Isz.400-ig miért nem létezett a Szentháromság?

790.Nem neked irtam hanem a 788-nak,továbbá nem a Sátánrol irtam,hanem Jézus Krisztusrol és a megváltásrol.

Szerintem nem vagy az oldal koordonátora,hogy szabályozd és cenzuráld az Istenről irt gondolatokat.Ha mégis igy van mutatkozz be.

790.

Neked meg örül Sátán,hogy az emberekbe akarod folytani,az előbbi témávalkapcsolatos gondolatokat ami a megváltást illeti.

Milyen érdek fűz ahoz,hogy az emberek ,ne beszéljenek a megváltásrol és Jézus Krisztusrol?

Lehet,hogy Muzulmán vagy, még az sem mert ők is hisznek Istenben és a megváltásban .

Ef 1:1 Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratából, az Efézusban lévő és Krisztus Jézusban hívő szenteknek.

Pál szenteknek nevezi az Efézusban lévő hívőket. HOPPÁ! Szóval mégis lehetnek emberek, keresztények szentek?

Persze ehhez tudni kell, hogy a szent nem csak tökéletes értelemben van használva a Bibliában. Mert csak Isten tökéletes. (Ezért Isten Jézus). De a szent jelenthet Isten számára választottat is. Ilyen értelemben szentek a próféták és a hívők.

Az persze hamis tanítás, hogy a Kat. Egyház szenteket nevez ki. Hiszen az összes hívő szent az előbbi értelemben. De nem úgy szent, hogy bűntelen volna.

793.Részben egyetértek veled, részben nem.De az emberek nem egyformák igy vannak akik szentebb és Kevésbé szent életet élnek.

De tökéletes szent életet tökéletes ember élhet.

Mert Pál azt mondta"Én aki jot akarom cselekedni,megvan a testembe a bün.Igy Pál sem tudott tökéletes bünnélküli szent lenni.

Hát akkor a mai embe a pápától elkezd a bünözőkig.

Jehova Tanúinak azért törik bele a bicskája a szentség kérdésének megítélésébe, mert az Őrtorony irodalomból nem szereznek tudomást az úsz-i hívők életére vonatkozó talán legfontosabb tanításról, a hívők két természetéről szólóról.

Jó okkal hallgat az Őrtorony erről, hiszen különben nem tudná a testből kivitelezett "jó cselekedetekre" ösztönözni a sok ezer követőjét. Ha tisztában lennének ezzel, rájönnének, hogy nem Istennek szolgálnak, hanem egy szervezetnek. Hiába végeznek ugyanis bármennyi "úttörő szolgálatot", az mind hiábavalóság, ugyanis Jézus világosan megmondta, hogy "A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit…" (Jn 6:63) Pál szerint pedig "nem lakik a testben semmi jó" (Róma 7:18)

"Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az." (Jn 3:6) A testből, önnön erőfeszítésből véghezvitt cselekedetek, bármily kemények vagy magasztosak is, értéktelenek Isten előtt.

A két természetről szóló tanítás lényege, hogy amikor a Szent Lélek által valaki újonnan születik, akkor a régi énje nem szűnik meg létezni, hanem tovább él benne. (Az Őrtorony tanításból már ez az újonnan születés is hiányzik, pedig ez által lehet csak valaki hívővé, nem cselekedetek által.) Ez egészen a test haláláig vagy az elragadtatásig és a feltámadásig így is lesz. Olyan ez, mint amikor egy gyümölcsfát beoltanak egy nemes vesszővel. Az oltás fölött, a beoltott vesszőből növekedő új ágakon már nemes gyümölcsök teremnek, de az oltás alatt, a régi ágakon még a régi természet szerint való gyümölcsök. A kertész célja az, hogy a régi ágakat visszametssze, hogy az újak tudjanak inkább növekedni.

Mindannyian a (hús)testől születtünk, és hordozzuk annak természetét, amit Ádámtól örököltünk. "Élt vala pedig Ádám száz harminc esztendőt, és nemze fiat az ő képére és hasonlatosságára…" (1Móz 5:3) Mivel Ádámban ekkor már benne volt a bűn, az ő képére és hasonlatosságára nemzett utódjaiban is benne lett. Hasonlatosan bűnös természetük lett, mint apjuknak.

