Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Igaza van Einsteinnek?

Igaza van Einsteinnek?

Figyelt kérdés

"Én csak mély sajnálattal látom, hogy Isten olyan sokat megbüntet gyermekei közül számos butaságukért, amelyekért csak Ő Maga tehető felelőssé; véleményem szerint csak nemlétezése lehet mentség számára."


"Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit..."


"Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtől, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat. "


"Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez..."


"Nehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe. De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétől. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz."


"Az erkölcsi jóért folytatott küzdelemben az egyházi tanoknak fel kell adniuk az emberarcú Isten-képet. Ez azt is jelenti, hogy fel kell adniuk a remény és félelem ilyetén eredeztetését, ami a múltban óriási hatalmat adott a papok kezébe."


"Meglehet, Jézusnál nagyobb dolgokat is véghez tudunk vinni, mert a Bibliában róla írottak költőien kiszínezettek."



2015. ápr. 28. 00:53
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 41/87 openyoureye ***** válasza:
45%

Kérdezőnek:

- Lehet, hogy kitalált történet, nem állítottam az ellenkezőjét, csupán annyit írtam, hogy a te állításaiddal szemben vannak eltérő történetek is. A forrást nem jelölted meg, így nem is volt ellenőrizhető amit írtál és az a tapasztalat itt a gyk-n, hogy az emberek szeretnek fiktív dolgokra hivatkozni.


----

----

----

----


Ozmium42-nek:


- Azt hiszem itt az ideje tisztába tenni a dolgokat. Fel szeretném hívni a figyelmed néhány olyan apróságra, mely döntően befolyásolhatja a világképed/nézeted.(mely amúgy is elég ingatag a korábbi egyik szélsőséges helyzetből való másikba ugrást tekintve/hívő-ateista/)


Ugyebár büszkén vállalod a materialista ateista szemléletmódod ami nem más, csupán önámítás azzal tetézve, hogy a tudomány mindezt alátámasztja. Nos el kell keserítselek, ennek épp az ellenkezője az igaz:


A tudomány nem mond ki semmit a természetfeletti lények létezését illetően, hisz tisztában van azzal, hogy amiről nincs kellő információja, annak létét nem tagadhatja.


Ateizmus-tudomány 0-1


A tudomány miután felfedezte, hogy nincs legkisebb építőelem amiből a világ felépíthető, magát a materialista elvet kérdőjelezte meg. Mindennek az alapja az energia. A másik amit állít a materializmus: " a dolgok létezése nem függ a gondolatoktól, a fizikailag érzékelhető anyagi világon kívüli okoktól."

Maga a gondolat sem fizikai, de hogy a gondolat ne hatna az emberi testre, az maga egy vicc. Nézz utánna a pszichoszomatikus szó jelentésének ami tudományosan elismert tény.

Továbbá Stephen Hawking is igazolja azt a tényt, hogy vannak dolgok, melyek kívül eshetnek a jelenleg ismert fizikai törvények hatáskörén: "Eredményeink azt a feltevést igazolják, hogy a világegyetem meghatározott idővel ezelőtt keletkezett. Magának a teremtésnek, a szingularitásnak a pillanata azonban kívül esik a jelenleg ismert fizikai törvények hatáskörén" - tehát a materialista elképzelés újfent megkérdőjeleződik.


forrás: [link]


Materializmus-tudomány 0-2



Nyilván ismered a szingularitás fogalmát, Stephen Hawking is ismeri és tett is egy megállapítást róla: "Úgy tűnik, helytálló az az elv, miszerint ha egy fizikai elmélet szingularitást tételez fel, akkor ez annak a jele, hogy az elmélet összeomlott."


forrás: [link]


Ősrobbanás-tudomány 0-3


Legvégül pedig csak annyit szeretnék még mondani, hogy attól, hogy neveket aggattok jelenségekre, még nem jelenti azt, hogy ismeritek és tudjátok is azt mi is az valójában pl szingularitás, sötét anyag/energia, de hogy egyszerűbb példát mondjak: gravitáció, mágnesesség.



