Miért van az hogy én nem akarom a gyereket szoptatni? Egyszerüen ugy érzem hogy a gyerek élösködne rajtam és ezt sehogyan se tudom elfogadni. Már lassan 2 hetes lesz, és már az elejétöl kezdve tápszert kap.50 kilo vagyok nem is hisztam szinte semmit.

Hat en mindent oda adnak azert ha a 8 honapos babamnak kellene a cici meg...most hadja el es csak birkozva eszunk...doki szerint nem olyan mara tejem eleg vizes es azert nem kell neki....en szo szerint mindent oda adnak ha 1 eves koraig legalabb szoptatni tudnam.

az elejen nekem is fura volt,de a legboldogabb akkor voltam mikor osszebujtunk es szopiztunk.Felemelo erzes volt latni h hogyan fejlodok naprol napra az amyatejcsitol es h majd kicsattan tole...ennel jobbat tenyleg nem is adhatnal neki...

Amúgy ez érdekes,mert én meg a férjemnek nem engedem,hogy a szájába vegye.Olyan düh,harag kap el olyankor,hogy legszívesebben belerúgnék,pedig nagyon szeretem.

Most vagyok 39 hetes,remélem a babámnál nem fogok úgy járni,mint te.Én leküzdöm ezt,akárhogy is lesz.Tudom mennyire fontos a szoptatás.

Ezért valahogy értem,hogy milyen az a düh.Le kell küzdeni,mert a babának nagyon nagyon fontos a szoptatás.

Ha ennyire fontos számodra hogy mennyit híztál vagy nem híztál és hogy hány kiló vagy (mert szerintem ennek semmi köze a kérdéshez), akkor nem lehet hogy hiúságból nem akarsz szoptatni??? Gondolom terhesség alatt vigyáztál az alakodra (ha semmit nem híztál), most pedig a melleid "épségét" szeretnéd megóvni. Bár nem vagyok pszichiáter, de nekem ez volt az első megérzésem miután elolvastam az általad írt mondatokat.

Én 15 hónapig szoptattam a kisfiamat, és bár az elején borzasztóan fájt mégsem adtam fel. Sőt emellett fejtem a felesleget és az anyatejgyűjtőn keresztül olyan "idegen" kisbabáknak adtam, akiknek nagyon nagy szükségük volt rá. Nincs ennél csodásabb érzés! Imádom hogy anya lehetek és imádtam minden egyes percet mikor azt láttam hogy békésen szopizik az én kis drágám. Most 15 hetes várandós vagyok, de attól rettegek hogy nem fogom tudni szoptatni a picit. Számomra hatalmas kudarc lenne, és el sem tudom képzelni hogy hogyan dönthet úgy egy ÉDESANYA hogy nem szoptatja a gyermekét ha van rá lehetősége! Ne haragudj de számomra ez elképzelhetetlen és rettentően önző döntés!!!

Remélem meggondolod magad! Sok sikert és ha már nem szoptatod szeresd nagyon!

Nem lehet, hogy a szülés utáni depi neked ebben csúcsosodik ki? Szerintem kérdezz meg egy szakembert! Ezek nem helyénvaló érzések egy újdonsült anyukától. Biztos hogy lehet valami a háttérben, ne hagyd elfajulni, nehogy aztán más dolognál is így érezz, ahogy előttem is írták. Remélem, tudod, hogy egy kisbabának az anyukája cicije a világ közepe. Ezt csak motivációképpen írtam.

Mnden jót!

Nem értem hogy lehet egy kisbabát, a SAJÁT GYEREKEDET élősködőnek nevezni! Akkor nem volt élősködő mikor benned növekedett?

Én nem is a szüléstől hanem a szoptatástól rettegtem a legjobban de később rájöttem hogy feleslegesen.

Ne haragudj hogy leirom, és lehet hogy lepontoz vki érte, de milyen anyuka az ilyen!

Szia!

Szerintem ebből ne csinálj nagy problémát. Semmi bajuk nincs a tápszeres gyerekeknek. Nem igaz hogy butábbak lennének mint a többiek, vagy hogy betegesebbek lesznek. Nekem a lányom most 9 éves, 1 hétig szoptattam, és egészséges mint a makk, orvos talán évente egyszer látja. Nagyon jók a mai tápszerek, és a bensőséges kapcsolat nem hinném hogy akkor alakul csak ki, ha szopizik a baba, ugyanúgy kialakul cumisüvegből történő etetésnél is.

Szóval ne aggódj, csináld úgy ahogy azt TE jónak látod, hiszen a TE gyereked.