A Jehovisták miért nem engedik a vérátömlesztést?

Valóban jól hangzik a vér nélküli műtét, de nem mindig megoldható és egyelőre luxusnak számít, ezért reklámozzák mindig hogy adjanak vért az emberek.

Én ismerek valakit, aki egy súlyos balesetben elvesztette a férjét, maga is kórházba került és több liter vért kapott összesen. Az mentette meg az életét. Ateista volt az illető hölgy. Ha akkor meghalt volna, két gyereket hagyott volna teljesen árván. De meggyógyult és ráadásul vagy 18 évvel később a saját gyermekei tettek neki bizonyságot Istenről és ő is hívő lett.

Aki azt mondja hogy bűn a vért elfogadni, ha az életet menthet, az nem ismeri Istent. Mert Isten azt is mondja hogy aki egy életet megment,egy egész világot ment meg. Jézus vére váltott meg bennünket. Igen, talán nem intravénásan, de érdekes, hogy a vértől való tartózkodás ellenére sokszor vérrel kellett meghinteni bizonyos dolgokat. Akár tetszik akár nem, a parancsolat a vérevésre vonatkozik, éspedig elsősorban az állati vér elfogyasztására, másfelől a barbrár rituálék keretében való felhasználásra. Az életmentés nem bűn.

A gyerekemet 9 hónapon át a szívem alatt hordtam, nem csak a genetikámat adtam neki mint az apja, de szinte a szó szoros értelmében a testemből táplálkozott és nőtt fel. Ha beteg lenne és szüksége lenne rá, miért ne kaphatna a véremből? Szerintem minden normális édesanya így gondolkodik, akkor is, ha Jehova tanúja. Csak legföljebb megtartja ezt a gondolatot magának.

Freya

"De ha mégis, tegyük fel csak vérrel lehetne segíteni,bizony hagynád meghalni!!!!!"

No, álljunk meg egy baráti szóra!

Az egyik tesó már leírta, de még egyszer: ha azt kérném a dokitól, hogy adjon garanciát arra, ha elfogadom a vértrafót, akkor BIZTOSAN életben maradok, akkor egyetlen orvos sem lenne, ki erre hajlandó lenne. Mert pontosan tudják - az átlagemberektől sokkal alaposabban -, hogy milyen kockázatai vannak - bármiféle "életmentő" helyzetről legyen is szó.

Tehát ne akarjuk úgy beállítani a kérdést, hogy "de mi van akkor, ha CSAK az idegen vér elfogadása mentheti meg az életedet", mert SENKI sem tudhatja, hogy adott esetben megmentette volna-e. Erre egyetlen orvos sem adna garanciát senkinek.

Ha (elméletben) a bibliai héberek "szemet-szemért" törvénye lenne érvényes az orvosokra és az életével kellene felelnie minden egyes rossz döntésért, amibe valaki belehal, minden orvos kihalna rövid időn belül! (Egészségügyi dolgozó vagyok)

"1. A vér nélküli orvoslást valóban egyre többen támogatják; de vannak olyan esetek, amikor NEM lehet megoldani máshogy (nagy mennyiségű vérveszteség esetén)."

A nagy vérveszteség esetén először (pl. egy baleset helyszínén) a mentők is csak infúziót adnak - miután a vérzést elállított, ha el tudták - trafót nem is adhatnak. Amennyiben a különböző térfogatnövelő anyagokkal sikerül a sérültet a kórházig életben tartva beszállítani, akkor már jobbak az esélyek, és nem a várva-várt "életmentő" vér elérhetősége miatt, hanem azért, mert egy jól képzett és szakavatott orvosteam kezében sokféle alternatív megoldás is létezik. Az idegen vér adása ebben az esetben sem életfontosságú, melyet semmiféle módon nem lehet helyettesíteni.

Ha az életveszélyes sérülései miatt ennek ellenére is meghal a beteg, objektíve nem lehet azzal érvelni, hogy de mi lett volna ha vért is kapott volna, mivel semmiféle garancia sincs arra, hogy azzal megmenthették volna az életét. A tapasztalat ez!