Nem akarlak elkeseríteni de az ezekből a fogalmakból felépített világkép elég gyenge lábakon áll(ha áll egyáltalán).

Ha valóban olyan fejlődőképes vagy, mint állítod, nézz szembe a tényekkel és tedd meg a következő lépést:


- önigazolásképp hátatfordítasz a tudománynak és tovább dédelgeted az ateista, materialista nézeteidet


- vagy hátat fordítasz a igazsággal szembenálló nézeteknek és inkább a tudomány álláspontját választod



A tudomány és annak eredményei objektívek, ezzel szemben neked mindkét világnézeti elképzelésed erősen szélsőséges.

2015. ápr. 30. 06:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/87 Ozmium42 ***** válasza:
32%

"Fel szeretném hívni a figyelmed néhány olyan apróságra, mely döntően befolyásolhatja a világképed/nézeted.(mely amúgy is elég ingatag a korábbi egyik szélsőséges helyzetből való másikba ugrást tekintve/hívő-ateista/)"


Jellemző, hogy előbb az volt a baj, hogy meggyőzhetetlen vagyok, most meg már az, hogy a világképem "ingatag". Sapka legyen rajtam? Attól, hogy te momentán képtelen vagy komolyan vehető érveket írni, attól más érveit még megfontolhatom.


"A tudomány nem mond ki semmit a természetfeletti lények létezését illetően, hisz tisztában van azzal, hogy amiről nincs kellő információja, annak létét nem tagadhatja."


Azzal kiegészítve lesz ez igaz, ha a vallások sem mondanak ki semmit a természetfeletti lények létezését illetően, hiszen jottányi információval sincs több tudás a birtokukban semmiről, de még amit a tudomány felfedez, sokszor azzal kapcsolatban sincsenek képben. És akkor a vallások ezzel el is tűnnének. De persze nem tűnnek, mert ti úgy is kimagyarázzátok dimenziókkal meg hallucinációkkal meg áltudománnyal, anekdotákkal meg analógiákkal.


"A tudomány miután felfedezte, hogy nincs legkisebb építőelem amiből a világ felépíthető, magát a materialista elvet kérdőjelezte meg."


Lemaradtál a standard modellről?


[link]


"Mindennek az alapja az energia."


Meg a kutyafüle, amit kb. minden nap meg kell cáfolnom legalább egyszer.


[link]


"A másik amit állít a materializmus: "a dolgok létezése nem függ a gondolatoktól, a fizikailag érzékelhető anyagi világon kívüli okoktól."


Ezt értelmezni sem tudom. Mi az a "fizikailag érzékelhető anyagi világon kívüli ok"?


"Maga a gondolat sem fizikai, de hogy a gondolat ne hatna az emberi testre, az maga egy vicc. Nézz utánna a pszichoszomatikus szó jelentésének ami tudományosan elismert tény."


A tény az tény. Viszont ha te néznél utána, akkor láthatnád, hogy a pszichoszomatikus nem a mágia szinonimája, és a gondolat sem valami misztikus izé, hanem az agy működése, ami természetszerűleg hat a testre, mert kölcsönhatásban van vele. A beidegzett szervek jeleket küldenek a központi idegrendszernek, ami ezt feldolgozza, részben tudatosítja, és utasításokat küld vissza, ezt hívják reflexívnek.