Ezért mondta Jézus, hogy "a test nem használ semmit…" Pál pedig, hogy "nem lakik a testben semmi jó"

Csak a Lélekből kivitelezett cselekedetek kedvesek Isten előtt.

Az ember e két természete eredetét és lényegét tekintve is teljesen más, melyek harcban állnak egymással.

"Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok." (Gal 5:17)

Több megnevezésük is van: ó ember - új ember, külső ember - belső ember, (hús)test - lelki test, érzéki (nem lelki) ember - lelki ember, akiben Krisztus értelme van.

E helyen nincs lehetőség rá, hogy a két természetről szóló tanítást ismertetni lehessen. Akit érdekel, itt olvashat róla: [link]

Viszont e fontos tanítás ismerete nélkül nem lehet helyesen értelmezni a szentség mibenlétét. Csak általa érthető meg, hogyan lehet egy bűnös, tökéletlen ember mégis szent. Nem úgy, hogy valakik szentebbek, mint mások, vagy majdnem tökéletesek és így gyakorlatilag "szinte szentek". Hanem úgy, hogy a hívők ó embere bűnös, de az új embere szent és tökéletes. A hívők feladata, hogy új emberüket táplálják és erősítsék, az ó embert ellenben éheztessék.

Az első századokban élt egyházatyáknak nevezett hívők sem attól voltak szentek, mert tökéletesek voltak (sem attól, hogy a K. Egyház szentté avatta őket), hanem mert újonnan születtek. Róluk ez elmondható volt, viszont a ŐT vezetőiről ez már korán sem biztos. Ha azt tant követik, amit hirdetnek is, nem azok. Csak a Biblia ami abszolút igazság. Még hívők is állíthatnak tévedéseket. De ha választani kell, inkább azokra érdemes hallgatni, akikben a Szent Lélek lakozást vett, és ilyen értelemben szentek, mint akik nem azok ebben a formában sem.

795.

Sok irányból közelitetted meg a szentség fogalmát ami szép és jó,ha az ember ezzel foglalkozik.

Leszürtem egy dolgot.Éspedig azt,hogy a cselekedet nem fontos a szentség eléréséhez.

De az apostol azt mondja"a hit cselekedet nélkül halott"

Pál szerint hit nincs cselekedt nélkül,de mennyivel inkább "szentség"nincs hit és cselekedet-nélkül.

Jakab mondja azt, hogy a "hit cselekedetek nélkül halott" (2:17). Mint az a szövegkörnyezetből világosan kiderül, azt érti alatta, hogy a hitnek mindig kell legyenek neki megfelelő cselekedetei. A hit gyümölcsöt terem (a Lélek gyümölcseit, pl. Gal. 5:22). Ha nincsenek gyümölcsök - cselekedetek - ekkor ezt azt jelzi, hogy hiányzik - vagyis halott - a hit. De NEM jelenti azt, hogy a cselekedetek helyettesíthetik a hitet, vagy cselekedetekkel lehetne létrehozni a hitet! A testből végzett "jó cselekedetek" jól mutatnak a többi ember előtt, érdemeket hozhatnak a cselekvő számára egy szervezetben, de értéktelenek Isten előtt!

Miért?

Ismét:

Mert "Ami testtől született, test az" (Jn 3:6a) és "Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt." (Róm 8:8) Sem ők maguk, sem amit tesznek! "A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit" (Jn. 6:63a)

Eltöltheti az egész életét úgy egy Tanú, hogy házról-házra szolgál, de ha ezt testből teszi, úgy, hogy nem született Lélek által újonnan, akkor mindez hiábavaló, nem láthatja meg Isten országát. "Felele Jézus és monda neki: Bizony, bizony mondom neked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. (Jn. 3:3) "...Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába." (3:5)

A "víz" nem a bemerítkezést jelenti, ellenben a "Lélek" a Szent Lelket! Hogyan lehetne azonban újonnan született az, aki olyan tanításban hisz, ami tagadja a Szent Lélek istenségét?