Egy olyan sokakat megosztó dolgot mint az evolúció elméletet miért tanítják az iskolákban?

Ja... és a lovas versenyről még...

Azé' azt se felejtsük már el, hogy a lónak állandóan egy embert kellett cipelnie a hátán! És nem egy zebra volt, ami jól tűri a szavannai hőséget is.

Van ilyen cikk is:

[link]

Idézve: "Mindössze két, jól meghatározható állatcsoport, a társas ragadozók (például a farkasok, a kutyák és a hiénák), illetve a vándorló patások (így a gnúk és a lovak) némelyike bírja a maratont, vagyis a 42 kilométeres távot az embert megközelítő átlagsebességgel."

Ha a lovak bírják, akkor ugyan miért ne birnák a zebrák is? Vagy a tevék?

Pontosan milyen állatfélére gondol a cikk még? A sünre? A fókára?

Hogy mérték le egy varacskos disznó hosszútáv futását?

A valóság az, hogy amelyik állat hosszútáv futása mérhető (amelyik rávehető, hogy ügessen hosszan egy irányba, pl. nem tudom, hogy egy oroszlánt miképpen lehetne ilyesmire megkérni), ott mindegyik versenyképes az emberrel, sőt, le is hagyja.

És hol vannak itt a medvék felsorolása?

[link]

Itt leírják, hogy a medve többször megfigyelten a Yellowtonban akár két mérföldet futott egyfolytában 25–28 mérföld/órás sebességgel (max. 45 km/h), és a amikor elvesztették szem elől, még a fáradtság legkisebb nyoma se látszott rajta. Esélye nincs egy embernek se az ilyennel szemben, hiszen ilyen sebességet még a legiszonyatosabb sprinttel se tudna elérni az ember (a leggyorsabb emberi futás 100 méteren 40km/h körüli volt), és az ilyen sebességtartás után az ember pillanatokon belül kimerül).

Ez a hosszútávfutásban az ember hú de nagy szám dolog az egész élővilágban, egyszerűen egy legendagyártás minden tény nélkül.

Pfúúú... ez durva tőlem... :D

Párdon: Yellowstone-ban... na.

@Meton

Tessék itt egy másik kutya és félmaraton...

[link]

7. helyen végzett, úgy hogy közben mindenfelé elkószált, meg ez az elvonta a figyelmét.

Ha az a kutya tudta volna, hogy győznie kell, és mindent belead, apait anyait (és nem a saját szórakoztatására lohol együtt a csoporttal), tudod, hogy mennyivel lett volna első? Toronymagasan, az tuti.

Ja, erre is akkor...

@Meton:

Írod: "Ausztrália esetén erre esély sem volt, de ha lett volna, akkor ma már nem élnének kenguruk. Ausztrália állatai pontosan az elszigeteltség miatt maradtak fenn. Bár itt is ajánlom figyelmedbe, hogy az akkori ragadozók nagyrészt kipusztultak."

Újra felhívnám a figyelmed arra, hogy ha lett is volna átjáró az akkori időkben, akkor se tudott volna elterjedni ott semmi olyan gyorsan, ahogy azt te képzeled (TEHÁT OLYAN GYORSAN!), mert nem csak kenguruk voltak ott, hanem pl. erszényes oroszlán-, farkas is, vagy pl. a 2,5 tonnás Diprotodon australis is, meg miegyéb óriások, és egy halom mára kihalt sokkal nagyobb kenguru is, ...stbstb, mivel minden ökológiai fülke telített volt, és csak az ember megjelenése után pusztult le ott annyira az élővilág, hogy kívülről be tudott volna oda törni bármi is (feltehetőleg nem egyszerűen az ember vadászott ott le mindent, hanem az erőteljes és gyors klíma-változás is komolyan okolható ezért).

Főként Közép- és Dél-Amerikában most is élnek erszényes állatok, sőt, még Délkelet-Ázsiában is, és a te ideológiád alapján már azoknak is el kellett volna tűnniük, ha szerinted olyan könnyedén legyőzhetőek a kenguruk. Most is csak azért van veszélyben az ausztrál állatvilág, mert az ember behurcolja elképesztő sebességgel a macskákat oda, meg a szamarak, kecskék elvadult tömegei szaporodnak, az ember tüzeket okoz, élőhelyeket pusztít …stbstb. Ez a gyors elterjedés a korábbi Ausztrál megafauna jó működése esetén elképzelhetetlen lett volna, már ember nélkül.

