Mit kezdjek azzal, ha az ismerőseim támadnak az otthonszülés miatt?
Még nem mondtam a férjemen kívül senkinek, ő támogat, de korábban, amikor még csak gondolkoztam rajta, a legközelebbi rokonaim és barátaim is teljes hangulatváltással nekem estek, hogy ez mekkora felelőtlenség, és azonnal vessem el a gondolatot, a szülés nem rólam szól, hanem a gyerekről, mi lesz, ha ez meg ez történik... És tudom, hogy kockázatosabb otthonszülni, mint kórházban, de ezek az emberek közel sem néztek utána, hogy mennyivel kockázatosabb (nem sokkal). Mégis mindenki az általános közvéleményt ismételgetve, valós információ tudása nélkül támad, ami nekem nagyon rosszul esik, mert pont az volna a lényeg, hogy egy pozitív élmény legyen a szülés (és nekem ebbe beletartozik a várakozás is).
Ha osz párti vagy vagy semleges, akkor hogy mondanád el?
Ha ellene vagy, meg lehetne valahogy győzni, hogy ez nem egy ördögtől való dolog és támogasd a kismamát, vagy mindenképpen felelőtlenségnek tartanád és elzárkóznál a megbeszéléstől? Ha igen, mi segítene a megértésben?
Én értékelem és tiszteletben tartom a véleményeteket, bármi is az, kérlek ti is így írjátok!
Én biztos gyártanék valami A4-es sillabuszt, aztán aki nem tűnik reménytelennek, csak tájékozatlannak, annak adnék.
Arra, hogy kockázatosabb, azzal érvelnék, hogy bár kockázatosabb autóval utazni, mint vonattal, mégis hány ember ülteti nap mint nap autóba a gyerekét. Pedig sok esetben mehetne vonattal is, csak kényelmesebb az autó. Sőt, akár otthon is maradhatna, vagy választhatna közelebbi célpontot mondjuk nyaraláskor. Sajnos nagyon rossz a közutak statisztikája, szerintem nagyobb a különbség egy autós és vonatos Budapest-Maribor között, mint az otthoni és kórházi szülés között. Pláne egy egész élethosszra nézve, összesítve az utazások kockázatát. Tovább is lehet vinni a hasonlatot: ahogy mindenki próbál ésszel vezetni, mikor hátul ül a gyerek, otthon szülést is csak szigorú feltételek mellett engednek.
Mindemellett én nem szülnék otthon, de ha tájékozódnék, lehet, hogy megváltozna a véleményem.
Ha értelmesek, akkor megpróbálhatod meggyőzni őket, hogy te miért gondolod jobbnak, de félő, hogy kár a gőzért, csak még jobban meg lesznek győződve az igazukról. Lehet, hogy rosszul gondolom, de a környezetemben reménytelen elfogadtatni a férfiakkal, hogy a szülésnek nem csak technikai, hanem lelki része is van. Még úgy sem, hogy saját példát is fel tudok rá hozni (pl. a kórházba érve elmúltak az addig stabilnak tűnő fájásaim). Na meg embere válogatja, mit tekint nyomós érvnek.
Én nem gondolkodtam otthonszülésben (az ambuláns megfordult a fejemben, de nagyon nehezen elintézhetőnek tűnt, ezért gyorsan elvetettem), de azt nyomós érvnek gondolnám mellette, hogy ismerős környezetben, ismerős emberekkel szülsz. Lehet, hogy van, akinek ez nagyobb biztonságérzetet ad, mint az, hogy a kórházban pár percnyire van jó esetben egy komplett műtős csapat, ha gond lenne.
Én nem szülnék otthon, de nem is akarnék meggyőzni senkit az ellenkezőjéröl.
De miért kell ezt mindenkinek elmondani???
Ez szerintem a ti magánügyetek.
Ha lehet a férjed értsen veled egyet, legyen melletted és ennyi.
Szerintem ez nem magánügy, ahogy az abortusz sem, hiába a te tested, egy másik emberi lényt érint. Itt nem lehet közönnyel elfordulni.
Olyan csúnyán tudnak már statisztikákkal is csalni, manipulálni valós adatokkal, olyan sok a nem hiteles forrás, én komplett hülyének néznének, mint akiket megvezetnek most a bélflórás dolgokkal, táplálkozási dolgokkal, mindenféle összeeesküvéselmélettel, covidtagadás és stb.
Persze nem azt mondom, hogy a kórházas szülés jó, csak hogy a kisebbik rossz, ideális megoldás nincs-nem kivitelezhető, max a leggazdagabbaknak.
Nálunk szerencsére minden jól ment, engem pl vágtak, mikor nem kellett volna, de nem érdekel, kb 1 centis cucc volt, nem fájt meg semmi, és nyoma sincs, semmiben sem befolyásol, de volt olyan anyuka, akinek nem mentek jól a dolgai, egyből rohantak a gyerekével a kék fény alá, mert besárgult, újraélesztés meg minden, másik gyereke 20 óra vajúdás után nem tudott kibújni pedig mindent próbáltak oxigénhiányig, utána vákuummal segítettek rá és eltört a kulcscsontja a gyereknek.
Szerintem a kutyás emberke kapta el jól a dolgot, még ha kegyetlen is a hasonlat, ha pont ti lesztek a pechesek, akiknek nem megy, egy életre sajnálni fogod. Ha meg a mázlistákhoz tartoztok, akik megúszták az oxitocint meg a gátmetszést, akkor örülni fogtok. De előbbi kettőt magánban is meg lehet úszni, utóbbit meg már sima kórházban is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!