[link]


"Továbbá Stephen Hawking is igazolja azt a tényt, hogy vannak dolgok, melyek kívül eshetnek a jelenleg ismert fizikai törvények hatáskörén"


Bizony, mert a tudománynak van még hova fejlődnie. A pech viszont az, hogy nem az ókori és rég túlhaladott babonák felé, hanem a világ működésének jobb megértése felé. Van itt egy ismeretlen terület, amit szeretnél a saját (illetve ókori) ábrándozással kitölteni, de biztos vagyok benne, hogy Hawking nem arra célzott, hogy ennek a módszernek van bármi létjogosultsága, például az ő materialista munkásságával szemben :)


Azt is könnyen belátja a tudós elme, hogy a látóhatár nem jelenti azt, hogy ott nincs semmi, vagy ott laknak az istenek, csak azt jelenti, hogy nem lát annál tovább. Megjegyzem, más sem. És ez az igazi tudományos állítás, ami további kutatást tesz szükségessé, nem a misztikus ábrándképek, amikkel már az ókor szintjén megnyugodhattunk volna.


"Legvégül pedig csak annyit szeretnék még mondani, hogy attól, hogy neveket aggattok jelenségekre, még nem jelenti azt, hogy ismeritek és tudjátok is azt mi is az valójában pl szingularitás, sötét anyag/energia, de hogy egyszerűbb példát mondjak: gravitáció, mágnesesség."


Mi nem neveket aggatunk jelenségre, hanem tisztán definiálunk fogalmakat, hogy a félreértést elkerüljük. Nem szeretnénk olyanok lenni, mint a vallások, ahol minden fogalom azt jelenti, amit mindenki egyénileg éppen ért alatta, és mindig úgy csűrhető-csavarható, ahogy éppen megfelel. Így lehet a bullshitet is egyértelműen megcáfolni, hogy ne csak szokásos hitvita legyen, hanem érdemi cáfolat. Azért is kérem először mindig a vallásos fogalmak pontos definícióját, hogy nehogy akkor derüljön ki, mikor már cáfoltam, hogy nem is az, aminek gondoltam. De végül mindig ez van. Semmi sem azt jelenti, amit valójában jelent, hanem ami kapóra jön.


"Nem akarlak elkeseríteni de az ezekből a fogalmakból felépített világkép elég gyenge lábakon áll(ha áll egyáltalán)."


Lehet, bár itt és most te nem győztél meg erről, és az elkeseredéshez is korán van még. Gyanítom, hogy másokat sem győznél meg róla. Minden, amit fel tudsz hozni, hogy még nem köszöntött be a mindent tudás kora, viszont azzal nem vagyunk előrébb, ha visszafordulunk a "még annyit sem tudás, mint eddig" ábrándos világába.


"- önigazolásképp hátatfordítasz a tudománynak és tovább dédelgeted az ateista, materialista nézeteidet "


Az érdekes az ebben, hogy én nem tartom magam a tudomány letéteményesének, ezért kell minden nap tanulnom. Én nem dédelgetek semmit ezen a szinten, mert még bőven van megismerni való, és kifejezetten élvezem, ha olyat tanulhatok, ami megváltoztatja a gondolkodásomat. Éppenséggel nem is egyedi módon még a vallások tanulmányozására és megvitatására is szentelek időt, nehogy lemaradjak a nagy igazságról. De ettől azért még a teljesítmény, amivel ezen a fórumon szembesülök, még mindig nagyon rossz.


"- vagy hátat fordítasz a igazsággal szembenálló nézeteknek és inkább a tudomány álláspontját választod"


Csak szerinted áll szemben a tudománnyal az én nézetem, és amit bemutattál, az nem támasztja ezt alá. Úgyhogy én sem ellentmondást nem látok eddig még, sem a választás szükségességét nem érzem.


"A tudomány és annak eredményei objektívek, ezzel szemben neked mindkét világnézeti elképzelésed erősen szélsőséges."


A szélsőséges egy teljesen üres jelző.