Sőt, ismerve az idegen vér reakcióit, élettani tulajdonságait (még egyező vércsoport ellenére is van sok veszélyforrás), az idegen szervezetre gyakorolt negatív hatásait, elmondható, hogy MINDENKÉPPEN a rosszabbik megoldás az alkalmazása.

Hála Istennek, ezt egyre több orvos ismeri fel.

Tehát nem arról van szó, hogy a Tanúk azért "fanatikusak", mert semmiképpen nem engedik, hanem arról, hogy engedtessék már meg a szabad választás joga, ha tudom, hogy van jobb és biztonságosabb megoldás is. Erre az álláspontra természetesen a Biblia alapján jutottak a Tanúk, de csodák-csodája: ez az álláspont egyre közelebb van a modern és felvilágosult orvostudomány álláspontjához.

Kiskorú gyermek esetében is a szülők keresnek olyan orvosteam-t, akik gyakorlottak az adott ügyben.

"Igen nagy problémának tartom, hogy az Őrtorony Társulat már rengetegszer változtatta az ezzel - és más egészségügyi kérdésekkel - kapcsolatos álláspontját"

Hol van ez a "rengeteghez"? Ne túlozzunk a hatásvadászat kedvéért. Ezen kívül pedig minden esetben az akkor rendelkezésre álló tudományos információk szerint alakult az álláspontjuk, melyet sohasem titkoltak!!

Most ki is a "fanatikus"? Aki ragaszkodik a téves elképzelésekhez, a "szent hagyományaihoz" és nem hajlandó változtatni, haladni a korral, vagy azok, akik kiigazítják a tévedéseiket és nem gondolják magukat tévedhetetlennek.

"Ebből az látszik, hogy bizonyos időszakokban sok ember veszíthette el életét pusztán azért, mert azt mondták neki, hogy tilos egy-egy gyógymód. Sajnálatos."

A Tanúk mindig felelősségteljes és jól képzett orvosokat választottak a lehető legjobb kezelési módszerekért. A Biblia egyértelmű tanítását tartották mindig szem előtt, még akkor is, mikor nem látták tisztán néhány tanítását. Aki nem bízik meg benne maradéktalanul, az nem ismerte meg alaposabban! Sokak számára csak feltételes értelmű a "ne ölj" parancs is, csak addig van elméleti jelentősége, míg ki nem küldik valamely frontra. Csakhogy nem csak addig kell "kereszténynek" lenni, hanem utána is. Az első vh.-ban részben még a Tanúk is ott tartottak a hadakozásról vallott véleményükben, ahol még ma is sok más vallású tart e kérdésben. Nyilván ez is néhány áldozattal járt. De érdekes, azt a sok tízmillió szerencsétlen áldozatot miért nem sokalljátok, akik a magukat "kereszténynek" valló egyházak tagjaiként, annak jóváhagyásával mentek pusztító csatákba - egy őrült és idióta eszméje hatására??? A Tanúk ezt már később elkerülték.

Az orvostudományban soha sincs abszolút. Mindig van választási lehetőség. A vértrafó egyre inkább erősen vitatott terület.

A gond a kérdéshez kapott tanúi válaszokkal kapcsolatban, hogy senkinek nincs joga megmondani az orvosnak, hogy a gyereke kaphat-e életmentő vért vagy sem. Én életmentő műtét esetén nem mondhatom meg az orvosnak, hogy a műtőben mit csináljon vagy mit nem. Elárulom, még csak nekem sincs jogom egy cetlire írva megadni, hogy nekem ne adjanak vért. Ehhez jogilag tisztázott, tanúkkal aláírt, ügyvéddel hitelesített nyilatkozat kell, hogy legyen nálam. (Ami persze nem ingyenes) De gyakorlatban még ez sem helytálló, mert ha nekem autóbalesetem van, mikor eszméletlenül, belső sérülésekkel visznek a rohammentők, nem fognak kutakodni a zsebemben, hogy milyen nyilatkozat van vagy sincs nálam. Egyszerűen teszik a dolgukat.

