Keresztények e a Jehova Tanúi? Ha ők az igazkeresztények akkor a többi öszes keresztény vallásnak nevezhető Egyházak, felekezetek, mik?
Ez e tökéletes magyarázat eme igazságra,attól hogy te nem fogod fel...
Világosan ki lett fejtve a linkben ennek az "egyedül igaz Istenes" igének a cáfolata is...Egyértelmű, hogy mivel minden az Atyából indul ki Jézust is tőle kap mindent,menj föl a mennybe és kérdezd meg a részleteket.A szokásos véleményed tényként való beállítása csak a gyengeségedet bizonyítja.A Biblia egyértelműen tanítja Jézus istenségét számtalan Igével bizonyítottam a linkekben.
A Biblia egyértelműen tanítja, hogy nekünk csak egy Istenünk van,aki három személyben nyilatkoztatta ki magát.
A Biblia egyértelműen tanítja,hogy Jézusban van az istenség teljessége.,ha nem lenne ki kellett volna maradni valaminek.
Mivel mindez nem az időben történik nincs olyan, hogy "előtte".
"Tehát az Atya és a Fiú között van egy logikai (de nem időbeli) egymásután: az Atya nemzi a Fiút, a Fiú az Atyától születik: létét az Atyától kapta (de nem időben, hanem időn) kívül, és teljes lényegét közölte vele („Atyám mindent átadott nekem” Mt 11:27), tehát (teljes és lényegi) istenségét is tőle kapta szerintünk is – ez azonban nem üresíti ki az Ő istenségét."
Kol 2,9 a maga szigorú és explicit fogalmiságában egymaga megcáfolja az összes implicit és beleolvasott érvedet Jézusnak az Atyáénál "lényegileg alacsonyabb" istenségéről. Mert ha nem egylényegű Jézus az Atyával, akkor az istenségnek nem lakozhat őbenne a teljessége. Akkor ki kellett volna belőle maradnia valaminek."
Engem nem érdekelnek holmi zsinatok meg vélekedések amiket letoltál,inkább a Ige:
A "the_i_otész" (isteniség, isteni tulajdonságok összessége, ld. Róma 1,20) szóhoz képest az itt használt "theotész" alak inkább valakinek az Isten-voltát jelenti. Viszont a NWT furcsa módon éppen a Róma 1,20-ban használja a "Godship" szót, amely valójában a "theotész" megfelelője, míg itt a fordítás "isteni minőségről" beszél, amely Krisztusban lakozik. Ez a sanda kevergetés nem igényel cáfolatot. A szakasz helyes fordítása persze rombadöntené a Tanúk teológiáját, mert kikényszerítené belőlük, hogy az Istennek nem csupán a tulajdonságai, hanem az egész létezése benne van Krisztusban.
Görög en autó katoikei pan to pléróma tész theotétosz szómatikósz
KIT in-him-is dwelling down-all-the-fullness-of the-divinity-bodily
NWT it is in him that all the fullness of the divine quality* dwells bodilv
ÚVF mert őbenne lakik az isteni jelleg egész teljessége testileg
* NWT lábjegyzet: Szó szerint 'istenség', gör. theotétosz, lat. divinitatis.
Bevezetés
A szöveg két problematikus pontja az „isteni jelleg” fordítás, illetve a „testileg” kifejezés értelmezése.
Szótári és nyelvtani adatok
Az „isteni jelleg” mögött az eredetiben egy szó áll: theótész, amely a theosz (Isten) főnévből van képezve. Jelentése Istenség, Isten-volt, az a lényeg vagy természet, amitől az Isten vagy egy isten az, ami. A theótész az egész Újszövetségben csak itt fordul elő. A klasszikus görögben is „istenséget” jelöl, azt, amitől egy isten isten, és nem valami más.
Más kérdés, hogy Krisztusban milyen módon lakik az istenség teljessége? A szómatikósz-t magyarra rendszerint úgy fordítják, hogy „testileg” vagy „testi módon”, pedig itt nem a szarx (hústest) áll, hanem a szórna. Ennek a jelentésköre a hullától a testi jelenléten át a természet, a lényeg, a létforma, az alak és a személyiség, a lényeg vagy a testület jelentéséig terjed. Nem az anyagról szól, hanem az alakról, mint ami a belső lényeg kifejeződése. Az 1Kor 15:45-49 szövegében a mennyei, szellemi test (szóma pneumatikon) is egy teljesen más, megdicsőült létformáról beszél, nem pusztán anyag- vagy formaváltásról.
Értelmezésbeli lehetőségek
A theótész (Istenség) tehát nem a tulajdonságra vagy jellegre, hanem a lényegre mutat rá. Pál nem egyszerűen Istenről (theosz) beszél, hanem Isten lényéről, amely betöltötte a Messiást. A szómatikósz mint határozószó a hogyan kérdésre válaszol, tehát a fordításnak azt kell megragadnia, hogy Krisztusban mi módon lakozik „az istenség egész teljessége”. Nyilván nem fizikailag, mert bár a Feltámadt teste fizikai tulajdonságokkal is rendelkezik, létformája megdicsőülése óta elképzelhetetlenül több mint fizikai. Inkább arról van szó, hogy lényét tekintve benne lakozik az Istenség egészének teljessége.
