Miért baj az, ha valaki nem hisz az evolúcióban?

"Isten mondott valamit. Ez legyen A.

A tudomány megállapított valamit. Ez legyen B.

A és B nem egyeznek.

Isten tévedhetetlen.

A tudomány nem tévedhetetlen.

Ezért én Istennek adok igazat. "

Remek. Gratulálok a logikádhoz... már csak egy apróság hiányzik: bizonyíték, hogy isten van, hogy isten tévedhetetlen. Sajnos ezen állítások egyikére sincs semmi bizonyíték, úghogy a logikád annyit is ér.

"lehet isten tévedhetetlen de az ember nem. Bibliát emberek írták,emberek másolták, és emberek fordították.

innentől Biblia NEM lehet tévedhetetlen szava senkinek.

Bizonyított tény, hogy vannak betoldások és fordítási hibák!!!

Aki tényeket tagad az simán bolond!! "

Sejtettem, hogy ezt sokan jó alapnak tartják majd a kekeckedésre. Azt mondtam, hogy ez az ÉN hitvallásom. Nem azt mondtam, hogy mindenki fogadja ezt el. Nem hihetek talán abban, amiben akarok?

Jó okom van rá azonban, hogy ezt higgyem, de ez az ok egy hitetlennek érthetetlen, sőt, bolondság. "Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megtartatunk, Isten ereje." (1Kor 1:18)

Azt kérdezed: mi a bizonyíték rá, hogy Isten létezik? A bizonyíték ott van, csak te nem látod. A Mátrix nem egy jó film, de azt megmutatja, hogy ahhoz, hogy meglásd a valóságot, előbb AKARNOD kell meglátni azt. Ha nem akarsz látni, és nem veszed be a megfelelő pirulát, akkor nem juthatsz ki a Mátrixból. A magad erejéből nem láthatod meg a valóságot.

A Biblia azt mondja, hogy "Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik." (Zsid. 11:6) Előbb hinned kell! Be kell venned a piros pirulát, hogy láthass!

Nekem VAN bizonyítékom Isten létezése! Isten azonban lélek, így Őt anyagi, fizikai módon nem lehet megtapasztalni, meglátni, megérteni, kísérletileg kimutatni. Hiába ás le valaki a föld mélyébe, vizslatja mikroszkóppal a molekulákat vagy távcsővel a világűrt, Istent így nem találhatja meg! Istent csak lelki látással lehet meglátni, a testi ember számára Ő láthatatlan. "A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert bolondságok neki, nem képes megérteni sem, mivel azt lelki módon kell megítélni." (1Kor. 2:14)

Már használtam a színtévesztést is példaként. A színtévesztő nem látja a "pöttyös ábrákban" a számokat - vagy más számokat lát - pedig azok ténylegesen ott vannak. Ma már vannak olyan eszközök, amelyek korrigálják a színtévesztést, de ezek nélkül, természetes módon a színtévesztő semmiféleképpen nem veszi a számokat észre. Parttalan a vita ezért arról, hogy van-e bizonyíték Isten létezésre, mert van ugyan, de aki lelki színtévesztő, az nem látja, nem láthatja meg azokat. Isten úgy döntött, hogy elrejti magát a hitetlen világ elől, és csak azoknak nyitja meg a szemét, akik megalázzák magukat, és elismerik, hogy saját természetes képességeik hibásak, elégtelenek a tiszta látásra. Ezt mondja Isten: "Én az engem szeretőket szeretem, és akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak." (Péld. 8:17)

Azok, akik azt akarják bebizonyítani mindenáron, hogy Isten nem létezik, soha nem fogják meglátni Őt.

János 8:43-47

(43) Miért nem értitek az én beszédemet? Mert képtelenek vagytok meghallani a szavamat.

(44) Ti az ördög atyától vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni, aki emberölő volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincsen benne igazság. Amikor hazugságot szól, a sajátjából szól, mert hazug ő, a hazugság atyja.

(45) Mivel pedig én az igazságot mondom, nem hisztek nekem.

(46) Közületek ki vádol engem bűnnel? Ha pedig az igazságot szólom, miért nem hisztek nekem?

(47) Aki Istentől van, az hallgatja Isten beszédeit. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem Istentől valók vagytok.