Tehát a tanúk szerinti van választásom kategóriával nem nagyon vannak tisztában, pusztán azt hangoztatják, amit a gyülekezetben hallanak. Nem dönthetnek még csak a saját gyermekük transzfúziós beavatkozásáról életveszélyes műtét esetén sem. Véleményük lehet, de itt meg is állt a dolog.

"A Tanúk mindig felelősségteljes és jól képzett orvosokat választottak a lehető legjobb kezelési módszerekért. "

Akkor, amikor influenzával mennek orvoshoz, választhatnak, de eszméletlen állapotban senki nem fogja megkérdezni, hogy kit választanak. Tehát ez csúsztatás.

Mikor vért adnak, azt nem mandulaműtétnél fognak adni. Annyi nincs. Mikor vért adnak, akkor azért adnak, mert kell. A mentő az eszméletlen vagy súlyos beteget beviszik az ÜGYELETES vagy a TERÜLETILEG ILLETÉKES kórházba, és nem nagyon érdekli őket, hogy erről kinek mi a véleménye. Perelni lehet, de a bíróság még mindig a dolgukat végző mentőst fogja pártfogásába venni és a jog is mellé áll, mint a "minek kapott vért, felháborító" Jehova Tanújának.

"senkinek nincs joga megmondani az orvosnak, hogy a gyereke kaphat-e életmentő vért vagy sem."

Ezért fordul minden Tanú szülő olyan orvosokhoz, akik tapasztaltak és értenek a munkájukhoz. Ilyenkor, ha sürgősségi esetről van is szó, ugyanaz az elv kell, hogy érvényes legyen, mint a felnőttnél. Sok orvos már nem csak "hiszi", hanem pontosan tudja, hogy mennyivel jobb választás a vér nélküli gyógyászat!!!

Még mindig leragadsz egy rossz beidegződésnél: senki, még egyszer mondom, SENKI sem tudja azt garantálni, hogy neked a vér adott esetben "életmentő" lesz-e, vagy belehalsz a beavatkozásba. Az idegen vér a szervezet számára plusz teher, amivel meg kell birkózzon, mivel NINCS két egyforma vér a világon. A főbb vércsoportok csak a jéghegy csúcsa, sok-sok frakció van, ami az eltéréseket okozza és ezért olyan a vérünk, mint az ujjlenyomat. Az amúgy is életveszélyes állapotban lévő, gyenge szervezetet olyan anyaggal bombázni, ami még nagyobb feladat elé állítja, nem bölcs.

Tehát nem csak a vér az életmentő, sőt az idegen vér egy rossz választás!

"De gyakorlatban még ez sem helytálló, mert ha nekem autóbalesetem van, mikor eszméletlenül, belső sérülésekkel visznek a rohammentők, nem fognak kutakodni a zsebemben, hogy milyen nyilatkozat van vagy sincs nálam. Egyszerűen teszik a dolgukat."

Amennyiben a legsürgősebb életmentő kezeléseket (ami nem tartalmaz vérttrafót) ellátták a mentősök, kutya kötelességük tájékozódni rólam, mivel számtalan olyan betegség van, ami meghatározza a további lépéseket.

"Mikor vért adnak, akkor azért adnak, mert kell."

Ezzel azért a világ vezető sebész professzorai is vitatkoznának és én is, aki pontosan látom, hogy mi megy még ma is egyes orvosok esetében.

Van róla filmünk, ha a saját szemednek sem hiszel, vess magadra.

"Ezért fordul minden Tanú szülő olyan orvosokhoz, akik tapasztaltak és értenek a munkájukhoz. Ilyenkor, ha sürgősségi esetről van is szó, ugyanaz az elv kell, hogy érvényes legyen, mint a felnőttnél. Sok orvos már nem csak "hiszi", hanem pontosan tudja, hogy mennyivel jobb választás a vér nélküli gyógyászat!!!"

Ez jól hangzik, csak ez pusztán filozófia. Nem ez a protokoll.