2015. ápr. 30. 08:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/87 anonim ***** válasza:
48%

Nincs jogom a valóságot kisajátítani? Nem kisajátítom, hanem újra birtokba veszem azon a jogon, hogy annak eldöntése, hogy mi a valóság, nem a tudomány és nem a vallás JOGA, hanem nekem mint átlag embernek. És itt azt kell érteni, hogy nem a tudós és nem a pap az, aki a valóságot meg kell, hogy határozza. A pap és a tudós csak a valóság egy apró szeletét ismeri jobban, mint egy hétköznapi ember. De ez nem jogosítja fel, hogy akkor ő ebből a részismeretből a teljes valóságra vonatkozó igazságokat jelentsen ki.


Három korszaka van a tudásnak és a vallásnak. Az első korszakban a tudás magát a vallást jelentette. Nem vált el tőle. A második korszakban a tudás és a vallás elvált egymástól, de még mindig a valóságot igyekeztek megismerni. A harmadik korszakban pedig a vallás és a tudás elvált a valóságtól.


A harmadik korszak időben természetesen már szétcsúszott. A vallás egy "kicsivel" hamarabb levált a valóságról és teljesen kitalált lényekben kezdtek el emberek hinni. Már nem számított a valóság, csak a kitalált lény "üzenetei" a kiválasztottakon keresztül ("próféták"), akik természetesen "Isten" vagy "Istenek" törvényeit és parancsait továbbították.


---


Node a tudomány mikor és hogy vált le a valóságról? Azt azért el kell ismerni, hogy eléggé jól tartotta magát a tudomány, és nagyon sokáig rajta maradt a valóság ismeretén. A valóságtól való elszakadása a 19-20-ik század között indult meg, és mára már olyan szinten elvált a valóságtól, amennyire a vallások elváltak attól.


Egészen a 19.-ik századig a tudomány olyan fizikai jelenségekkel foglalkozott és azokat tanulmányozta, amelyek bárki által ellenőrizhetőek voltak. És itt a hangsúly a bárki által ellenőrizhetőségen van. Ezt a tudományt a mai napig általános és középiskolákban oktatják, mivel ezek a valóságról szólnak értelemszerűen annyira végtelenül magától értetődő a működése, hogy nincs értelme megkérdőjelezni. Node ne bagatellizáljuk el a tényt, hogy egyben KÖZÉRTHETŐ is.


És itt ismét felhívnám a figyelmet, hogy a lényeg a KÖZÉRTHETŐSÉG.


Tehát van nekünk egy BÁRKI ÁLTAL ellenőrizhető és KÖZÉRTHETŐ tudományunk, amely a valóság megismerésével foglalkozik. Ám sajnálatos módon eljutott arra a szintre, amikor a valóságot jelentős mértékben le tudta írni és fel tudta fogni, de nem látszólag nem maradt több olyan tapasztalás a világból, amelyet ne tudnánk leírni. Hihetetlen egy korszak volt, véleményem szerint az egyik legnagyobb potenciál az aranykorra ekkor következett el, ha a tudomány nyit újra a vallás felé és a vallási dogmákat kitakarítja. Nem pedig szembe fordul vele, és Istent próbálja meg elpusztítani.


Ám a tudományt is megfertőzte egy iszonyatosan sötét ideológia. És bár nem Einstein korában kezdődött el ez a tendencia, de Einstein volt az első, aki teljes fölénnyel tudta alkalmazni ezt a sötét és gonosz velejéig romlott ideológiát. Ez pedig a SENKI ÁLTAL nem ellenőrizhető és KÖZÉRTHETETLEN tudálékosság. Amikor olyan dolgokról kezdek beszélni, amit én magam sem tudok bizonyítani!


Einstein kijelentette, hogy a fénynél semmi sem lehet gyorsabb. De ezt bizonyítani nem tudta, tehát SENKI ÁLTAL nem ellenőrizhető. De persze akkor mondja el közérthetően. Erre mi volt a válasza? Egy olyan érthetetlen és zagyva levezetés, amit még viccesen ő maga is megjegyzett és a mai napig is állítja a tudományos közélet, hogy "csak néhány ember érti". Tehát bevallottan KÖZÉRTHETETLEN.


