Kedves Jehova Tanúi! Olvasta-e közületek valaki Szalai András könyveit? "Jehova és a szervezet" illetve"Más Jézus, más lélek, más evangélium" címűt? Mi a véleményetek róla?

"Az"Én vagyok az első és az utolsó"mondat Isten szájából hangzik el(Ézs 44:6)."

Méghozzá azé az Istenéből, aki a Mindenható EGYEDÜL, aki az Atya, aki az "egyedüli igaz Isten" Jézus szerint is - azaz NEM Jézus. Annak a Mindenható és öröktől fogva létező Istennek a szájából, aki sohasem született, és aki NEM HALHAT MEG sohasem!!!

Ellenben ez a szöveg Jézus szájából hangzott el, akire sohasem mondja a Biblia, hogy mindenható, mellesleg született, nem kezdet nélküli, és aki halott volt, de újra él, vagyis meghalhatott, nem volt akkor még halhatatlan!

Mégis azonos címen nevezi magát, de vajon ebben az esetben is ugyanazt jelenti? Ha egy bizonyos címet több helyen is megtalálunk a Bibliában, akkor törvényszerű, hogy mindig ugyanazt jelentse?! Pl. a "királyok Királya" kifejezést Jézusra és Nebukodonozorra is alkalmazza a Szentírás, akkor ők azonosak???

Jézus az első akit véglegesen feltámasztott a halottak közül Jehova, és az utolsó is, akivel ezt személyesen Ő tette meg, hiszen Önmagán kívül mindent átadott Jézusnak. Nyilvánvalóan nem lehet ezt az azonos címet egy elképzelt háromságon belüli "egyenlő" istenségben értelmezni, hiszen Jézus olyan tulajdonságokkal rendelkezett, és rendelkezik ma is, melyek nem engedik meg, hogy akár csak a gondolata is felvetődjön annak, miszerint Ők egy "egyenlőségben" lévő háromszemélyű istenség tagjai.

Az a többesszám kezdettől fogva ismert téma, semmiféle háromságot nem jelent, hiszen az kristálytisztán kiderül a Bibliából, hogy Jézus már a teremtéskor is ott volt Jehova Isten mellett, mint 'mestermunkása'.

A Biblia, mint Isten egyértelmű Szava nyíltsága, őszintesége, érthetősége, más pogány eredetű vallásos mítoszok, és filozófiáktól való tisztasága, szó szerint KIZÁRJA olyan elképzelések valódiságát, melyekre sem a nyíltság, sem az őszinteség, sem az érthetőség, de legkevésbé a pogány filozófiáktól való mentesség nem jellemző.

"Őskeresztény egyházon a jeruzsálemi apostoli egyházat értjük,amely közösség Kr.u 70-ig"

Már ez sem igaz, hiszen akik megfogadták Krisztus figyelmeztetését, azok az első jelekre (i.u. 66) elhagyták Jeruzsálemet.

(Lukács 1:43) "Hát hogy lehet az, hogy enyém e kiváltság, hogy az én Uram anyja jön énhozzám?"

Ki is ez az "Úr"??? Jehova a Mindenható Isten? Szó sincs róla:

(1Kor 8:6) "számunkra valójában e g y Isten van, az Atya, akiből van minden, és mi őérte; és e g y Úr van, Jézus Krisztus, aki által van minden, és mi őáltala."

Tehát akkor tisztázzuk: EGY Mindenható Isten van, aki az Atya, akit maga Jézus is az Atyjának nevezett, akihez imádkozott, és akit az "EGYEDÜLI igaz Istennek" nevezett (János 17:3)!!! Márpedig ha valaki mást valamely jellemvonásában "egyedülinek" nevezel, akkor nem lehetsz vele "egyenlő".

Ezen kívül pedig EGY Urunk van, aki logikusan NEM A MINDENHATÓ Isten egyik harmadolt személye, hanem annak Fia, aki nem lehet vele "egyenlő" a pogány háromság mítosza szerinti dolgokban.

-------

(1Korintusz 1:2) "az Isten Korintuszban levő gyülekezetének — nektek, akik meg lettetek szentelve Krisztus Jézussal egységben, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek —, mindazokkal együtt, akik a mi Urunk, Jézus Krisztus nevét hívják segítségül minden helyen, aki az ő Uruk is, és a miénk is"

És itt jönnek a hamis háromságot támogatók torz és KIRAGADOTT álérvei. Szomorú, hogy ennyire hülyének néztek másokat, ennyire direktben akarjátok megvezetni a híveiteket!!!!

Mit is olvasunk az itt következő 4-es versben???

"Mindig hálát adok értetek az Istennek az Isten ama ki nem érdemelt kedvességét tekintve, amely Krisztus Jézusban adatott nektek..."