A Társulat ellenvetései szerint a Fiú „istensége” vagy „isteni természete” ugyanúgy nem teszi egyenrangúvá és hasonlóan örökkévalóvá az Atyával, mint ahogy az emberség vagy az emberi természet sem jelenti azt, hogy minden ember egyenrangú vagy egyidős. Akinek azonban emberi természete révén embernek bizonyul, és embersége (ember volta) egyértelmű, az a rangjától és a korától függetlenül is ember, nem? A másik ellenvetést, miszerint csak azért lakott Krisztusban Isten egész teljessége, mert az úgy „tetszett az Atyának” (1:19), maga a Társulat cáfolja a saját ÚVF-ával: „mert az Isten úgy látta jónak, hogy őbenne lakjon az egész teljesség” (ti. az a misztikus pléróma, amit a gnosztikusok az Isten fogalma alatt értettek).
Amit konkrétan nem állít
Az „isteni jelleg” kifejezés csak akkor lehetne jogos fordítás, ha a szövegben theótész helyett theiótész állna. Ez a theiosz („isteni”) melléknévből van képezve, és a jelentése valóban isteni jelleg vagy természet, tulajdonság(ok) alapján felismerhető isteni mivolt, isteniség (vö. Róm 1:20). Pálnak tehát lett volna rá szava, mégsem ezt használta Krisztusra. A két szó között csak egy „ióta” a különbség, de annak döntő a jelentősége.
A szövegkörnyezet
Pált a Kolosséban felbukkanó gnosztikus eretnekség ellen harcol, amely az egyszerű krisztushittel szemben titkos „Ismeret” (gnószisz) által elnyerhető misztikus „Teljességet” (pléróma) hirdetett. Pál e „tudás” ellen a Krisztusban adatott teljes megváltást, megszentelődést, bölcsességet, reménységet, a Krisztusban teljes életet hirdette. Ezt úgy tette, hogy a gnosztikusok által használt szavakat (teljesség, ismeret) keresztény tartalommal töltötte meg. Az ingadozó hívők így megérthették, hogy minden benne van Krisztus lényében, hiszen Benne lakik minden „Ismeret” (2:3), a „Teljesség” (1:19) vagy „Istenség” egész teljessége (2:9).
Tágabb bibliai összefüggések
Jézust a Biblia sehol sem nevezi „isteni”-nek (theiosz), csak Istennek / istennek (Jn 1:1, 18 stb.). A földön járó Jézus az Isteni volt, és az Isten is őbenne (Jn 10:38, 14:10, 17:21). Megdicsőülése óta pedig a Benne hívőkben is benne lakik (Ef 3:17, 2Kor 13:5, lKor 6:17,19, ÍJn 2:23, 4:12-13, 2Jn 9).
Helytelen fordítások és értelmezések
Több fordító (Czeglédy, Raffay, Buday) értelmezése szerint a szómatikósz arra utal, hogy a Krisztusban „valóságosan”, azaz ténylegesen van jelen az istenség egésze. Erre azonban Pálnak lett volna külön szava (aléthósz). Mások a testté léteire való utalásként értelmezik: „megtestesülve” (Soós), de a testté létei lényege éppen a fizikai, biológiai testté (Jn 1:14 szarx) válás volt, és megdicsőülése után Krisztusnak csak a szómájárói beszélhetünk. A „test(ület)ileg” értelmezés (Vida) pedig azt jelenthetné, hogy az istenség teljessége Krisztus Testével (az egyházzal) lenne egész, anélkül nem.
Helyes fordítások és értelmezések
Angolul: „in him dwells all the fullnes of the Godhead bodily” (KJV, RSV, NKJV) „in Him all the fullness of deity dwells / lives in bodily form / bodily” (NASB, N1V, NRSV), „the complete being of the Godhead / the Godhead in all its fullness dwells embodied” (NEB, REB).
Magyarul: „benne lak(oz)ik az istenség egész teljessége testileg” (Károli, Kecskemé- thy, Ravasz, Ökumenikus, Békés-Dalos), „testi formában az istenség egész teljessége” (Katolikus, más szórenddel Káldi), vagy „testileg őbenne lakozik minden, ami az istenséget betölti” (Csia).
A Társulat tanítása és a fordítás közötti összefüggés
A Társulat Krisztust Mihály arkangyalnak tartja. Elismeri „istennek” a szónak abban az értelmében, ahogy a pogány isteneket, evilág istenét, vagy a 82. zsoltárban a bírákat, de tagadja, hogy Jézusban az Isten lett emberré. Ezért Krisztus istenségét legfeljebb „isteni jelleg”-ként, kapott tulajdonságként értelmezi, és tagadja, hogy természetéből, lényegéből fakadnának isteni tulajdonságai.
Összefoglalás
A bibliavers azt állítja Krisztusról, hogy az Istenség egész teljessége benne lakozik.
Ez is egy régi konzerv, nem is friss és üde! Fel kéne már újítani.
(Róma 1:20) "Mert az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége, úgyhogy nincs mentség számukra;"
Természetesen ezzel semmi baj sincs.