Ami pedig nem ellenőrizhető és közérthetetlen, az hazugság!


---


És ez a sötét beteg ideológia, beette magát mint egy vírus, minden tudományágba. Ma már nincs olyan ágazata a tudománynak, amelyik CSAK a valósággal foglalkozna, helyette hazudnak folyamatosan.


Persze, jobban álcázzák magukat mint a vallás képviselői, hiszen a tudálékosoknak van mi mögé rejtőzni, mert azért el kell ismerni, hogy a 19.-ik századig felépült egy olyan tudományos világnézet, amely mögé jól el lehet rejtőzni, illetve amire hivatkozva mindig el lehet csitítani a "nem hozzáértőket", hogy "Nézzétek, régen is igazunk volt, tehát ma is igazunk van".


Csak azt az egy apró tényt felejtik el, hogy a régi igazságok, ma is igazságok és ma is ellenőrizhetők bárki által, ennek pedig fő oka az érthetőség. A mai "igazságok" pedig vagy egyáltalán nem igazak, vagy csak féligazságok, de se nem ellenőrizhetők bárki által, se nem közérthetőek.


---


Kedvencem a tudomány hazugságaiból, amely igazából jól szemlélteti a problémát.


Mi a pont? Válasz: "A pont lényegében egy helyet jelöl, amelynek kiterjedése nincs (azaz nulla dimenziós), és mérete is minden irányban nulla."


Mi a vonal? Válasz: "Végtelen számú pont".


Mi a sík? Válasz: "Végtelen számú egyenes".


Tehát, amikor én felrajzolok egy pontot, akkor az semmi. És ha a semmit végtelenszer felrajzolom, akkor az továbbra is semmi. Tehát a pont nem lehet nulla kiterjedésű minden irányba, mert a valós tapasztalat ennek ellent mond. Ez a valóság. Ezt nem lehet felülbírálni azzal, hogy "Ez csak definíciós kérdés". Nem! Ez nem definíciós kérdés, ez a valóság elferdítése.


És ezt csinálja a tudomány, hiába a valóságból származó tapasztalat, a tudálékosokat ez nem igazán érdekli.


És tisztában vagyok vele, hogy Euklidész is semminek definiálta a pontot, de ő legalább bevallotta, hogy ez egy hibás és támadható kijelentés, ám a vonal és az egyenes definíciójában már egyértelműen érezhető, hogy a pontot nem semminek definiálja ő sem.


"A vonal szélesség nélküli hosszúság", (Euklidész)


"Egyenes vonal az, amelyik a rajta levő pontokhoz viszonyítva egyenlően fekszik", (Euklidész)


---


Tehát azon kellene elgondolkodni, hogy minden amit a 19.-ik századtól kezdve a "tudomány" felfedezni vélt azt erősen felülvizsgáljuk és ami nem közérthető és nem ellenőrizhető bárki által, azt egyszerűen kikukázzuk, mert oda való. Szemét!


És természetesen a vallással is ugyan ez a helyzet. Minden amit a vallás úgy állít, hogy annak nincsenek valós alapjai, nem lehet a valóságon keresztül közérthetően és mindenki által ellenőrizhetően megérteni és tapasztalni, akkor azokat a dogmatételeket ki kell kukázni. Szemét!


---


No, ez az én véleményem az egész kérdésről. A vallásnak és a tudománynak, a hitnek és a tudásnak újra egységet kell alkotnia. És akkor ezeknek az iszonyat buta meddő vitáknak is vége szakadna, hogy most akkor kinek van igaza? Egyik oldalnak sincs teljes igazsága jelenleg!


Tőlem már sokan kérdezték privátban itt gyakorin, mind a tudomány hívei mind a vallás hívei közül, hogy miért van az, hogy a vallásos témákban a tudományt védem, vagy a vallást támadom, míg a vallást támadókkal szemben a vallást védem, vagy a tudományt támadom.