Tehát akkor mégis Kihez imádkozott Pál és az első sz.-i tanítványok, Kinek adtak hálát??? Ha nem ragadnál ki egyes részeket, hanem kicsit tovább olvasnál, akkor világosabb lenne az, amit mondunk mi, Jehova Tanúi már régen: a háromság hamis és istenkáromló képet fest le az igaz Istenről!!

Csak hogy félreértés ne essék, a Biblia MINDENHOL egységesen azt mondja, hogy CSAK és KIZÁRÓLAG a Mindenható Istennek mondhatunk imát, NEM JÉZUSNAK. Hiszen Jézus a KÖZBENJÁRÓ Istenhez, de NEM az ima meghallgatója. Ezért imádkozott Jézus is az Atyjához, ezért nevezte az "EGYEDÜLI" igaz Istennek, és ezért nevezi a Biblia a feltámadása után is ugyanúgy az "Istenének" az Atyát, azaz Jehovát. Erre jó és egyértelmű példa a Róma 15:5-6:

"A kitartást és vigasztalást nyújtó Isten pedig adja meg nektek, hogy legyen ugyanolyan a gondolkodásmódotok, mint amilyen Krisztus Jézusé volt, 6 hogy egy akarattal, egy szájjal dicsőítsétek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istenét és Atyját."

De még sok helyen EGYÉRTELMŰ, hogy az első sz.-i tanítványok Jézus Atyjához imádkoztak, NEM JÉZUSHOZ (Efézus 5:20; Kolossé 3:17). A gyakran, de hamisan emlegetett egy-két ellenérv (István állítólagos "imája", meg hogy állítólag "imádták" Jézust), a nyelvészek által vitatott, kiragadott és MINDIG KÉTÉRTELMŰ szavakra épül!!!!

És akkor mit is jelent az, hogy "Jézus Krisztus nevét hívják segítségül"?

Figyelembe kell venni, hogy az eredeti nyelven a „segítségül hívni” kifejezés az imán kívül más dolgokat is jelenthet.

Hogyan „hívták segítségül” bármely helyen Krisztus nevét? Ennek egyik módja az volt, hogy a názáreti Jézus követői nyíltan a Messiásnak és a „világ üdvözítőjének” ismerték el őt, sok csodatettet hajtva végre Jézus nevében (1János 4:14; Cselekedetek 3:6; 19:5). A The Interpreter’s Bible ezért azt a megállapítást teszi, hogy „az Urunk nevét segítségül hívni (kifejezés) . . . inkább azt jelenti, hogy Jézust Úrként megvallani, mintsem azt, hogy hozzá imádkozni”.

Elfogadni Krisztust és hitet gyakorolni kiontott vérében, amely lehetővé teszi a bűnök bocsánatát, szintén „a mi Urunk Jézus Krisztus nevének segítségül hívását” jelenti. (Vesd össze a Cselekedetek 10:43-at a 22:16-tal.) Ezenkívül valahányszor Istenhez imádkozunk Jézus által, betű szerint is kimondjuk Jézus nevét. Így hát noha a Biblia rámutat, hogy segítségül hívhatjuk Jézus nevét, arra nem utal, hogy hozzá kellene imádkoznunk (Efézus 5:20; Kolossé 3:17).

"A mennybemenetelnél az apostolok"leborulnak"Jézus Krisztus előtt(Mt 28,17)."

Hogyne!!! Mint ahogy szokás volt MINDEN MAGAS RANGÚ EMBERNEK ilyenformán megadni a TISZTELETET. De a csalafintaság abban van, hogy erre UGYANAZT a kifejezést használja Pál is, mint ami a Mindenhatónak járó "imádatot" is jelenti, ennek az egyszerű ténynek az elhallgatásával csapják be a haromság hirdetői a híveiket.

"A fogalom bibliai eredetével a hátterében annyit fejezett ki:Jézus Krisztus a szó teljes értelmében Isten fia,Isten."

Ennek csak az eleje igaz, a vége hazugság! A fenti példák is kiválóan bizonyítják, hogy NEM MOSTÁK ÖSSZE Jehovát Jézussal semmiféle háromság különböző személyeivé, hanem az EGYEDÜLI igaz, és Mindenható Istent, az Atyát, vagyis Jehovát imádták, és Jézust, mint messiást ismerték el, kiről az Atyja gondoskodott, vagyis Jehova akaratából, az Ő elhatározásából született a földre az emberek bűneinek az elfedezésére.

Csak egy érdekesség hogy beleszóljak....

A Lélek(szent szellem) Istenének nevezi az Atyát a jelenések könyvében.

Jelenések 3:23,13 " A ki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom ő reá az én Istenemnek [rész 14,1.] nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, [rész 21,2.10. Gal. 4,26. Zsid. 11,10.12,22.13,14.] a mely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én [rész 2,17.22,4.] új nevemet."

Jehova tanúja vagyok és elolvashatnám, de minek? Inkább azt az időt a személyes Biblia tanulmányozásomra fordítom.

Gondolom egy ember véleménye a tapasztalatai alapján. Nem nagyon érdekel. Köszönöm.