Egy olyan sokakat megosztó dolgot mint az evolúció elméletet miért tanítják az iskolákban?

Azért az, hogy az emberek észreveszik, hogy átjáró nyílt, akkor azonnal átkelnek, ez így eléggé sántít. Vagyis átkelnek szerintem is, mert kíváncsiak az új vadászterületekre. Sokat számít, ha rengeteg a zsákmány, de nincs versenytárs. Viszont ugyanez igaz az állatokra is. A farkasok, vagy a rénszarvasok pont ugyanezért azonnal átkelnek, ha egy új átjáró nyílik. Akár egyetlen farkasfalka is megalapozhat egy új populációt.

Az átjárót pedig úgy tudom elképzelni, hogy valami miatt a jég feltorlódott és elzárta a víz útját, így a szoros vize végig befagyott. Viszont ez véletlenszerűen bármikor megtörténhetett. Talán a jégkorszak befolyásolhatta, amikor kevésbé olvadtak a jéghegyek és kicsit alacsonyabb volt a vízállás. Persze nem volt így sem szárazföld, de a szoros könnyebben elzáródhatott és befagyhatott. Ausztráliában semmi ilyesmi nem lehetett.

Találtam egy megoldást Ausztráliára. Volt földnyelv, bár ez nézőpont kérdése. Az tény, hogy sok a sziget és csak annyi történt, hogy az alacsonyabb vízállás miatt még több lett. Az emberek a vízen közlekedtek, tehát ezért nem tudtak menni az állatok. Kisebb hajók, kenuk voltak akkor, amivel a szigetek közt tudtak közlekedni. Így érhették el a kontinenst.

[link]

@Meton: "A rénszarvasoknak 100 km nem távolság. A farkasoknak és a medvéknek sem."

Miért csinálnának ilyet??? Ezek nem kutatók, vagy kalandorok! Az ember viszont az. Az állati élettér a szaporodási elterjedés viszonylatában nő, vagy változik (vagyis az egy nagyon lassú folyamat) és a frissen megnyilt átjárók semmiféle új életteret nem biztosítanak, és az állatok nem indítanak expedíciókat és nincsenek felhalmozott tartalékaik, eszközeik, és olyan elképzeléseik sincsenek, hogy ha majd egy rideg és alig élhető területen átvágnak, akkor ott talán jobb élet vár rájuk, de ha át is vágtak volna Ausztrália felé, akkor igen nagy akadályba ütköztek volna.

Értsd már meg, hogy Ausztrália 60-70000 évvel ezeleőtt sokkal jobban telitett volt mindenféle állati fajjal. Vagyis az ökológiai fülkék telítettek voltak. Oda nem lehet csak úgy betörni egy másik állati fajnak, ami néhány egyedszámmal odaérkezik.

Ott voltak akkor például erszényes oroszlánok is, meg ilyesféle ragadozók, meg hatalmas erszényes növényevők is, meg mindenféle erszényes, amik tuti nem engedtek volna csak úgy bevándorolni mindenféle élőlényt.

Ezekkel szemben kizárólag az embernek volt esélye elterjedni.

@Meton: "Nagyjából 150 ezer éve keltek át a Bering-szoroson. "

Kik??? Mik??? Amerika állatvilága?

:D

"Az emberek a vízen közlekedtek, tehát ezért nem tudtak menni az állatok. Kisebb hajók, kenuk voltak akkor, amivel a szigetek közt tudtak közlekedni. Így érhették el a kontinenst."

Igen. Ezzel egyetértek (hiszen írtam is, hogy ha kellett is hajózni, az "minimális" lehetett), bár nem tudom, hogy milyen vízi járműveket volt képes gyártani 70-60000 évvel ezelőtt az ember. Nagy durranás nem lehetett...

@Meton

Itt egy olyan térkép, ami Ausztrália ill a környező szigetek térképét mutatja a hozzájuk tartozó selfterületekkel. Ugyebár a kérdéses időben olyan max 150 méterrel volt alacsonyabb a tengerszint.

[link]

Ja... még.

Egyébként akkoriban történt a Toba nevű szupervulkán irtózatos erejű kitörése, és nem lehetetlen, hogy ez, vagy annak a hosszan tartó katasztrofális hatása kergette át az emberek egy részét (és inkább tutajon) Ausztráliába.

A feltételezett 90 km hosszúra becsült tengeri utazást talán azért vállalták akkoriban, mert láthattak valamit Ausztráliából?

Itt ezt írják: "Ennek ellenére - jó idő esetén - még alacsonyabb budai hegyekről is látszanak a több mint 100 km-re levő Mátra vonulatai."

Bár ha ott selfen álltak, ott nem lehetett még alacsony hegy se, és nem valószínű, hogy nagyobb magaslat képződött volna a szemközti Ausztrál selfen.

Végre egyetértünk abban, hogy valami vízi közlekedési eszközt használtak. A jégkorszak miatt csökkenhetett a vízszint, bár én a 100m-t is sokallom. Mindegy, legyen 150m. Láttam a képet, amit linkeltél, meg amúgy sem nehéz elképzelni, hogy sokkal több lett a száraz terület, de azért maradtak szakaszok, amit még így is mély víz volt. Annál sokkal mélyebb, hogy azon átgázoljanak. Egyértelmű, hogy voltak egyszerű vízi közlekedési eszközeik. Persze bonyolult dolgokra nem kell gondolni, a világon mindenhol vannak rönk csónakok. Az Amazonaszon ma is használnak ilyeneket. Vettek egy 60-70 centi átmérőjű rönköt. A külsejét valamennyire áramvonalasra formálták, a belsejét meg kiégették parázzsal, hogy könnyebb legyen. Keresztbe fektettek két rudat, majd párhuzamosan felerősítettek egy vékonyabb rönköt, hogy az egész ne tudjon felborulni. Elég jó, tengerálló szerkezet, amire esetleg vitorlát is lehet szerelni és több 100 km-t is meg lehet vele tenni. Jelen esetben max 60km-t kellett leküzdeni, ami talán pár óra lehetett, miközben látszott a cél is.

A Bering-szorosnál nem voltak vikingek, szerintem ezt magad is csak viccből mondtad. A vikingek úgy 1000 körül jutottak el Amerikába, mégpedig Grönlandról. Grönlandon már amúgyis voltak telepeik, csak tovább mentek. Hogy meddig jutottak, abba nem akarok belemenni, de állítólag Maya (vagy azték) barlangrajzokon látszanak szakállas emberek, ők csakis fehérek lehettek. Észak-Amerikában telepeik is voltak, tehát biztosan partra szálltak, még ha csak vadászni is.