Én nem a tudományt és nem a vallást támadom, hanem a hazugságot támadom, függetlenül attól, hogy ki hazudik. És amikor a tudományt vagy a vallást védem, akkor az igazságokat védem, függetlenül attól, hogy ki mond igazat.


---


Anonymus

2015. ápr. 30. 12:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/87 anonim ***** válasza:
44%

Kedves Anonymus!


Nem kötelező mindenkinek tudománnyal foglalkoznia, így neked sem. Amit a pontról és egyenesről írsz, az azt bizonyítja, hogy nem érted, amiről beszélsz. A pont és egyenes, stb. absztrakciók, azaz olyan matematikai fogalmak, amelyek nagyon is jól definiáltak és használhatók azokban a matematikai modellekben, amelyeknek a részét képezik. A természettudományok pedig feltárták azt a tényt, hogy érdekes módon a valóság jól leírható ilyen absztrakciókat használó matematikai modellekre támaszkodó elméletekkel. Nem azt állítják, hogy a valóság ilyen absztrakt elemek gyűjteménye, hanem csak azt, hogy a valóságot bizonyos keretek között és bizonyos szempontok szerint le lehet képezni ilyen absztrakt fogalmakat használó modellekre. Tehát azt számonkérni egy ponttól vagy egyenestől, hogy nincs kiterjedése és hogy a valóságban nem léteznek, csak azt mutatja, hogy kevered a szezont a fazonnal és nem tudod, hogy mi mire való. A kalapács arra való, hogy szöget verj a falba, nem pedig arra, hogy gerendát fűrészelj vele. És ha mégis az utóbbit próbálod meg, akkor téged fognak hülyének nézni, és nem azt, aki a kalapácsot rendeltetésszerűen használja. Használd te is a ponot és egyenest arra, amire való: modellalkotásra.


A vicc az, hogy ezek meglehetősen egyszerű ráadásul szemléletes fogalmak, de te már itt totálisan el vagy tévedve a tudomány működését illetően. Ehhez képest viszont elég fajsúlyosan akarod osztani az észt a témakörben.


Kicsit szerényebben, ha lehet kérni!

2015. ápr. 30. 13:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/87 A kérdező kommentje:

"Lehet, hogy kitalált történet, nem állítottam az ellenkezőjét, csupán annyit írtam, hogy a te állításaiddal szemben vannak eltérő történetek is. A forrást nem jelölted meg, így nem is volt ellenőrizhető amit írtál és az a tapasztalat itt a gyk-n, hogy az emberek szeretnek fiktív dolgokra hivatkozni."


Igen, ahogy te magad is fiktív történetre hivatkozol. Ezekenek az Einstein idézeteknek a többsége a levelezéseiből van, ma is megnézhető a múzeumokban, de az Einsteinről szóló könyvek többségében is fellelhető.

2015. ápr. 30. 13:37
 46/87 anonim ***** válasza:
48%

"Kicsit szerényebben, ha lehet kérni!"


Szerényebben? Én? Micsoda irdatlan pofátlan kijelentés már ez? Mi volt abban szerénytelen, hogy kijelentettem, hogyha valaminek az a definíciója, hogy semmi, akkor abból a semmiből, ha végtelen számút veszek, akkor az továbbra is semmi lesz. És mi abban a szerénytelen, hogy kijelentem, hogy ne absztrakciókban fogalmazzunk, ne fantáziavilágokban éljünk és ne a négy fal között kitalált NEM LÉTEZŐ világokból vezessük már le a valóságot, hanem pont hogy legyünk szerények, és inkább a valóságot igyekezzünk meghatározni helyesen. Ennek értelmében pedig a pontnak igen is van kiterjedése. A pont az nem semmi. A semmi az nem létező.


