Kedves hívők és ateisták, válaszolnátok az alábbi kérdéskre?

Nem hívőként én így gondolom:

Miért jobb élni, mint meghalni?

- Mert az élet szép. Annyi jó dolgot ismerhet, tapasztalhat meg az ember. Érdekes emberekkel találkozhatunk, érdekes dolgokat tanulhatunk. Megismerhetjük a világot ahol élünk. Hallgathatunk lélegzetelállító zenéket, nézhetünk igazi jó filmeket. Láthatjuk a gyermekünk felnőtté válását..

Ha szerintetek egy élet van, amit értékelni kell, akkor a másik ember életét is értékesnek kell tartani?

-Igen! Minden ember élete értékes a vallás, bőrszín vagy egyéb hova tartozástól függetlenül. SŐT még az állatok és növények is értékesek..

Megerőszakolnátok-e másnak a feleségét vagy gyerekét, ha soha nem derülne ki és biztosan ti győznétek?

- SOHA! Ehhez még magyarázkodni vagy érvelni sem érdemes

Az orvosok miért tartják életben a fogyatékosokat? Kell-e őket szeretni vagy életben tartani?

- Igen, kell őket szeretni és életben hagyni. Ők is emberek, akik éreznek.. Az orvosok meg nem istenek, hogy ők döntsék el ki élhet ki nem.. Nem vagyok vallásos ember de ezt hagyjuk a mindenhatóra.

Ti csak akkor tesztek az egótok ellen, ha abból evolúciós előnyötök származik, vagy akkor vagytok csak szomorúak, amikor nincs evolúciós előny (esetleg érzelmi zsarolással akartok előnyökre szert tenni ilyenkor?)

- Ez a mondat úgy ahogy van értelmetlen. Mi köze egy egónak az evolúcióhoz??

Miért lesz valaki öngyilkos?

- Fogalmam sincs. Talán mert gyenge, vagy gyáva élni, vagy nem képes megbirkózni az élet nehézségeivel.

Megennétek a gyereketek, ha nem lenne mit enni?

- SOHA. Ez a kérdés is értelmetlen.

Mi a szeretet és annak az értelme?

- A szeretet mindenkinek mást jelent. Nekem az életet, a boldogságot,vidámságot. Értelme hogy az ember teljessé tegye az életét vele..

Nem vagyok ateista, de nem vagyok az a fajta hetente templomba járós, naponta Bibliát forgató, rendszeresen imádkozó hívő sem. Hiszek vagy legalábbis próbálok hinni Istenben, de a Bibliát csak egy szép mesének tartom. Nos ennek fényében válaszolnék.

Szóval az első kérdéssornál ugye feltételezzük, hogy van Isten, menny, purgatórium és pokol.

1. A disszociatív személyiségzavaros emberek nem tudom, hogy hová kerülnének. Jó kérdés.

A sziámi ikreknek bár egy teste van, de két lelke. A túlvilágra való 'átkerüléskor' ugye csak lélekről beszélünk, tehát elképzelhető, hogy míg az egyik a mennybe, a másik a purgatóriumba kerülne.

2. Szellemi fogyatékosok szintén nem tudom, hogy hová kerülnének. Alzheimer-kóros ember attól, hogy nem emlékszik mit tett, attól még Isten igen.

3. Halott csecsemőket talán a 'mi lett volna, ha' alapján ítéli meg Isten. Talán.

4. Nem. Mivel egyelőre csak az egyik oldalt ismerem - tehát csak a halál előttit - így azt mondom, hogy inkább az élet és utána a halál, minthogy meg sem kapom a lehetőséget az életre.

1. Mivel nem ismerem a halál utáni létet nem tudok érdemben válaszolni. Tudom milyen az élet és nekem tetszik. Amíg lehet nem akarok megválni tőle, bár lehet, hogy a halál után ezerszer jobb. Majd kiderül.

2. Természetesen igen.

3. Még gondolatban sem.

4. Igen kell. Senkinek sincs joga elvenni más életét. Nem vagyunk Istenek. Szeretni kell-e őket? Tudsz parancsolni az érzelmeidnek? Jó neked.

5. Nem tudom értelmezni ezt a kérdést.

6. Mert az élet számára már annyira elviselhetetlen, hogy inkább feladja a bizonytalanért (vagy ha úgy gondolja, a nagy semmi feketeségért, a tudatlanságért), kockáztatva, hogy sokkal-sokkal rosszabb is lehet.

