Nektek mi a legkellemetlenebb élményetek Jehova Tanúival kapcsolatban?

"Nagyon szomorú, hogy most is ilyen érzéketlen vagy!

Nem fogod fel? Felakasztotta a férjem magát én vágtam le a kötélről, te pont ugyan olyan vagy, mint ők! Tudod mit éld át amit én és akkor beszélhetünk. Hányok tőletek!"

Nagyon köszönöm a vádoló leveled, de nem hinném, hogy érzéketlen lennék. Sajnos többször volt már részem ilyen típusú tragédiában, mert ilyen a munkám - számomra idegenek voltak, de ennek ellenére sem tudtam hetekig túltenni magam a látványon), tehát nem nagyon kellene érzéketlenséggel vádolnod.

De ez nem változtatja meg azt, hogy valóságos okokról teljesen más a véleményünk. És ezt meg is indokoltam.

Kíváncsi lennék az érzéketlen 26%-os hozzászóló milyen minőségben „Jehova Tanúja”. Az a nagy tippem, hogy vén, felvigyázó, általános/különleges úttörő lehet. Ugyanis ez a hozzáállás a tipikus náluk. Nem tudnak szeretni. Ha azt is hiszik magukról, hogy szeretnek, csak feltételes minden szeretetük. Amint nem értesz egyet velük, ellenség leszel náluk.

A Szervezetben belülről(!) én több hasonló történetet, tragédiát láttam. Sajnos a mindenben megfelelni képtelen Tanúknál vagy az elhanyagolt családtagoknál gyakran öngyilkosság formájában ölt testet a szeretetlenség keserű gyümölcse. (Azt sugallják ugyanis, hogy mindenkinek kötelessége a prédikálás, még a súlyos szívbetegeknek is!)

A Szervezet ezért destruktív, amint ez pár ciklussal korábban az Országgyűlésen is téma volt!

"Itt a másik, de ne aggódjatok, mindenki a megérdemelt jutalmát fogja kapni!"

Csak úgy sugárzik egy igaz hívő szeretete az embertársai felé, igaz? Nagyon remélem, hogy a hozzád hasonlóak is épp azt kapják majd, amit megérdemeltek az alapján, ahogyan másokhoz viszonyultok, ahogyan másokkal bántok ;)

A Tanúk az elkülönültekre is pontosan ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák, mint a kiközösítettekre (köszönni, köszönést fogadni, hozzájuk szólni, együtt enni tilos).

Különbség egyedül az eljárásban van: elkülönüléskor nincs szükség a bírói eljárásra sem, elég 2 szem/fültanú, aki állítja, hogy kijelentette, nem kíván Tanú lenni az illető, amit, akár utólag, jegyzőkönyvbe vesznek. A bejelentés is ugyanaz ma már: „XY már nem Jehova Tanúja.” (Régen bemondták, hogy milyen bibliavers alapján, még régebben 1-2 indoklás is elhangzott, de annak volt pár jogkövetkezménye, ezért ma már szűkszavúak ilyenkor.)