"Amennyiben a legsürgősebb életmentő kezeléseket (ami nem tartalmaz vérttrafót) ellátták a mentősök, kutya kötelességük tájékozódni rólam, mivel számtalan olyan betegség van, ami meghatározza a további lépéseket."

Kedves, belső sérülésekkel, eszméletlen állapotban kérdeznek és tájékoztatnak? Nem gyakorlati a gyülekezeti oktatásotok.

"Ezzel azért a világ vezető sebész professzorai is vitatkoznának és én is, aki pontosan látom, hogy mi megy még ma is egyes orvosok esetében.

Van róla filmünk, ha a saját szemednek sem hiszel, vess magadra."

Téged és engem nem a világ legmenőbb professzorai fognak műteni egy súlyos vérveszteségű belső sérülésű baleset folytán, hanem a protokollt betartó hazai traumatológusok.

Őket nem érdekli a tanúk videói. Őket az egyetemi és a gyakorlati tanulmányaik fogják érdekelni.

Sajnálom... ez van, ezt a békát le kell nyelnetek. A gyülekezeti oktatás az egy eset, a gyakorlat egy másik eset.

persze, mert a lepukkant megyei kórházakban pont a vérmentes eljárásokat ajánlgatják boldog boldogtalannak....

Egyébként nem értem, miért is haladnának a tanúk a tudománnyal, amikor az teljesen világi dolog, a világ meg a sátán uralma alatt áll? Nekem az Őrtoronyból úgy tűnik, hogy a tudomány csak addig érdekli a tanúkat amíg azzal alátámaszthatják a saját nézeteiket. Ezért az eltérő véleményeket rendszeresen kihagyják a tájékoztatásaikból....hm....

"No, álljunk meg egy baráti szóra!

Az egyik tesó már leírta, de még egyszer: ha azt kérném a dokitól, hogy adjon garanciát arra, ha elfogadom a vértrafót, akkor BIZTOSAN életben maradok, akkor egyetlen orvos sem lenne, ki erre hajlandó lenne. Mert pontosan tudják - az átlagemberektől sokkal alaposabban -, hogy milyen kockázatai vannak - bármiféle "életmentő" helyzetről legyen is szó.

Tehát ne akarjuk úgy beállítani a kérdést, hogy "de mi van akkor, ha CSAK az idegen vér elfogadása mentheti meg az életedet", mert SENKI sem tudhatja, hogy adott esetben megmentette volna-e. Erre egyetlen orvos sem adna garanciát senkinek.

Ha (elméletben) a bibliai héberek "szemet-szemért" törvénye lenne érvényes az orvosokra és az életével kellene felelnie minden egyes rossz döntésért, amibe valaki belehal, minden orvos kihalna rövid időn belül! (Egészségügyi dolgozó vagyok)"

Na a szokásos fanatikus, szektás mellébeszélés.

A kérdés szempontjából lényegtelen ,hogy garancia van-e a megmenekülésre.Ez egy felvetés volt,hogy "mi van ha" tegyük fel kizárólag ez az út lenne.Az oké,hogy nem kerülsz ilyen helyzetbe, de most a kérdés erejéig mégis.És akkor bizony hagynátok ,hogy vért adjon,mer ez kötelessége egy szülőnek.

Nem kell állandóan mellé beszélni!

Akkor mi van, ha tuti, hogy meghal a sérült ha NEM kap vért, akkor nem a garancia a kérdés. Lehet olyan vérveszteség ahol más nem segít, akkor azt mondja egy tanú, hogy hagyják meghalni, mert én nem engedem, hogy vért kapjon? Ha súlyos vérveszteség lép fel, és ha nem kap vért akkor tuti meghal a beteg akkor mit mond egy tanú az orvosnak? Nem kell mellé beszélni, hogy ilyen nincs, meg van más lehetőség, mert van olyan eset ahol nincs más lehetőség, mert ha nem kap vért akkor biztosan meg fog halni. Ilyenkor mi a teendő? Lehet erre konkrét választ kapni egy tanútól?

Elnézést ha sértő voltam!