7. A feltételezés is undorító. Előbb hasítanám le a karom, szúrnék kést a szívembe vagy vágnám el a torkomat.

8. Emberi ésszel megválaszolatlan. Vagy legalábbis a válasz az lenne, hogy nincs értelme.

Egyszerűen nincs értelme olyat szeretni, aki nem szeret viszont. De milyen szeretetről is beszélünk, mert ezer és ezer fajtája van.

Nem szeretnék túlcsorduló monológokba bocsátkozni. A legnagyobb író és költőóriások sem tudták teljes pontossággal megragadni ezt. Akkor mi hogyan lennénk képesek rá? Ráadásul - mint említettem - az elménk nem is alkalmas arra, hogy felfogja.

Mi van a birkával? Micsoda értelmetlen kérdés ez is?

Én sem vagyok templomba járó, se rendszeresen imádkozó, de valamilyen szinten hiszek Istenben.

Első kérdéssor:

1. Attól, hogy valaki disszociatív személyiségzavarban szenved, szerintem egy lelke van, így az alapján kerül megítélésre. A sziámi ikrek viszont 2 külön személy és ebből következik, hogy különböző lelkük van.

2. Ezektől függetlenül is lehet valaki jó vagy rossz ember, így el lehet dönteni, hova kerüljenek.

3. Nem tudom.

4. Nem, hiszen akkor nem tapasztalhatjuk meg az élet szépségeit.

Második kérdéssor:

1. Mert az életnek rengeteg szépsége van. Gyönyörű tűjak, utazás, emberek, akik lenyűgöznek, család, stb.

2. Igen, és én is értékesnek tartom az állatok, növények életét, nem csak a többi emberét.

3. Lány vagyok, de ha férfi lennék, se tennék ilyet soha. Attól, hogy más nem tudná meg, nekem még ugyanúgy van lelkiismeretem és erkölcseim, amik helytelenítik ezt.

4. Az orvosok nem istenek, hogy más emberek sorsáról döntsenek. Az eutanáziát nem tartom elítélendőnek, hiszen a beteg saját döntése, de mások ne döntsenek senki életéről. Ezt hagyjuk meg Istennek.

5. Nem (már, ha jól értelmeztem a kérdést).

6. Mert nem bírja elviselni az élet nehézségeit, esetleg nincs már miért/kiért itt maradnia.

7. NEM!

8. Egyszerre tehet boldoggá és a padlóra is küldhet, de megfogalmazni nem tudom, és eddig senkinek sem sikerült szerintem.

Mi történik haláluk után a disszociatív személyiségekkel vagy a sziámi ikrekkel?

Az ilyen személyiségzavaros ember is csak egy személy, de beteg. Amiről nem tehet. Nyilván ő is küzd a betegség ellen, amit Isten "értékelni" fog benne. A sziámi ikrek úgy tudom, hogy két különböző ember, különböző személyiséggel, csak össze vannak nőve. Ők akkor külön számítanak.

A szellemileg fogyatékos embereknek és a Alzheimer-kórosknak mi lesz a sorsa?

Ezek is mind betegségek, amikről az illető személy nem tehet. Isten ugyanannyira szereti őket is, mint az egészségeseket. Mindig az a lényeg, hogy az adott helyzetünkből kihozzuk a maximumot.

A halott csecsemők hová kerülnek és mi alapján lesznek megítélve?

Ez már bővebb kifejtést igényel. Minden ember sajnos az áteredő bűnnel születik, viszont a keresztség szentsége ezt eltörli. Tehát a csecsemő túlvilági sorsa függ ettől is. De ha nem volt megkeresztelve, akkor sem lehet kimondani rá, hogy biztosan elkárhozik, sőt nagyobb valószínűséggel nem fog, de ezt csak Isten tudja. Pontosan ezt írja a Katolikus Katekizmus ebben a témában:

"Ami a keresztség nélkül meghalt gyermekeket illeti, az Egyház csak Isten irgalmasságára tudja őket bízni, amint ezt meg is teszi a megfelelő temetési szertartásban. A minden ember üdvösségét akaró Isten végtelen irgalmassága és Jézus gyöngédsége a gyermekek iránt, mely azt mondatta vele: "Engedjétek hozzám a kisdedeket, ne akadályozzátok őket" (Mk 10,14), följogosít bennünket a reményre, hogy a keresztség nélkül meghalt gyermekek számára is van út az üdvösségre. Az Egyház nyomatékosan kéri a szülőket, ne akadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szent keresztség ajándéka által Krisztushoz jöjjenek."