Richard Dawkins és a hasonszőrűek addig örüljenek, amíg nem látták Istent színről színre! Mert "nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon." (2Móz 33:20). Miért? "Mert a mi Istenünk megemésztő tűz." (Zsid 12:29)

Isten Szent. Nehéz ezt a szentséget jól leírni, de olyasmit jelent, hogy oly tökéletes, tiszta, igazságos, felséges, dicső, hogy bárki emberfia aki a jelenlétébe kerül, és van benne valami bűn, az azonnal megsemmisül. Ahogyan a Nap közvetlen közelébe sem lehet semmilyen eszközzel közelíteni. "Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni." (Zsid. 10:31) Isten jelent meg többször is embereknek valamilyen céllal, de mindig valamilyen módon elfátyolozta magát. Legutóbb emberi testben, mint Jézus Krisztus jelent meg. Csak azért, hogy valaki a puszta látvány által higgyen benne, soha nem jelenik meg!

Mi emberek mindahányan bűnösök vagyunk! Ha maga Isten nem tisztít meg minket bűneinkből, a vele való nyílt találkozásunk mindannyiunk végét jelentené. Isten Jézus Krisztus vére által tisztított meg minket a bűntől. De még ezt is vissza lehet utasítani, mint ahogyan a világ nagy része visszautasítja.

A liberális teológia is szóba került. Ennek célja, hogy kilúgozza, felhígítsa, a világ számára fogyaszthatóvá alakítsa a Bibliát. Ami azonban így marad, az csak egy értéktelen lötty, ami semmire nem jó. A hívő számára értéktelen, mert ha nem Isten beszéde, akkor minek követné? Arra végképp nem jó, hogy a bűnösöket bűneik megvallására és Istenhez való fordulásra késztesse, sem pedig, hogy emberek életét megváltoztassa. Amit Isten egybeszerkesztett, abba hogy merészel bárki is belekontárkodni?

"Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak." (Jelenések 22:18- 19)

Sokan súlyos szereptévesztésben vannak itt közületek. Azt hiszik, Istennek van szüksége rájuk, és azt mondják "jelenjen meg nekem az angyalaival együtt, és akkor majd talán - talán! - hiszek benne". Nos, ez e fajta gondolkodás egy hatalmas tévedés! Nemcsak tévedés, hanem hiba!

Magyarországon már nincs olyan tekintély, akit mindenkinek példaként lehetne állítani, ezért tekintsünk inkább a britekre! Ha Erzsébet királynő meghívna egy angolt magához egy fogadásra, akkor ez kinek lenne megtiszteltetés? A vendégnek, vagy a királynőnek? Talán azt mondaná valaki, hogy "jöjjön hozzám a királynő, ha akar tőlem valamit"? Sokan mégis így képzelik az Istennel való találkozásukat. "Jöjjön hozzám Isten, és mutassa meg magát, ha akar tőlem valamit!"

Isten azonban nem akar senkitől semmit! Hiszen Ő Isten! Neki semmire nincs szüksége senkitől! Nekünk van szükségünk Őrá, de nagyon! Isten megtehetné, hogy ne törődjön velünk! Csak egy gondolatán múlna, és ez a világ megszűnne létezni. "Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn." (Kol 1:17) A fizikusok nem értik, mi az az erő vagy hatás, ami összetartja a világot. Pedig a válasz erre: Jézus Krisztus. MINDEN ŐBENNE ÁLL FENN. Annak a római katonának az élete, aki Jézus kezébe a szöget ütötte, Attól a személytől függött, akit éppen átszegezett! Jézusnak csak egy gondolatába került volna, és a katona holtan rogy össze. De mégsem tette ezt, hanem hagyta, hogy ezt tegyék vele! Miért? "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Ján. 3:16)

Ha Isten úgy akarná, ti a következő betűt sem üthetnétek le a billentyűzeten! Hogy mégis megtehetitek, az is csak Isten engedélyének köszönhetitek!

A Sátán előszeretettel használja a vallásokat arra, hogy rámutasson: "Lám, Isten nevében mennyi gonoszságot elkövettek ezek a keresztények! Ne hallgassatok rájuk! Isten nem létezik, és ha létezik is, gonosz! Magatokban bízzatok!" Valójában azonban az Egyház - különösen, de nem kizárólag a Római Katolikus - gaztetteit nem hívők, hanem vallásos köntösbe öltözött hitetlenek követték el. Bárki, aki olvasta az Újszövetséget láthatja, hogy mindez teljesen ellentétes Jézus és az apostolok tanításával.