És itt látszik meg, hogy mennyire buta vagy, mert védesz egy olyan állítást, ami a józan észnek teljesen ellent mond, és a valós tapasztalatnak is ellent mond.


A kalapácsos példád pedig egyáltalán nem ideillő volt, sőt egyenesen baromság. Könnyű azt megcáfolni, amit nem is mondtam, történetesen, hogy a kalapáccsal lehet fűrészelni.


Ellenben te azt állítod, ha én a semmivel leírok egy fantáziavilágot, akkor azzal nagyon jól modelleztem a valóságot.


És még én legyek szerényebb? Pfff...


---


Anonymus

2015. ápr. 30. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/87 Ozmium42 ***** válasza:
11%
Anonymus, mekkora egy pont kiterjedése?
2015. ápr. 30. 14:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/87 anonim ***** válasza:
58%

Anonymus drága, látszik, hogy nem tanultál sem matematikát, sem fizikát. Az egyik legvisszataszítóbb emberi tulajdonság az, amikor a tudatlanság (illetve ostobaság) arroganciával párosul, mint esetedben is. Ráadásul még azt sem vagy képes értelmezni, amit írtam.


"Mi volt abban szerénytelen, hogy kijelentettem, hogyha valaminek az a definíciója, hogy semmi, akkor abból a semmiből, ha végtelen számút veszek, akkor az továbbra is semmi lesz."


Picinyem, ennél a matematika sokkal különb dolgokra is képes, de ez nem jelenti azt, hogy azért kell kidobni az ablakon, mert te személy szerint nem éred föl ésszel. A mértékelmélet és a különböző végtelenek fogalmai sokkal bonyolultabbak annál, hogy a te csöppnyi kis agyadba beleférjenek, de annál mindenképpen, hogy ilyen naiv, együgyű hozzáállással el lehessen intézni, mint amivel te alkotsz ítéletet olyasmiről, amiről nyilvánvalóan fogalmad sincs.


"A kalapácsos példád pedig egyáltalán nem ideillő volt, sőt egyenesen baromság. Könnyű azt megcáfolni, amit nem is mondtam, történetesen, hogy a kalapáccsal lehet fűrészelni."


Neked tényleg komoly bajod van a felfogóképességeddel, ha nem világos számodra, hogy mit akartam ezzel a példával mondani, és képes vagy szó szerint venni.


Menj és termessz uborkát, az való neked! A tudományt hagyd a nálad okosabbakra!

2015. ápr. 30. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/87 anonim ***** válasza:
48%

"A mértékelmélet és a különböző végtelenek fogalmai sokkal bonyolultabbak annál, hogy a te csöppnyi kis agyadba beleférjenek, de annál mindenképpen, hogy ilyen naiv, együgyű hozzáállással el lehessen intézni, mint amivel te alkotsz ítéletet olyasmiről, amiről nyilvánvalóan fogalmad sincs."


Köszönöm, végül is sikerült bebizonyítanod azt, amiről beszéltem. Tehát sem neked sem az általad képviselt "tudományoskodásnak" nem ÉRDEKE és nem CÉLJA, a közérthetőség. Elintézed azzal, hogy én vagyok a hülye, és te mekkora lángész vagy, mert te érted. Hát pontosan erről beszéltem, hogy persze, ha hívő akarok lenni, akkor én akármekkora baromságot elhiszek, még azt is, hogy valami aminek nulla a kiterjedése, abból ha végtelen sokat veszek, akkor annak nem nulla lesz a kiterjedése.


Végül is, jelenleg a bankszámlámon is 0 forint van, tehát akkor az én bankszámlámon végtelen pénz van. Mert ez a logika. Az már persze engem nem érdekel, hogy ki mit mond, én egzaktan gondolkodom.


Így már amúgy értem, hogy miért versenyeznek azon a milliárdosok, hogy kinek mennyi nulla van a számláján.