Jobb meghalni babaként vagy sem?

Isten az élet és a halál ura, ő dönti el, hogy kinek mennyi időt szán. Mi kaptunk lehetőséget arra, hogy felnőttként is teljesítjük Isten akaratát, de van aki nem, viszont annak is megvan az oka.

Római katolikus vagyok.

Egy lélek, aki beteg, eszerint lesz megítélve, hisz minden lélek saját bűnei, cselekedetei és hite alapján nyer ítéletet. Nem tudom, mi játszódik le bennük, de szerintem nekik is van lehetőségük közösségben élni Istennel, és engedni a sátánnak. A sziámi ikrek külön emberek, a csecsemőkről nem tudunk semmit biztosan, de az egyház egyik tana (több száz típusa van a tanoknak, ez egy olyan tan amit nem tudhatunk biztosan de a vallás szellemiségével összhangban áll) hogy a csecsemőhalandók üdvözülnek. Ettől még nem jobb csecsemőként meghalni, hiszen lemaradunk a földi életről.

Jobb élni, mint meghalni, az élet egy ajándék, nagyon sok jó és szép dologgal. "Szép ez a világ, és érdemes harcolni érte"-mondta Hemingway. Minden élet értékes, és minden élet és az egész Univerzum Isten tulajdona, ezért kell mindenkit életben tartani. Nem erőszakolnék meg és nem ennék meg senkit, hiszen az ellentmond a szeretetnek, ráadásul Isten előtt minden kiderül. Az egónk ellen tenni kell, mindiga másik legyen a fontosabb. Azért lesz valaki öngyilkos, mert elkeseredik, és a sátánnak engedelmeskedik. Az öngyilkosság gyilkosság, Isten tulajdonát sérted meg, ráadásul szeretteiddel is kiszúrsz.

A szeretetről pedig olvashatsz a biblia.hu-n, ha a karasőbe beírod a szeretet-et.

Az első csoportra nem érdemes és értelmetlen válaszolni. A hívő hisz valamiben, például a halállal kapcsolatban. Az az ő hite, sem elvitatni, sem megerősíteni nem lehet. Ebből következően ez egy közvéleménykutatás, eredménye mindössze annyi, hogy ennyien vélekednek így, ennyien úgy. De semmi nem következik belőle.

A második csoportnál fel van tételezve, hogy a hívő ellentéte az ateista. Ez alapvető tévedés. Az ateista istenben nem hisz, de az nem igaz, hogy nem hívő. Amúgy a válaszok itt is egy statisztikát tükröznek, semmi egyebet.

A statisztikai érdeklődés gyakori jelenség, de kérdésnek nem nevezném.

Na, régen olvastam ilyen normális kérdéseket itt. Ugyan nem vagyok ateista, de mivel vallásos sem vagyok, a hívőkhöz címzett kérdések nem vontakoznak rám, marad az ateista szekció.

"Miért jobb élni, mint meghalni?"

Fura, hogy ilyet kérdezel. Az életben van egy csomó teljesen egyértelműen jó dolog, míg a halálról nincs semmi információnk. Teljesen hibás döntés lenne jobbnak tartani a halált az életnél.

"Ha szerintetek egy élet van, amit értékelni kell, akkor a másik ember életét is értékesnek kell tartani? "

Szerintem a két állítás között van logikai kapcsolat, mivel az egyes emberek között nincs eredendően kvalitatív különbség, ami rám vontakozik, az nyilván vontkozni fog másra is. Ha én értékesnek ítélem meg az életem, akkor más élete is értékes kell, hogy legyen.

"Megerőszakolnátok-e másnak a feleségét vagy gyerekét, ha soha nem derülne ki és biztosan ti győznétek? "

Nem. De szerintem ez is teljesen nyilvánvaló. De miért számít az, hogy másnak a felesége? A feleség egy ember, akinek az élete nem ér kevesebbet az enyémnél.

"Az orvosok miért tartják életben a fogyatékosokat?"

Mert ők is emberek, és őket is megillet a jog az élethez.

"Kell-e őket szeretni vagy életben tartani? "

Kell-e szeretni? Szerintem nem "kell", de lehet. Életben tartani... hát, a legtöbb fogyaytékos nem igényli az életben tartást... csak simán él, mint pl. te. Vagy segítséggel él mint pl. te. A mai világban mindenki csak segítséggel él. Hiszen mások állítják elő az élelmet, a vizet. Mások kicsit több segítséget igényelnek.

