzően, hanem amikor a kontinensek közelebb voltak egymáshoz, ill. amikor összeértek. Azért mert néha megnyílik néhány száz évre, vagy akár ezer évre is két földrész között átjáró, az nem jelenti azt, hogy az állatvilág hamyatt homlok átrohanna. Az ember azonban "azonnal" lép ilyenkor...

Nagyjából 150 ezer éve keltek át a Bering-szoroson. A távolság ma 100-150 km lehet. De biztosan nem volt szárazon, a kontinensek meg pontosan kiszámítható helyen voltak akkor is. Vagyis néhány méter eltéréssel közel ugyanott. Ami lehet, hogy jégkorszak idején befagyott a tenger és a jégen az állatok és az emberek át tudtak kelni. A rénszarvasoknak 100 km nem távolság. A farkasoknak és a medvéknek sem.

Ha nincs konkurencia, nagyon gyorsan el tudnak terjedni kedvező körülmények között. Pl csak számolgatási szinten, a farkas mondjuk évente 4 kölyköt hoz, így első évben 100 farkasból 300 lesz. Második évben a 300-ból lesz 900, 5 év alatt 3 az ötödiken farkas lesz, 100-zal szorozva. 100 farkasból 5 év alatt tehát 24300 farkas lesz. Na persze ez csak elméleti számolgatás, de nagyon hamar kialakulhat egy életképes populáció.

Ausztráliában is biztos volt, amikor szárazföld kötötte össze a kontinenssel, de az sok millió éve volt, az embert nem érintette. Valahol ez biztosan dokumentálva is van. Viszont állítólag volt egy kontinens India, Ausztrália és Afrika közt, de ez nem így volt. Ez csak legenda, semmi több.