Miért NEM gyilkosság az abortusz? Az válaszoljon, kérem, aki úgy gondolja, hogy nem az.

"Sajnos fogalomzavarba kerültél: az, hogy az abortusz gyilkosság, nem ítélkezés, hanem ténykérdés. "

Ha tény, akkor mi értelme a kérdésnek? Az is tény, hogy a kutya állat, ezért nem is tesz fel senki olyan kérdést, hogy "Miért nem állat a kutya?"

Ha te magadban eldöntötted, hogy márpedig amit te mondasz, az tény, akkor mit is vársz? Mi értelme is van a kérdésnek?

Ha téged ez boldoggá tesz, akkor legyen igazad. Legyen az abortusz gyilkosság. Most már jobb? Mivel is?

Most, hogy kimondtam, mi változott? Jaaaa, hogy semmi?

Azt mondod, nem vennéd el a jogot a nőktől, hogy elvetessék a gyermekük, tehát igazi érdemi változást amúgy nem akarsz, csak egy szót megváltoztatni.

Azt állítod, cinkosok vagyunk, mert "elhallgatjuk az igazságot". Hát legyen. De én legalább teszek valamit azért, hogy az általad gyilkosságnak nevezett dolognak a száma minél kevesebb legyen. Tehát teszek ellene.

Te mit csinálsz? Semmit. Szerinted te nem vagy cinkos? Annyit akarsz hallani, hogy az abortusz gyilkosság, de változtatni rajta nem akarsz. Tenni nem akarsz semmit.

Tudod mennyi értelme van ennek az egésznek, amit csinálsz? Annyi, mint mikor a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc reptérnek. SEMMI.

Veregesd meg a saját vállad, amiért ilyen hülye vagy.

Ha mindegy, kimondjuk-e, hogy gyilkosság, akkor miért akarod eltagadni? Ha olyan mindegy?

S hogy én mit teszek, vagy tettem? Többet, mint gondolnád. Jóval többet. És nem a más pénzén vett ingyen kotonokat osztogatom, hanem a sajátomat áldozom/áldoztam be. És képzeld, volt, aki örömmel fogadta el. És a baba maradt.

Barátilag javasolnám egyébként, hogy egy papírzsebkendővel töröld le a szájad szélére kifröcsögő nyálat! Mert így ott lóg...

"Miért kéne nekem azzal együttéreznem, aki pénzért szétszaggattatja a gyerekét? És te miért nem tudsz azzal, aki belehal az anyja árulásába?"

Nem kell! Azzal érzel együtt, akivel akarsz. És én is azzal, és ő is azzal. Neked nem mindegy, hogy egy neked tök idegen ember kivel érez együtt?

De most elárulnád, mi célod is volt ezzel a kérdéssel?

Úgy látom, hogy az abortuszt semmilyen körülmények nem tartod elfogadhatónak. Egész jól éreznéd magad Lengyelországban, vagy Írországban... Oda kellene költöznöd...de igyekezz, mert már ott is lázadoznak a nők.

Tudod, én egy olyan országban nőttem fel, ahol 21 évig totális abortusztilalom volt. Ott és akkor voltam fiatal. És első kézből szembesültem a következményeivel.

A születések száma emelkedett ugyan, de meredekebben emelkedett a csecsemőhalandóság és az anyák halandósága is. Ami nem emelkedett, az a családban felnevelt gyerekek száma volt.

Amikor szültem, azalatt az öt nap alatt, hét újszülöttet hagytak a kórházban. Akik árvaházba kötöttek ki, aztán ezen gyerekek sorsán szörnyűlködött egész Európa a rendszerváltás után.

Mert rá lehetett ugyan kényszeríteni a nőket (nem mindenkit, mert sokan haltak meg illegális magzatelhajtók mocskos konyhaasztalain), hogy megszüljék a nemkívánt csecsemőiket, de nincs az a diktatúra, amelyik rákényszeríthetné őket, hogy szeressék is a rájuk kényszerített gyereket.

Elcsépelt szöveg, de igaz. Egy nő két dologért képes bármire: hogy legyen gyereke, vagy hogy ne legyen gyereke.