A pleisztocén kori (2,5 millió évvel ezelőtt kezdődik) eljegesedések állandóan váltották egymást, és a korai pleisztocénben volt a legnagyobb az eljegesedés mértéke ebben a korszakban (jóval nagyobb, mint amikor sokkal később az emberek átmentek Ausztráliába). Pl. ezen időszakok alatt Ausztrália és Új-Guinea között is teremtettek kapcsolatot a glaciálisok periódusai (vagy később is, nem tudom). Nem néztem utána, de az is lehet, hogy akkoriban még ennél is voltak komolyabb útvonal keletkezések az ottani szárazföldek között.

A Biblia több ezer éve íródott. Mi már nem tudjuk, mi volt akkor a jelkép, de az akkori ember valószínűleg megértette. De mint mondtam ezt ne feszegessük, mert akkor egy csomó dolgot kellene tanulmányozni hozzá, hogy mit hogyan érthettek az akkoriak. Vannak erre szakik, akik direkt ezzel foglalkoznak. Mi meg tudjuk, hogy gömbölyű a Föld. Egyébként régebben idéztem egyiptomi tudósok munkáit, abban simán látszik, hogy a Földet gömbölyűnek tartották. Ha gondolod, megkeresem, de ez bőven időszámítás előtt volt.

Oké, hogy sokat utaztál, de nem is érdekelt az idő és ez a lényeg. Az ókorban az idő fontos volt, hiszen ez segített a tájékozódásban. Én is hajóztam egy keveset, persze csak a Dunán, de amikor nem volt semmi tájékozódási pont, akkor az idő ismeretében pontosan meg tudtam határozni, hogy hol vagyunk. Tudtam a kiindulási pontot, a hajó sebességét, ebből már ki tudtam számolni a megtett utat. Az ókorban ez még inkább így volt. A Níluson mindenképpen, a tengeren meg naplózták folyamatosan a haladási irányt és sebességet. Az ókori térképek is mind így készültek és elég pontosak voltak. Még Kolombusz után is sokáig. Biztosan láttál már olyan régi térképeket, amin a kontinensek furán néztek ki. Ez azért volt, mert akkor még nem vetületeket használtak, hanem idő távolság és irány mérésével tájékozódtak. Persze se iránytő, se óra nem volt nekik, így a csillagokat használták. Te fel sem ismernéd a csillagokat, de az ókorban úgy ismerték, mint a tenyerüket.

Maratoni táv kapcsán én csak egy elvi fejtegetést mutattam be, konkrét mérések nélkül. Ha unatkozol, kiderítheted-e, hogy valóban így van, de én látatlanban is úgy gondolom, hogy ez felesleges. A fő szempont a hűtés. Optimális hűtésről van szó, mert a túlhűtés sem az igazi. Persze a hűtés mellett más változók is lehetnek, lásd madarak. De az ember a legtökéletesebb.

Persze ha kicsit körülnézel, akkor észreveszed, hogy a patások szőre sokkal rövidebb. Sőt a versenylovak szőrét sokszor le is borotválják a jobb hűtés miatt. A hiénák szőre is rövid. A szürke farkas és a medve szőre meg hosszú és vastag, pontosan a hideg miatt. De ők is levedlik, ha melegszik az idő. Azt kellene észrevenni, hogy minden a hőleadásról szól. Szó sincs itt semmiféle mechanikai védelemről, amit állítottál. Semmiféle tüskés bozót vagy hasonló, ezek semmit se számítanak, tehát ezt te valóban az ujjadból szoptad ki, minden valós alap nélkül.

Ausztráliával kapcsolatban öngólt lőttél. Te is írtad, hogy a betelepülő állatok hogy elterjedtek. Ha ez régebben történik, akkor még gyorsabb lett volna. Azok az állatok kihaltak maguktól is, de ha a farkas beszabadul, akkor a kihalásuk sokkal gyorsabb lett volna. Mint ahogy ez megtörtént az óriásfarkas esetében Ázsiában és Észak-Amerikában.

De nem is tudom, minek vitatkozol ezen, hiszen az eredményt te is láthatod. A rágcsálók olyan mértékben elszaporodtak, hogy azt európaiként el sem lehet képzelni. A nyulak ellen szabályos irtóhadjáratot kellett indítani, de még úgy se sokat értek el. A macskákat az egerek miatt telepítették be. Sorolhatnám még, de ha az ember nem avatkozna közbe, csak a nyulak miatt is már régen kipusztultak volna a kenguruk. Az erszényes farkas talán még most is létezik, de azt meg a farkasok szorították a kihalás szélére.

Dél-Amerikában él néhány faj, de leginkább a kihalás szélén. Egyik sem domináns faj.