21 éves vagyok, teljesen egyedül semmi támogatással szerintetek megtartsam a babát?

Kérdező, gyereket akkor vállalunk, ha egyedül is fel tudjuk neveleni, ha bármi történne (persze ne így legyen).

De az, hogy a gyerek apja eleve nem akarja a babát, a szüleid nem támogatnak, albérletben élsz, nincs munkád (ha terhes vagy, nem is nagyon lesz), így az ellátások se fognak járni, csak a GYES meg a családi pótlék, ami nem egy csillagászati összeg.

Szóval pucér se.gg.re nem vállalunk gyereket.

Semmiképpen nem vetetném el! ezzel együtt élni...

Ha végképp nem megy, akkor is ott az állami gondozás, azzal tarthatjátok az érzelmi kapcsolatot

Nézd, én csak nagyon kivételes esetben vagyok abortusz mellett, általában csak akkor, ha beteg lenne a gyerek, de az, hogy egy idegennel akarod eltartatni a gyereked is meg magadat is, azt egyszerűen nem veszi be a gyomrom. Se lakhatásod (mert azonnal kib*sznak az albérletből, amint nem tudsz fizetni, és miből tudnál), se munkád (és nem is lesz, mert már próbaidő alatt ki fog derülni, hogy terhes vagy és kidobnak), se félretett pénzed (gondolom, ha lenne, arról írtál volna), se a gyerek apja, se szülők, ez így kb. lehetetlen küldetés...

ESETLEG anyaotthon, és ha ők vagy más segélyszervezet tudna segíteni, hogy dolgozz amíg tudsz és munkába állj, amint lehet (értem itt azt, hogy kb. 2 hónapon belül szülés után), és próbálj lábra állni és valamiféle egzisztenciát teremteni, akkor meg lehet fontolni.

Addig én is elkezdeném az abortuszt is intézni, meg megoldást is találni, és ha nem lesz más megoldás, akkor marad a műtét...

Én tuti nem tartanám meg.Egyrészt mert egyedülálló anya nevelt fel.És akkor még nem láttam a dolgok mögé,de ma már igen.kín keserves idők voltak

Mármint csak logikusan is..Elmész szülni,oké megvan a baba,és hogyan tovább? Miből éltek?ki vigyáz rá ha neked dolgoznod kell?És megannyi kérdés..kitartást amúgy

Hát sem lakhatás, sem anyagi biztonság sem segítség...tuti elvetetném. Hol fogtok lakni, ha az albit nem tudod fizetni? Miből veszel neki pelust, tápszert (ha nem szoptatsz) ruhákat, vagy gyógyszert ha úgy alakul? A másik pasi meg hiába pénzes, de mi van ha lelép 2 hónap után?

Nem tartanám így meg. Majd ha lesz munkám, kapom a csedet meg a gyedet akkor. De még úgy is baromi nehéz egyedül.

A csecsemő korszakot, a kisbabás hónapokat élvezni szeretnéd nem azon aggódni, hogy holnap miből fogtok megélni, vagy mikor raknak ki az utcára.

Lehet még babád, nagyon fiatal vagy. Lesz családod egy olyan férfival aki sírni fog az örömtől mert gyereket szülsz neki.

Bármennyire is nehéz most ez a helyes döntés. Abban viszont az egyik válaszolónak igaza van, hogy már kezd el most intézni mert hetek mire eljutsz a tényleges beavatkozásig, addig meg bármikor meg tudod magad még gondolni, ha úgy van.

Szerintem is nehezebb út az örökbeadás, de nekem hosszú távon sokkal inkább elviselhető lelki teher lenne, nem úgy mint az abortusz. Neked kell eldönteni, hogy melyik a jobb (kevésbé rossz) megoldás a te esetedben. Nyílt örökbeadás esetén te választasz szülőet, megismerkedhetsz velük, meggyőződhetsz róla, hogy jó helye lesz.

Arra én se appellálnék, hogy majd az új fiú eltartja. Kivéve, hogy ha örökbe is fogadja (ekkor a réginek le kell mondania róla, és nem tudom még milyen feltételek vannak). Azért az se egy életbiztosítás, de úgy már megfontolnám.