Egy olyan sokakat megosztó dolgot mint az evolúció elméletet miért tanítják az iskolákban?
@Meton: ""Ugyan miért kellene bizonyítanom, hogy az ember hűtése jobb?"
Mert kellene.
Hosszútávfutás nem jött össze. Verejtékezni ugyanúgy tud más állat is, és ugyanúgy minden van a bőrében is mint az embernek.
@Meton: "Az ókori kelta harcosok gyalogosan simán utolérték a római lovasokat."
Te agyament! És meztelenül érték utol? Cipő és testet védő ruha nélkül? És ők is vittek a hátukon egy páncélozott rómait???
És honnan veszed, hogy ez úgy történt, hogy a rómaiak menekültek inuk szakadtából, de mégis a kelták gyalogosan utolérték? Verseny zajlott közöttük, vagy csak a rómaiak nem is tudtak arról, hogy a kelták mennek utánuk?
Honnan veszed ezt a sztorit egyáltalán???
És még van egy kis baj! Hogy ott a mai példa, hogy ez egyszerűen mesebeszéd. A legprofibb futók közül is csak két futó tudott győzni 38 év rendszeres versenyzési idő alatt a ló ellen (és rengeteg ember indult mindig), ruhában, sportcipőben, és a ló lovast cipelt végig, és csak akkor sikerült a legprofibb futónak győznie, ha a terep nagyon nehéz volt (nyilvánvalóan az emberi láb sokkal könnyebben bírkózik meg a gödrökkel, emelkedőkkel), és dög meleg. ÉS A FUTÓ ember RUHÁBAN, sportcipőben, sapkában stbstb... Nem meztelenül! Nem napozó krémmel bekenve!
És újra leírom! Ott a kutyák esete is, akik csatlakoztak a futókhoz az akár ultramaratonon is, és simán lépést tartottak az emberrel végig. Vagyis ha azok tudták volna, hogy nekik kell beérni elsőnek, akkor úgy ott hagyták volna a mezőnyt, mint a huzat.
Akkor mire járatod a szád a sosem igazolt kelta sztoridra építve mindent???"
Ausztráliát egy világméretű katasztrófa pusztította el ez volt a jégkorszak. Ugyanígy a jégkorszak tette lehetővé, hogy az ember bejusson oda.
Az állításodhoz hozzá kell tenni, hogy mi a környezet. Pl régebben írtam, hogy ha Észak-Amerikában a mókus volt a legnagyobb lény, akkor a farkas akadálytalanul terjeszkedhetett. Nem teljesen így volt persze, mert ott volt az óriásfarkas, de az óriásfarkas nem vadászik mókusra. Az óriásfarkas szimplán éhen halt, mert a mókust nem tudta megenni, más kaja meg nem volt. Ez persze durván leegyszerűsített példa volt. Valójában persze az történt, hogy az óriásfarkas sokáig megvolt, csak jött a jégkorszak, a zsákmányállatok megritkultak és nem volt mit ennie. Ezzel szemben a kisebb állatok elszaporodtak, így a farkasnak kánaán volt.
Ausztrália is hasonló helyzetben volt. Jött a jégkorszak, csapadék minimális, a növényzet durván megritkult, a nagyobb növényevők kipusztultak. Velük együtt a ragadozók is természetesen. A jégkorszak tette lehetővé, hogy az ember eljusson oda, tehát akkor már az állatvilág rendesen megtizedelődött. Ha akkor a farkas képes bejutni, akkor ugyanaz történik, mint később a dingókkal, vagyis ők lettek volna a csúcsragadozók, szinte minden más állat pedig csak préda.
"A szőrzetnek sok tulajdonsága van, ezek közül a mechanikai védelem a legkevésbé lényeges."
Az egyik legfontosabb.
"Ausztráliát egy világméretű katasztrófa pusztította el ez volt a jégkorszak."
Nem az pusztította el, hanem annak a múlása és az ember behatolása a kontinensre, és nem pusztított el más erszényest se a jégkorszak.
