Miért a judaizmust (és az abból kifejlődött kereszténységet) követik a legtöbben a világon?

Szia!

A kereszténység hagyomány és nem vallás!A judaizmusból nem a kereszténység,hanem a kereszténységet hibásan értelmező vallások alakultak ki!A közös pontok,közös gyökérre mutatnak,de ez nem a judaizmus,hanem a héber hagyomány!

A héber,görög,egyiptomi,indiai,kínai hagyományok mind egy tőről fakadnak,ez pedig a létrontás felszámolása,ami nem vallásos,hanem gyakorlati aktus!

Bocs,közben el kellett mennem!

Jól látod,a bosszúállás,harag,gyilkolászás nem Isteni,hanem pusztán az egójával azonosult emberi elme primitív megnyilvánulásai!

(az 1. válasz nagyon figyelemreméltó, köszönet )

Legyél te is buddhista. Mint létszemlélet zseniális.

(Buddha beszédei,a középutas Nágárdzsuna gondolatai és sorolhatnám, rengeteg csodálatos szöveg)

Azért még szabad értelmesen, nem torzítva rátekintened a kereszténységre.

Van Ószövetség. És azt felülírta az Újszövetség. (bosszú nincs) Az, hogy az Ige - a LOGOSZ testté lett- nem divat, nem szimpátia-antipátia kérdése, nem a racionális okoskodás területe, hanem a teljes értelemé.

-aa-

Az az Ószövetség (ami egyébként nem elvetendő, de úgy kell szemlélni, hogy ott inkább az ember keresi az Istent), de Jézus már mást tanított. Az embereknek szeretniük kell egymást, nincs más út az igazi boldogsághoz. Amúgy ezek olyan alapvető emberi értékek, amik mindenkiben ott vannak.

Amúgy a kereszténységet nem "tudnám le" annyival, hogy a judaizmusból csak úgy kifejlődött, mert ennél sokkal több, és elég sok különbség van a két vallás között, nem kéne a kereszténységet egy "zsidó szektának" tekinteni.

1) A kereszténység gyüjtõnév. A judaizmus, vagy inkább zsidó vallás is.

Viszont ha számbaveszed az összes keresztényt ( valamennyi ágból, akár a fiatalbb szektákat is beleértve ), még mindig kevesebb, mint akár az Iszlám, akár a Buddhizmus, amik pesze szintén gyüjtõnevek, mindegyiknek vannakkülöbözõ ágai.

2) Javaslom, azt is számold össze, hányszor szerepel a 'szeret' szó illetv szótõ. ( Nekem 358 jött ki, ami azt jelenti, hogy átlag minden 7 - 8 oldalon egy.

A Tórában ( Mózes öt könyve ) külön 38 szor, vagyis ott minden 5 oldalon van egyszer.

A Buddhizmus, vagy akár a Hinduizmus ( Óind vallás ) is rokonszenves ( ha utóbbiból kihagyod a kasztrendszert ), csak az a baja mindkettõnek, hogy nem valódi egyistenhit, amibõl ( most félretéve a zsidó szemembõl adódó rosszallást ) mindenféle bonyodalom támad.

Ami a zsidó vallás és a kereszténység viszonyát illeti, maradjunk abban, hogy két különbözõ vallás és kész. Mert, ha valaki elkezdi magyarázni, hogy mitõl "magasabbrendû" a kereszténység, akkor el fogom magyarázni, hogy téved, sõt ...

Hadd ne tegyem!

Legyen elég a korábbiakhoz annyi, hogy az Újszövetség szájbarágja azt, amit voltaképp az Ószövetségbõl is kell tudni, ha valaki nem lusta megérteni. És persze tesz néhány engenményt, amitõl könnyebb kereszténynek lenni, mint zsidónak.

Ez a szép a zsidósában, ezért jó zsidónak lenni. :)

Ezzel függ össze Maimonidesz ( Mose ben Maimun, 11.sz. ) kérdése, hogy ha a kereszténység ( már addig is ) annyi bajt okozott a zsidóknak ( az Örökkévaló választott népének ), miért engedte meg? Azt a választ találta, hogy azért, mert a könnyítések lehetõvé tették, hogy az emberek széles körben megismerjék az Örökkévaló parancsait. Szívesen írnám 'és kövessék', de mint tudjuk a követõk köre már nem annyira széles ( sajnos ) ...

Bocs, ezlmismásoltam ezt a 'bosszú' dolgot. Mert joggal kédezheted, ha annit beszél a szeretetrõl, akkor mi az a sok bosszú, különös tekintettel a fõszabályra, hogy "Ne álj bosszút, hanem szeresd embertársadat, mint magadat!" ( 3Móz 19:18 ) - és az 'embertársra' a héber szöveg ugyanazt a szótõt használja, amit korábban kifejezetten egyiptomiakra használt, tehát a szeretet arancsa kétségbevonhatatlanul MINDEN emberre vonatkozik, nem csak a törzsi - vagy nemzettársakra.

Akkorhát tényleg, mit keres az a sok bosszú?

Nos: "szemet szemért, fogat fogért ..." ( 2Móz 21:24-25 )

Ezt is félre szokták magyarázni, ez valójában azt jelenti, hogy

a) a bûn nem maradhat büntetlen

b) a büntetésnek arányosnak kell lennie ( SZEMET a szemért és nem életet, stb )

c) valójában nem azt jelenti, nem úgy alkalmazták, hoy ha valaki kiüti másnak a szemét, akkor az övét is, hanem, amint az ut´na következõ versekbõl nyilvánvaló lesz, az kozott sérülésnek megfelelõ KÁRTÁRÍTÉSSEL tartozik a vétkes.

Ezzel függ össze a bosszú emlegetése is, valójában büntetésrõl van szó.

Jó, de olyasmiért, hogy pl vmelyik nép végrehajtja I-ten ítéletét, amikor a zsidók nem tartották meg a Tórat ( tömegesen, élükön az akkori királlyal ). Ha I-ten ítéletét hajtottak végre, akkor miért bünteti õket.

Nos ez kissé bonyolult, hogy ne legyek még terjengõsebb, arra kell kérjelek, erõltesd meg magadat: ez a szabad akarttal függ össze, az összefüggés részletes magyarázata volna hosszú.

Dióhéjban, amiket számba kell venni:

a) VAN szabad akarat ( zsidó vallás szerint, de a katolikus szerint is. A protestánsok nem ismerik el, szerintük eleve elrendeltetett. )

b) I-ten mindent tud, tehát tudja, hogy teremtménye hogyan fog - szabad akaratából - cselekedni.

( A szbadság csak a döntésre vonatkozik, a döntésnek mindig van következénye, amit a döntés ( az, hogy jó volt, vagy rossz ) már meghatároz. )

Kedves #6

a valódi egyistenhitből is sok bonyodalom származhat, amit remekül be is mutatsz következő hozzászólásodban a szabad akarat kapcsán.