Kérlek ne írjatok bántóan, nagyon magam alatt vagyok. Fel lehet ezt dolgozni?

Kedves 29/38.

Ezen meg is akadt a szemem, hogy próbálkoznál a fiúval, de gondoltam lehet ennyire élvezed a fiús anyaság gondolatát :D

Mindenkinek köszönök minden tanácsot, tapasztalatot és akár még kioktatást is végeredményképpen. Oké 2x sírtam ma, de most úgymond "semmi bajom". Biztosan lesznek még gyengébb pillanataim.

Ez a panel/családi ház párhuzam sem jobb amúgy mint az én egylábú és lábatlan ember hasonlatom. Soha nem irigyeltem senkitől semmit, akkor sem ha több volt neki. Én nem haragszom vagy vagyok féltékeny egy kislányos anyukára sem. Sőt évekig panelban laktam a családi ház előtt és akkor sem volt soha rossz érzésem. Több év (inkább egy évtized) kemény spórolása kellett, de a hitelmentes családi házamban élek. Igazából szeretem irányítani az életemet és ha vágyom valamire akkor megteszek érte mindent, nem várom el a csodát vagy hogy mások tegyék meg helyettem.

A gyermekeim neme egy olyan dolog, amibe semmi beleszólásom nincs.

Nyilván az sem segít, hogy mindenkitől ezt hallom, hogy "Lesz még tesó? A harmadik már biztos kislány lesz." Ma is éppen sétálni mentem a kisifammal és egy ismerőssel összefutottam aki ezt kérdezte, pedig nem tud róla, hogy várandós vagyok. Szóval ha fiút is szerettem volna, akkor sem segítene ez a külső nyomás, hogy 2 fiú után lányomnak kell lennie.

Nyilván beletörődtem (nem mintha lenne választásom) és sem elcserélni, sem örökbeadni, sem kukába dobni, inkubátorba tenni nem fogom a gyermekemet.

És igen, ezt korábban írtam is, hogy volt egy kis félelmem amiatt is ha lány lenne, hogy a 2 fiam ne érezze, hogy ők nem annyira fontosak, és persze, hogy majd túl fogom félteni a kislányt. Ennek valamiért így kellett lennie!

Elfogadom, hogy ez az élet rendje már, ez a sorsom, de attól még úgy gondolom jogom van szomorúnak/elkeseredettnek/csalódottnak lenni olykor.

45, én is éreztem amúgy tudat alatt, hogy fiam lesz, de persze jó érzés volt pár hétig reménykedni egy kislányban.

Eképzeltem mindkét lehetőséget és oké, eléggé letargiába estem az eredmény után, akkor született ez a kérdés is. Egész pontosan 10perccel utána, hogy megtudtam.

Egyszerűen csak tudom, hogyha kislány lett volna az eredmény akkor velem most madarat lehetne fogatni, kb itt cigánykerekeznék örömömben. Most meg úgymond a beletörődés maradt. És nyilván örülök, hogy a vizsgált genetikai betegségeknek nyoma sincs. Az egészség a legfontosabb, főleg, hogy van 2 nagytesója és rájuk is gondolnom kell.

Ui.: persze közben kidobott a facebook egy Goldie Hawn-Kate Hudson anya lánya képet. Szóval így ne fájjon a szívem azután, hogy milyen jó lehet egy harmonikus anya lánya kapcsolat...