Sokan mondják, hogy Isten nem törődik a világgal, azért van ennyi szenvedés, betegség, nyomorúság, halál. Vagy tán Isten nem is létezik! De létezik, és törődik is! Csak nem úgy, ahogyan sokan szeretnék, vagy még inkább elvárnák, hogy törődjön. Az emberek azt szeretnék, hogy Isten szüntesse meg az ember bűnös tevékenységeinek következményeit, de amúgy ne avatkozzon bele a dolgaikba. Isten azonban nem egy bejárónő, aki miután rendet tett, szépen elmegy, hogy a háziak másnap újra szabadon tivornyázhassanak! A Ház az övé, mi csak albérlők vagyunk benne. Megtehetné, hogy végérvényesen kipenderít minket a tulajdonából, és nem is okolhatnánk őt ezért, mert igaza lenne! Mégsem ezt teszi, hanem meg akar menteni bennünket. Ezért mondja, hogy ÚGY szerette a világot, hogy a Fiát áldozta fel a lakóiért. Isten szeret, és szeretete EBBEN nyilvánult meg. Ő nem csak a bűn következményeivel, hanem a bűnnel magával, teljes egészében számolt le!

re: Guitar God

"Éljen a szereto jóságos Úr, aki vérbenforgó szemekkel, bosszúra szomjasan lesújt majd azokra, akiket amúgy feltétel nélkül szeret, s kivégez, megkínoz vagy kitudja mit csinál velük a végtelen hatalmával."

"Az ÚR, az ÚR, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy az irgalmassága és igazsága, … megbocsát hamisságot, vétket és bűnt. De nem hagyja a bűnt büntetlenül." (2Móz 34:6-7)

„Hát kívánom én a gonosz halálát? – ezt kérdi az én Uram, az ÚR. Nem, hanem inkább azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen!” (Ez. 18:23)

„Mondd meg nekik: Élek én – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, hogy nem gyönyörködöm a gonosz halálában, hanem abban, hogy a gonosz megtérjen az útjáról, és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz útjaitokról! Miért halnátok meg…?” (Ez. 33:11)

„Isten pedig a hozzánk való szeretetét abban mutatta meg, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” (Róm. 5:8)

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Mert Isten nem azért küldte az ő Fiát a világra, hogy elítélje a világot, hanem hogy megmentse a világot általa. Aki hisz őbenne, nem kerül ítéletre, aki pedig nem hisz, az már el is ítéltetett, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.” (János 3:16-18)

"A fizikusok nem értik, mi az az erő vagy hatás, ami összetartja a világot."

Sejtettem, hogy lesznek, akik erre ráharapnak. A fizikusok szerint a világot különféle erők, mint az elektromágneses tartják össze. De azt tudják-e, hogy ezek az erők honnan erednek?

Prof. Dr. phil. Hans Rohrbach így ír erről:

„Ami az anyagot illeti, itt nem egy statikus létről van szó, ami úgyszólván fátyollal van betakarva, amelyet fellebbentetnénk, hogy minden érdeklődőnek azt mondhassuk: Itt van, ilyen. Az anyag úgy lép elénk, mint történés … Az anyagról nem mondhatjuk, hogy „van”, hanem azt, hogy „történik”... itt megszűnik a megfigyelés lehetősége, a dolgok legbelsejébe nem láthatunk bele.

Az anyag olyasvalami, ami mástól függ, amit leszármaztathatónak kell tekintenünk, anélkül, hogy tények alapján, vagyis tudományosan levezethetnénk... Honnan ered az az energia, amely anyagként nyilvánul meg? Nem kell-e valamilyen ősoknak lennie, amelyből a történés (az anyag) fakad? A természettudós csak hallgat, amikor ezekről a kérdésekről van szó; mivel nem képes megfigyelni, agnosztikusnak kell mutatkoznia.”

A mikrofizika ma ott tart, hogy az anyagot mint valami láthatatlan „rezgéstér” hatását írja le. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint nem lehetséges egyidejűleg egy részecske helyét és sebességét (impulzusát) meghatározni. Valamit azonban csak akkor tekinthetünk anyagnak, ha teljes biztonsággal el tudjuk helyezni a térben. Így tehát az elemi részecskéket klasszikus értelemben már nem tekinthetjük anyagnak. Valaminek a hatásaként állnak előttünk, de hogy mi ez a hatás, arról a természettudomány nem mondhat semmit, mert nem vizsgálható. A mikrofizika elérkezett ahhoz a határhoz, hogy azt kell mondja: a látható világ nem önmagától fogva áll előttünk, hanem valamiféle láthatatlan „erő”, „okság” hatásaként. Ahhoz, hogy a tudós kutatásokat végezzen, megállapításokat tegyen, amelyek aztán felhasználhatók különféle technikai vívmányokban, ahhoz nem is kell semmit mondania erről a láthatatlan okozóról.