"Ti csak akkor tesztek az egótok ellen, ha abból evolúciós előnyötök származik, vagy akkor vagytok csak szomorúak, amikor nincs evolúciós előny (esetleg érzelmi zsarolással akartok előnyökre szert tenni ilyenkor?) "

Ez baromság. Az ember érzelmi lény (és ez evolúciósan így előnyös), nem mérlegel senki, hogy egy dolog evolúciósan előnyös-e vagy sem. Továbbá egy ember életében ezeket szinte lehetetlen megítélni. A boldogságnak és a boldogtalanságnak ezernyi oka lehet, persze ezeknek többynire van valamilyen evolúciós kontextusban értelmezett magyarázata.

"Miért lesz valaki öngyilkos? "

Ugyan erről csak közvetett elképzelésem van, de szerintem azért, mert örömtelennek és kilátástalannak tartja az életét.

"Megennétek a gyereketek, ha nem lenne mit enni? "

Az emberek mindent megesznek, ha nincs mit enni. Ha a gyerek halott, akkor valószínűleg igen.

"Mi a szeretet és annak az értelme?"

A szeretet kötődés közeli embertársaink iránt. Az az értelme, hogy az adott emberi csoport szorosabb együttműködésre legyen képes, és az egymás iránt érzett felelősségvállaláson keresztül növelje a közös túlélés valószínűségét, és csökkenjen a csoporton belüli erőszak intenzitása.

"Ebből következően ez egy közvéleménykutatás, eredménye mindössze annyi, hogy ennyien vélekednek így, ennyien úgy. De semmi nem következik belőle. "

Ez valamilyen szinten igaz, nyilván kicsi az esélye, hogy a _valóságot_ tudd meg a válszokból, de a kérdés jellegéből fakadóan ez teljesen nyilvánvaló, és szerintem a kérdező sem emitt tette fel a kérdést.

Én pl. nem statisztikai okokból vagyok kíváncsi a válaszokra, hanem egyszerűen érdekel, hogy vallásos emberek mit gondolnak a disszociatív személyiségekről, és a szimámi ikrekről. :-D

"Miért jobb élni, mint meghalni? "

Miért jobb? Meg kéne erről kérdezni az itt fórumozó emósokat...

"Ha szerintetek egy élet van, amit értékelni kell, akkor a másik ember életét is értékesnek kell tartani? "

Természetesen, neki is csak egy van belőle.

"Megerőszakolnátok-e másnak a feleségét vagy gyerekét, ha soha nem derülne ki és biztosan ti győznétek? "

Nem. Szeretkezni szeretek, nem kajakbaszni.

"Az orvosok miért tartják életben a fogyatékosokat?"

Mert az a dolguk, sőt esküt is tettek rá. Ennyi erővel azt is kérdezhetnéd, hogy a buszvezető miért vezet buszt?

"Kell-e őket szeretni vagy életben tartani? "

Nyilván mint minden embert. Például a testvéremet szeretem, akkor is szeretném, ha fogyatékos lenne, a szomszédomat viszont útálom, akkor is útálnám, ha fogyatékos lenne.

"Ti csak akkor tesztek az egótok ellen, ha abból evolúciós előnyötök származik, vagy akkor vagytok csak szomorúak, amikor nincs evolúciós előny (esetleg érzelmi zsarolással akartok előnyökre szert tenni ilyenkor?) "

Pofátlan, rosszindulatú, mainpulatív kérdés, süt belőle a rosszindulat. Ezek szerint te már állást is foglaltál a kell -e szeretni embertársaidat kérdésben.

"Miért lesz valaki öngyilkos? "

Depressziós, megoldhatatlan problémái vannak, gyógyíthatatlan beteg, elmebeteg, emós, rájött a felesége, hogy csalja a szomszédasszonnyal stb. Nyilván minden eset egyedi, rengeteg oka lehet.

"Megennétek a gyereketek, ha nem lenne mit enni? "

A jelenkori éhínségek tapasztalatai szerint a gyerekek rosszabbul bírják az éhezést, így előbb halnak meg mint a felnőttek, így a kérdésnek nem sok értelme van, mire annyira éhes lennék, hogy ez megfordul a fejemben a kölök rég halott lenne. Egyébként újabb rosszindulatú, gusztustalan kérdés. Miért, a hívők megennék?

"Mi a szeretet és annak az értelme? "

Mi az "értelme" bárminek is?