Koma!
Olyan hülye vagy, hogy a párját ritkítod!
Mutasd be a süket dumáid helyett azt hogy a kelta harcosok az inuk szakadtából menekülő lovas rómaiakat utolérték!
Az összes baromságodra most már csak ezt a kelta állításodat fogom beszúrni, amíg nem tudsz a világos tényekkel szemben
Az idióta szerint a szőr nem számít, ha nincs, csak az a lényeg, hogy jól verejtékezzünk, bár ennek ellenére minden állat szőrös, de ezen nem jut eszébe elgondolkodni, meg azon se, hogy akkor miért nem tenyésztünk szőrtelen lényeket ott ahol a munkavégzés fontos a számunkra a szabad természetben...
@Meton
A versenyló a természetben is a legjobb futó lenne szőrösen a többi ló között! Magasan!
Őt fogja elkapni a ragadozó? Persze hogy nem. Semmi de semmi jelentősége annak, hogy szőrtelenül egy ici picit gyorsabban futna (és csak rövid távon). De szőrtelenül elpusztulna. Csődörként harcolva a másik csődör ellen is sokkal kisebbek lennének az esélyei - harapások, rugások...
Világosan tudtam bizonyítani azt is, hogy a lovakat semmilyen más esetben nem szőrtelenítik, vagyis ha annak lenne előnye, akkor ezt tennék, de nem teszi senki, és nem is tenyészt senki ilyen lovat. Kizárólag a sertések csupaszodtak le még mindig az ember közelében és soha senki ilyenre nem tenyésztett egy házisertést se.
A szőr több rétegű, és az is tud ugyanúgy hűteni, mint a beduinok ruhája, és ahogy azt a hőkamerafelvételek is bizonyítják a kutyák esetében. Ráadásul védi a testet a tűző napsugárzással szemben is.
Gondolj abba bele, hogy a kis macska a kezeid között, ha csak kicsit kimereszti a körmeit, már fájdalmasan feljajdulsz, míg a kis macskák milyen vadul karmolásszák egymást pusztán játékból, és semmi bajuk, pedig az ő bőrük ilyenkor még talán a miénknél is vékonyabb.
A keltákkal kapcsolatban egy film készült. Történelmi film, szóval lehet valóságalapja, de persze lehet, hogy másképp történt. Maga a sztori az, hogy a rómaiak visszalopták a jelvényüket a keltáktól, ezért a kelták üldözőbe vették őket. A rómaiaknak volt néhány óra előnyük és valóban páncélban voltak. A keltákon minimális ruházat volt a hideg ellenére is és fegyverként csak egy tőr volt náluk, meg talán íjak. Az üldözés napokig tartott és a rómaiak sokáig előnyben voltak. És igen, a nehéz terepen csaptak össze, egy patakmederben. A kelta harcosokat direkt hosszú üldözésre képezték ki, a legjobbak voltak. A linket szívesen megkeresném, ha meglesz, csatolom. Mármint a valós eseményről. Addig nem feltétlenül kell komolyan venni, hiszen én is csak filmen láttam.
A lóversenyen a győztest a vesztestől sokszor csak egy hajszál választja el. Tehát az a minimális előny egy versenyen a győzelmet választhatja el a vereségtől. Ugyanez a természetben is hasonlóan működhet. Persze ezt csak feltételes módban mondom, de elvileg lehetséges, hogy jelent valamennyi előnyt, ha kiegyensúlyozottabb a hőháztartás(ez nem feltétlenül csupasz bőrt jelent). Már régebben volt róla szó, hogy sok múlik a klímán. -60 fokon a jegesmedve szőre nem enged át szinte semmi hőt, mégis szinte biztosan nyerő lesz. De próbáld versenyeztetni a kutyát 40 fokos hőségben, vagy még nagyobb melegben. Szerintem nem azt írtam, hogy abszolút előnyt ad a csupasz bőr, csak azt, hogy minden másnál jobb a hűtése.