Mi az az energia, ami áthatja a mindenséget, ami mozgatja a részecskéket, hogy anyaggá álljanak össze? Mi az a törvényszerűség, amely meghatározza a világban zajló eseményeket? Mi az az ok, melynek a hatásait a tudomány tapasztalja, de megmagyarázni nem tudja? A tudós nem adhat rá választ.

A Biblia adja meg rá a választ: Jézus Krisztus!

„Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.” (Jn. 1:3) ”a ki hatalma szavával fenntartja a mindenséget” (Zsidók 1:3)

„Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül. Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. (Kol. 1:15-17)

Azt állítják itt többen, hogy a Bibliát - különösen az Újszövetséget - megváltoztatták.

Valaki azt mondta nekem, hogy azért hiszem csak, hogy a Biblia hiteles, mert a hittanon ezt mondták nekem. Nem jártam hittanra, viszont teológiát tanultam. De ezen túl is széleskörűen tájékozódtam. Te honnan szedted az információidat? Elolvastál néhány ateista weboldalt? Ez a fegyver visszafelé is elsül, mert ezen az alapon te azért vagy evolucionista, mert ezt nyomatták a fejedbe az egyetemen!

Nézzük inkább a valóságot.

Leginkább a Római Katolikus Egyházat okolják a megváltoztatással. Ez egy népszerű elképzelés, de teljesen téves! Róma nem változtatta meg az ÚSZ szövegét, mert erre - mint ahogy mindjárt megmutatom - nem is volt lehetősége. A kánont (hogy mely könyvek részei a Bibliának) egyszer megváltoztatta a tridenti zsinaton a 16. században, amikor bevett több apokrif könyvet (Judit, Tóbiás, Bölcsesség, stb.) az Ószövetségbe. Ezt azért tette, hogy az ezekben foglaltakra hivatkozva harcoljon a reformáció ellen. Ezeket a nem-katolikusok nem fogadják el ihletettnek, az ÚSZ egyszer sem idéz belőlük. Az ÚSZ-et azonban mindez nem érinti.

A Római Kat. Egyháznak valójában nem is volt SZÜKSÉGE rá, hogy megváltoztassa a szöveget, mert nem is engedte, hogy a klérus tagjain kívül az emberek olvassák - pláne, hogy értelmezzék - azt. Ha átírták volna a maguk szája íze szerint, miért ne engedték volna, hogy az emberek olvassák? Hiszen így már nem jelentett volna veszélyt rájuk, ha aki olvassa, felismeri, hogy a Biblia mást tanít, mint az Egyház.

Ha a Kat. egyház megváltoztatta volna a Bibliát, akkor bizonyára beletette volna a purgatóriumról szóló tanítást, a Szűz Mária imádatot, a csecsemőkeresztséget, a pápaság intézményét, a Pápa egyházfőségét és "ex cathedra" tévedhetetlenségét, a búcsúcédulákat, a halottakért való imádkozást és megannyi katolikus tanítást, melyek teljesen hiányoznak, mi több, idegenek a Bibliától. Ha volt lehetősége megváltoztatni a Bibliát, vajon miért nem tette bele ezeket is?

Másrészről nem is volt LEHETŐSÉGE módosítani. Az intézményesült Egyház csak Konstantin rendelete, a Milánói ediktum (Kr. u. 313) után kezdett kialakulni, és az 5-6. századtól kezdett megerősödni.

Azonban az ÚSZ teljes szövege, csupán néhány vers kivételével helyreállítható lenne a Konstantin rendelete előtt élt egyházatyák (Jusztinosz, Irenaeus, Alexandriai Kelemen, Tertullianus, Hippolütosz és mások) írásaiban található idézetekből. Több, mint 30 ezer idézet található náluk az ÚSZ-ből. Csak ezekből tökéletesen restaurálható lenne az eredeti szöveg, ha bárki később megváltoztatta volna. Azt azért nem gondolhatja senki komolyan, hogy az összes egyházatya minden írásában egyformára változtatták a szövegeket. Ráadásul nem csak a ÚSZ szövegét, hanem a hozzájuk írt kommentárokat is át kellett volna írni. Ez teljes képtelenség.