---


"Neked tényleg komoly bajod van a felfogóképességeddel, ha nem világos számodra, hogy mit akartam ezzel a példával mondani, és képes vagy szó szerint venni."


Megmondtam, hogy rossz a példád. Akár valósan veszem akár egzaktul, akár fantáziavilágban.


---


"Menj és termessz uborkát, az való neked! A tudományt hagyd a nálad okosabbakra!"


hehe, és még én legyek szerény. Ajjajj, tényleg eléggé sok gond lehet a fejedben, ha ennyire önellentmondásos vagy. Egyébként a buta gondolkodásodból ered az is, hogy szerinted uborkát termeszteni degradáló, illetve, hogy a tudományhoz valamiféle felsőbbrendű ész vagy értelem kell.


---


"Anonymus, mekkora egy pont kiterjedése?"


Mekkora egy méter? Mennyi egy kilogramm? Mennyi egy óra?


Mindegyik definíciója a közös megegyezésen alapul.


Egyébként értem én, hogy valamiféle definíciót próbálsz belőlem kicsikarni, hogy aztán azon trollkodj. Tény, hogy vannak ötleteim, hogyan lehetne definiálni, amely a legtöbb esetben megállja a helyét. De az biztos, hogy olyan sületlenség nincs közte, hogy a pont nulla kiterjedésű lenne, vagy a pontot mint semmit definiáljam.


---


Anonymus

2015. ápr. 30. 16:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/87 anonim ***** válasza:
48%

Az autós példához csak annyit, hogy nem azért tudjuk, hogy a ford T-modellt egy értelem alkotta, mert ismerjük Henry Ford-ot vagy ismerjük a gyártás technológiáját. És téves az az állítás is, hogy azért tudjuk, hogy értelem van mögötte, mert nem a természet produktuma.


Onnan tudjuk, hogy értelem áll mögötte, hogy az azt felépítő anyagokból egy összetett szerkezet jött lére, amely a valós tapasztalás alapján értelem nélkül nem lenne lehetséges.


Ha egy autót bármilyen autót kint hagyunk a szabadban, akkor az nem fog magától bonyolultabb és bonyolultabb szerkezetté alakulni. Sőt, hosszú idő alatt lebomlik, szétesik, és valamilyen úton - módon visszakerül alkotóelemeiben az életnek nevezett körforgásba.


Ha veszem a fémet, amelyekből meg lehet építeni egy ford-ot, és kirakom a gyepre, hogy süsse a nap, akármennyi időt várok, ha várok végtelen időt, akkor sem lesz belőle ford. És ezt onnan tudom, mert ez a tapasztalat.


A tapasztalat pedig az, hogy egyszerűbb szerkezetből bonyolultabb soha nem lesz értelem, tervezés és információ nélkül.


Innen tudjuk, hogy az élet is teremtett, és Isten ,vagy legalább is egy teremtő értelem létezik. Ugyanis egyszerű anyagokból, egy olyan összetett szerkezetté alakult az, amit mi életnek, természetnek, élővilágnak nevezünk.


Magától értelem nélkül nem fog semmi sem összetettebbé válni. A kő önmagától nem fog szoborrá kopni.


Ráadásul eléggé abszurd elképzelés, hogy értelem és ok nélkül csak úgy kialakul az élet, a változásait, miszerint egyre bonyolultabbá szerveződik csak a véletlen és értelmetlenség vezérli, semmi oka és célja nincsen. Aztán hosszú millió éves változás során, hirtelen egy olyan szerveződési stádiumba ér el, amelyik megalkotja az értelmet és az értelmes gondolkodást.


Tényleg, nagyon hihető mese. Ez az amikor arról beszélek, hogy a valóságtól elszakadt teljesen közérthetetlen és ellenőrizhetetlen fantáziavilágokat találnak ki, amiről aztán váltig állítják, hogy ez a valóság.


---


Anonymus

2015. ápr. 30. 17:03
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!