Említettél valami kutyás infra képet, ezzel mi van? Gondolom, a szőrzet meggátolja a hőleadást, de azért nem teljesen. Mint azt írtam, minden azon múlik, hogy milyen klíma van ott, ahol az állat él.
@Meton: "Mutasd be a süket dumáid helyett azt hogy a kelta harcosok az inuk szakadtából menekülő lovas rómaiakat utolérték!"
Mutass már be valami tényt az ideológiagyártás helyett!
Igazold, hogy ez úgy történt, hogy a rómaiak a lovak hátán menekültek a kelták elől inuk szakadtából, és természetesen közben nem volt gyalogságuk, és nem volt semmilyen hátráltató tényező (társzekerek, hadifelszerelések, élelmiszer hurcolása stb.).
A kelták természetesen ugyanúgy legyenek meztelenek, mint a lovak (cipőjük, vagy akármilyen lábbelijük se legyen a keltáknak, és szerszámaik se, amivel ha kell, pl. átvágják maghukat a bokrosabb részeken), és arányosan annyi cuccot cipeljenek magukon, mint amennyit jelent többletet a lónak a hadi felszerelésben pompázó római lovas.
Süketelsz össze vissza ostobaságokat, hogy hú de jó lenne az állatoknak szőr nélkül, csak azért, mert még a szellőcskétől is óvott versenylovakat néha szőrtelenítik.
Akkor igazold, hogy létezik a szavannán akár egy olyan élőlény is csupaszon, ami emberi szemmel is látható, nem vastagbőrű, nem tüskés, nem páncélos, nem folyamatosan föld alatt és nem barlangban élő (nem védett helyen) és nagyjából hasonló vastagságú a bőre, mint a miénk.
Győzz meg arról, hogy miért pont az egy szem hosszútávfutónak kinevezett ember szőrtelenedd le, ha nem találsz a fentebb felsorolt lények között párt az emberhez. Az emlősök néhány száz millió éve alatt kizárólag az embernek érte meg szerinted hosszútávfutóvá válni, ami utóbbi képességét, mint sokkal jobbat az átlagnál, ráadásul szintén nem tudsz igazolni semmivel se.
Eljött az ideje, hogy végre a rengeteg dumálás helyett igazolj autentikus oldalakról, tanulmányokból. Rajta!
"A lóversenyen a győztest a vesztestől sokszor csak egy hajszál választja el. Tehát az a minimális előny egy versenyen a győzelmet választhatja el a vereségtől. Ugyanez a természetben is hasonlóan működhet."
Marhaság. Ilyen verseny nincs a természetben.
A szelekció nem úgy történik, hogy a létező leggyorsabb ló megmarad, és az összes többi megdöglik. A lehető leglassabb szelektálódik ki, ez a jellemző. De nem is feltétlenül csak a gyorsaság dönt.
A lovaknak nem egymást kell lehagyni, hanem a ragadozót, és a más olyan dolgokat, ami a lovakat veszélyezteti (kivéve ha csak két ló alkotja a ménest, de ezt azért ne tekintsük mérvadónak). A lónak nem kell a másik lovat lehagynia, ha a kancára akar mászni, hanem erősebbnek kell lennie.
De ha a leglassabb ló ügyesebben rúg és védekezik a farkasokkal szemben, mint a többi ló, akkor a farkasok inkább a másik kevésbé lassú lóra vetik magukat. Vagy ha olyan erős a szörzete, hogy nehéz átharapni, akkor is... és még ezer más dolog alapján fog az kiderülni, hogy mi alapján szelektálódik egy ló a többi közül, ahol a lehető leggyorsabbnak az égvilágon semmi szerepe nincs (itt csak a ménes átlagsebessége számít), és ennek max ott lehet előnye, ha valami hatalmas árvíz vágtat utánuk, és az egész csordából mondjuk a két leggyorsabb marad meg.
De ez nem számottevő extremitás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!