A következő felsorolásban az ÚSZ legrégebbi kéziratainak jelenlegi lelőhelyei vannak feltüntetve: Cambridge: 66 db, Grottaferrata: 69 db, Firenze: 79 db, Patmosz: 81 db, Moszkva: 96 db, Jeruzsálem: 146 db, Oxford: 158 db, Szentpétervár: 233 db, London: 271 db, Sinai-félsziget: 301 db, Róma: 367 db, Párizs: 373 db, Athén: 419 db, Athosz-hegy: 900 db.

Látható tehát, hogy Rómában a korai iratok nagyon kis hányada, kb. 10 %-a található csak.

Még a korábbi évszázadokban sem volt befolyása a Kat. Egyháznak az összes kéziratok felett!

Összességében több mint 24.000 kézirat létezik az ÚSZ-ből. Nyilvánvalóan képtelenség ezeket mind titokban megváltoztatni. Csak nagyon korán lett volna erre lehetőség, de akkor az Egyház még nem létezett. Éltek viszont még szemtanúk, akik tiltakoztak volna, ha más van az írásokban, mint amiknek ők tanúi voltak.

Összehasonlításképpen:

Caesar Kr.e. 100 és 44 között írta meg a gall háborúk történetét. A rendelkezésünkre álló legkorábbi másolat 1000 évvel halála után készült, és mindössze tíz másolatunk van ebből az iratból.

Platón kb. Kr.e. 427-től 347-ig írt; írásainak rendelkezésünkre álló legkorábbi másolatai Kr.u. 900 körül készültek, majdnem 1200 évvel az eredetiek után. Mindössze hét másolat maradt fenn.

Arisztotelész Kr.e. 348 és 322 között élt és írt. Ma mindössze öt másolatunk van kéziratairól, a legkorábbi másolat Kr.u. 1100 körül készült, több mint 1400 évvel az eredetiek után.

Tacitusz, a római történetíró az első században írt. Az egyetlen rendelkezésünkre álló másolat írásairól kb. Kr.u. 1100-ból, az eredetinél több, mint 1000 évvel későbbről való.

Mégsem kételkedik senki írásaik hitelességében. A megbízhatóság bibliográfiai vizsgálatának az Újszövetségre történő alkalmazása alapján tehát kétszer is meg kellene gondolniuk a kritikusoknak, mielőtt az mondanák, hogy a bibliai írásokban nem lehet megbízni!

Mindezek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy teljesen légből kapott az az állítás, hogy akár Nagy Konstantin, akár a Vatikán, akár bárki más megváltoztathatta volna az Újszövetség szövegét. Az Újszövetség szövege sokkal biztosabb alapokon áll, mint pl. William Shakespeare műveié!

De menjünk tovább!

Két dolgot tisztázni kell. A Biblia születése CSODA, melyet Isten vitt véghez úgy, hogy embereket ihletett a megírására. Ezért az eredeti iratok tökéletesek, hiba nélkül valók voltak. A Biblia megőrzése viszont Isten GONDVISELÉSÉNEK eredménye. Ezért a másolatokban, fordításokban lehetnek kisebb eltérések. Ezek azonban nem érintik az üzenet teljességét. Az üzenet JELENTÉSE sohasem változott meg! Vannak olyan szakaszok, mint pl. Márk evangéliuma befejező pár verse, vagy az 1Jn. 5:7 (Károliban), melyek lehetséges, hogy utólag kerültek a szövegbe (de nem hamisítási céllal!). De ezek sem érintik az ÚSZ egyik alaptanítását sem.

Az ÚSZ-et kézzel másolták, titokban! Valóban isteni gondviselés kellett hozzá, hogy mégis ennyire hűen megőrződött a számunkra!

Nézzük a meg bibliai kánont, hogy mely iratokat tekintünk ihletettnek, a Biblia részének.

Rendszeres vita tárgya az is, hogy a rendelkezésünkre álló iratok, levelek közül melyeket tekintünk a Biblia részeinek, és melyeket nem. Az Ószövetség esetén azokat a könyveket tekintjük Istentől ihletettnek, és ezért a Biblia részeinek, amelyeket a zsidó hagyomány is elfogadott. Az igaz, hogy a zsidók más felosztásban, több könyvet összevonva tekintenek a Szent Írásokra, de azok tartalma megegyezik a miénkkel.