"A theótész az egész Újszövetségben csak itt fordul elő. A klasszikus görögben is „istenséget” jelöl, azt, amitől egy isten isten, és nem valami más."
Az Ógörög—magyar szótár szerint a the‧o′tész (alanyeset, amelyből a the‧o′té‧tosz származik) jelentése: „istenség, isteni természet” (Györkösy Alajos, Kapitánffy István és Tegyey Imre szerkesztésében, Budapest, 1990, 497. o.).
Tehát nagy jó indulattal is az az igazság, hogy ennek az értelmezésében sincs egység a nyelvészek között.
"Nyilván nem fizikailag, mert bár a Feltámadt teste fizikai tulajdonságokkal is rendelkezik, létformája megdicsőülése óta elképzelhetetlenül több mint fizikai."
Ez egy filozófiai spekuláció, mivel semmi sem támasztja alá a Bibliából. Jézus "egyszerűen" szellemben támadt fel (ezt írja a Biblia), és semmiképpen nem rendelkezett onnantól már fizikai tulajdonságokkal. Megjelent ugyan testben, de ezt megtették az angyalok is az Ószövetségi időkben. Ettől még ők is és Jézus is szellemszemélyek maradtak, miután visszatértek az égbe.
"A Társulat ellenvetései szerint a Fiú „istensége” vagy „isteni természete” ugyanúgy nem teszi egyenrangúvá és hasonlóan örökkévalóvá az Atyával, mint ahogy az emberség vagy az emberi természet sem jelenti azt, hogy minden ember egyenrangú vagy egyidős. Akinek azonban emberi természete révén embernek bizonyul, és embersége (ember volta) egyértelmű, az a rangjától és a korától függetlenül is ember, nem?"
Igen, így Jehova és Jézus is szellemszemélyek, de ettől nem lesznek "egyenrangúak" a háromságos tulajdonságokban!
"A másik ellenvetést, miszerint csak azért lakott Krisztusban Isten egész teljessége, mert az úgy „tetszett az Atyának” (1:19), maga a Társulat cáfolja"
A Biblia egyértelmű tanúsága szerint Jézusban csak az lehet meg, amit Jehova átad neki. Márpedig Jézusban volt hiányosság, mivel mindent Istenétől kapott, mégpedig a bibliai időkben, nem időn kívül. Így semmiképpen sem lehetett "egyenlő" a Mindenhatóval. A Mindenható Istennel egyébként logikailag sem lehet SENKI EGYENLŐ, hiszen akkor a mindenható kifejezés elvesztené jelentőségét. Persze, erre találták ki a "háromszemélyű egyistenes" filozófiát, hogy megpróbálja feloldani ezt az ellentmondást, de ezzel csak az a baj, hogy számtalan ellentmondást gerjeszt a Szentírásban, hiszen az nem tanítja.
"Az „isteni jelleg” kifejezés csak akkor lehetne jogos fordítás, ha a szövegben theótész helyett theiótész állna."
Az Ógörög—magyar szótár szerint a the‧o′tész (alanyeset, amelyből a the‧o′té‧tosz származik) jelentése: „istenség, isteni természet” (Györkösy Alajos, Kapitánffy István és Tegyey Imre szerkesztésében, Budapest, 1990, 497. o.).
"Az ingadozó hívők így megérthették, hogy minden benne van Krisztus lényében, hiszen Benne lakik minden „Ismeret” (2:3), a „Teljesség” (1:19) vagy „Istenség” egész teljessége (2:9)."
De csak Jehova akaratából van benne, ami nem jelent egyenrangúságot, egyenlőséget, de legfőképpen nem jelenti azt, hogy Jézus a Mindenható Isten. Egyébként is, ez az egész romlott konzerv arra épül, hogy az "Isten", "Istenség" szavakat misztifikálja, túlhangsúlyozza, pedig ezek csak rangjelző szók a Bibliában!
A földön járó Jézus az Isteni volt, és az Isten is őbenne (Jn 10:38, 14:10, 17:21).
(János 10:38) "De ha teszem, még ha nekem nem hisztek is, higgyetek a cselekedeteknek, hogy megtudjátok, és tudatában legyetek annak, hogy az Atya egységben van velem, és én is egységben vagyok az Atyával."
Itt akarat és szándék egységről van szó, de a szöveged is bizonyítja: "Megdicsőülése óta pedig a Benne hívőkben is benne lakik (Ef 3:17, 2Kor 13:5, lKor 6:17,19, ÍJn 2:23, 4:12-13, 2Jn 9)."
Ugye ezek a hívők ezzel nem lesznek részei a háromságnak?
"Az Ógörög—magyar szótár szerint a the‧o′tész (alanyeset, amelyből a the‧o′té‧tosz származik) jelentése: „istenség, isteni természet” (Györkösy Alajos, Kapitánffy István és Tegyey Imre szerkesztésében, Budapest, 1990, 497. o.)."
Volt valaha a kezedben Ógörög? Tudod hogy miről írsz? Írsz....bemásolod,dilettáns vagy és tanulatlan.Ja es sokat hazudsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!