Vajon miért nem említik Jehova tanúi e három bűnt, amikor kiemelik miben mások nálunk? ellenségeskedések, viszálykodás, féltékenység

Kedves Kérdező.

Valószínűleg Testvér vagy, kérdezd meg a lakóhely szerinti testvéreket.

Ne ide gyere, mocskolódni, hogy a többieknek is árts vele.

Bátran állj oda és mond el a sérelmeidet.

Peanut

A bűnös természetünk miatt a büszkeség és a gőg könnyen úrrá lehet a legtöbbünkön, míg az alázat ritka tulajdonság, és nagy erőfeszítést kell tennünk ahhoz, hogy kifejlesszük és megőrizzük. A makacsság és a büszkeség még akkor is eluralkodhat rajtunk, ha már évek óta hűségesen szolgáljuk Istent. Vegyük például Kórahot, aki hűségesen kitartott Jehova népe mellett sok nehézségen át. Mégis több hatalomra vágyott, és arcátlanul lázadást szított Mózes, az akkor élt legszelídebb ember ellen (4Mózes 12:3; 16:1–3). Gondoljunk Uzziás királyra is, akit a büszkeség arra vitt, hogy belépjen Jehova templomába, és olyan szent szolgálatot végezzen, amelyet csak papok láthattak el (2Krónikák 26:16–21). Ezek a férfiak nagy árat fizettek a lázadásukért. Rossz példájuk mégis hasznos emlékeztető mindannyiunknak. Harcolnunk kell a büszkeség ellen, amely megnehezíti, hogy tiszteljük a hatalmat.

Másfelől a hatalommal bíró tökéletlen személyeknek nagy szerepük van abban, hogy az emberek egyre kevésbé tisztelik a hatalmat. Sokan kegyetlenek, durvák vagy zsarnokiak. Valójában az emberi történelem javarészt a hatalommal való visszaélésről szól (Prédikátor 8:9). Például Saul jó és alázatos ember volt, amikor Jehova kiválasztotta őt, hogy király legyen. De engedte, hogy eluralkodjon rajta a büszkeség és a féltékenység, s üldözni kezdte a hűséges Dávidot (1Sámuel 9:20, 21; 10:20–22; 18:7–11). Dávid később Izrael egyik legjobb királya lett, ennek ellenére visszaélt a hatalmával, amikor ellopta a hettita Uriás feleségét, majd az ártatlan férfit a csatában előre küldte, hogy megöljék (2Sámuel 11:1–17). Igen, a tökéletlenség megnehezíti a hatalom helyes gyakorlását. És amennyiben a hatalommal bíró személyek nem tisztelik Jehovát, úgy még inkább visszaélnek a hatalmukkal. Egy brit államférfi a következő megjegyzést tette, miután leírta, hogy egyes pápák miként szítottak üldözést széles körben: „A hatalom tisztességtelenné tehet, a teljhatalom pedig teljesen tisztességtelenné tesz.” A múltat figyelembe véve vizsgáljuk meg ezt a kérdést: Miért kell tisztelnünk a hatalmat?

A bűnös természetünk miatt a büszkeség és a gőg könnyen úrrá lehet a legtöbbünkön, míg az alázat ritka tulajdonság, és nagy erőfeszítést kell tennünk ahhoz, hogy kifejlesszük és megőrizzük. A makacsság és a büszkeség még akkor is eluralkodhat rajtunk, ha már évek óta hűségesen szolgáljuk Istent. Vegyük például Kórahot, aki hűségesen kitartott Jehova népe mellett sok nehézségen át. Mégis több hatalomra vágyott, és arcátlanul lázadást szított Mózes, az akkor élt legszelídebb ember ellen (4Mózes 12:3; 16:1–3). Gondoljunk Uzziás királyra is, akit a büszkeség arra vitt, hogy belépjen Jehova templomába, és olyan szent szolgálatot végezzen, amelyet csak papok láthattak el (2Krónikák 26:16–21). Ezek a férfiak nagy árat fizettek a lázadásukért. Rossz példájuk mégis hasznos emlékeztető mindannyiunknak. Harcolnunk kell a büszkeség ellen, amely megnehezíti, hogy tiszteljük a hatalmat.

Másfelől a hatalommal bíró tökéletlen személyeknek nagy szerepük van abban, hogy az emberek egyre kevésbé tisztelik a hatalmat. Sokan kegyetlenek, durvák vagy zsarnokiak. Valójában az emberi történelem javarészt a hatalommal való visszaélésről szól (Prédikátor 8:9). Például Saul jó és alázatos ember volt, amikor Jehova kiválasztotta őt, hogy király legyen. De engedte, hogy eluralkodjon rajta a büszkeség és a féltékenység, s üldözni kezdte a hűséges Dávidot (1Sámuel 9:20, 21; 10:20–22; 18:7–11). Dávid később Izrael egyik legjobb királya lett, ennek ellenére visszaélt a hatalmával, amikor ellopta a hettita Uriás feleségét, majd az ártatlan férfit a csatában előre küldte, hogy megöljék (2Sámuel 11:1–17). Igen, a tökéletlenség megnehezíti a hatalom helyes gyakorlását. És amennyiben a hatalommal bíró személyek nem tisztelik Jehovát, úgy még inkább visszaélnek a hatalmukkal. Egy brit államférfi a következő megjegyzést tette, miután leírta, hogy egyes pápák miként szítottak üldözést széles körben: „A hatalom tisztességtelenné tehet, a teljhatalom pedig teljesen tisztességtelenné tesz.” A múltat figyelembe véve vizsgáljuk meg ezt a kérdést: Miért kell tisztelnünk a hatalmat?

Ugye ne írjam tovább kedves Kérdező?

Kedves utolsó, és kérdező

(1Korintusz 6:4-8) . . .? 5 Azért szólok, hogy szégyenkezésre indítsalak benneteket. Igaz-e, hogy e g y bölcs sincs köztetek, aki képes volna ítéletet tenni a testvérei között, 6 hanem testvér a testvérrel pereskedik, ráadásul nem hívők előtt?! 7 Hát bizony teljességgel vereséget jelent nektek, hogy pereitek vannak egymással. Miért nem hagyjátok inkább, hogy vétsenek ellenetek? Miért nem hagyjátok inkább, hogy csalást kövessenek el veletek szemben? 8 Ellenkezőleg, ti vétetek és követtek el csalást, méghozzá a testvéreitekkel szemben.

Nem ne csukja be a szemét,

De van egy elrendezés ezekre. A Biblia szerint gyülekezeten belül kell rendezni az esetleges hibákat, és nem a világba kimenni mocskolódni

ezzel csak ahhoz járul hozzá az illető, hogy további teret ad Isten nevének megszentségtelenítésére, és a gyülekezeten belül levő helyesen cselekvők sértegetésére, mivel az általánosítás amúgy is szokás.

Peanut

Kedves kérdező!

Ezen az oldalon boncolgatták már ezt a kérdést! Nagyon jó írás, ajánlom a figyelmedbe.

Címe: Akik kiközösíthetnek

[link]