A Római Katolikus Egyház ezekhez még hozzávett 7 apokrif könyvet, de ezeket a zsidó hagyomány sohasem ismerte el ihletettnek. Rendkívül fontos körülmény, hogy az Újszövetség Eszter könyve kivételével mindegyik ószövetségi könyvből idéz, azonban ezekből a Katolikus Egyház által „másodkanonizált” könyvekből egyetlen alkalommal sem!

A kánon szó eredeti jelentése mérővessző vagy zsinórmérték, melyet pl. építkezéseknél használtak mérőeszközként. Teológiai értelemben kanonikus az az irat, melyet, a Szentírás részének tekintenek (a hitéletben mértékadó).

Noha lényegében ugyanazt jelenti, de a jobb érthetőség kedvéért különválaszthatjuk a kanonikus, és a kanonizált fogalmakat. Ha egy iratot Isten ihletett, akkor a megszületése pillanatában az már kanonikus. Kanonizált akkor lesz, ha felveszik az elfogadott iratok listájába, a kánonba. Elmondhatjuk azt, hogy ez a két kör a gyakorlatban teljesen megegyezik egymással. Vagyis minden kanonikus irat egyúttal kanonizált is lett, és semmit nem kanonizáltak, ami nem volt születésétől fogva kanonikus.

Lehet, hogy ez egy kicsit bonyolultnak tűnik, de arra a problémára világít rá, hogy egyesek szerint több ihletett könyvet kihagytak a kánonból, mások szerint bevettek olyanokat, melyek nem azok. Nem akarok túlságosan belemélyedni a kanonizáció folyamatába, csak annyit jegyeznék meg, hogy az első kánonlisták már a 2. század közepén megjelentek (Markion ellenkánonja, Muratori kánontöredék), melyekből még néhány irat hiányzott (Zsidók, Jakab, 1-2 Péter levelek). Ez azonban a szövegek korabeli lassabb elterjedésével magyarázható.

367-ben Athanasziosz püspök húsvéti körlevele már mind a 27 újszövetségi könyvet tartalmazta. (nem meghatározta, hanem csak felsorolta, ami már széles körben elfogadott volt!) A Bibliai Kánon tehát már Konstantin császár, és a keresztyénség római államvallássá tétele előtt teljes volt. A Római Egyháznak tehát nem volt lehetősége a Kánont megváltoztatni. A Konstantin által összehívott Nikaiai zsinaton (325) nem is volt téma a bibliai kánon. 363-ban Laodiceában a nem használható könyveket (istentiszteleti alkalmakon) rögzítették, majd 397-ben Karthágóban rögzítették mind a 27 könyv listáját, melyet a 419-ben Hippo-ban megerősítettek.

Nagyon fontos annak megértése, hogy az ókori zsinaton részt vevő gyülekezeti vezetők nem meghatározták, hanem FELISMERTÉK, hogy mely iratoknak kell a kánonhoz tartozni. Ez nagyon lényeges különbség! Előbbi esetben ugyanis emberi döntés eredménye volna a bibliai kánon mai formája, utóbbi esetben azonban Isten közreműködése folytán vált a Biblia azzá, ami. Ha Isten a Biblia megírásában mint ihlető, sugalmazó közreműködött, akkor abban is része volt, hogy mely írások tartozzanak az Ő kijelentéseihez, és melyek ne! Ha egy Bibliát gyakorta forgató, hívő keresztyén beleolvas ezekbe a ma apokrifnak tekintett iratokba, akkor azonnal fel fog tűnni a számára, hogy ezek - noha némelyik nem tanít semmi eretnekséget – nem Istentől ihletett szavak.

A Bibliai Kánon az 1. században lezárult. Azóta és ma sem léphet már fel senki azzal az igénnyel, hogy ő Istentől kapott kijelentést, mely a Bibliával egyenértékű. Isten ma is szólhat egyénekhez, de üzenete sohasem áll ellentmondásban a Bibliában foglaltakkal. Az általános kijelentés korszaka lezárult.

Számomra, aki naponta olvasom, tanulmányozom, elmélkedem a Biblia fölött, egyértelmű, hogy egy egységes, következetes, isteni erővel bíró írásról van szó! Egyből feltűnne, ha olyan toldozott-foltozott volna, mint sokan állítják.

A Biblia tehát, ami ma a kezünkben van, hiteles! Senki nem változtatta meg, mert lehetősége sem volt senkinek erre! Ma is Isten mindig aktuális üzenetét közvetíti felénk, mint mindenkor tette!