Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Miért mondja sok anyuka/apuka...

Miért mondja sok anyuka/apuka azt, hogy az ő életük értelme a gyerek? Miért lenne az?

Figyelt kérdés
Főleg az anyukáktól hallom ezt miután szültek, hogy életük értelme a gyerek. De miért? Az én életem értelme saját magam vagyok és az amit felépítettem magam körül. Van gyerekem, nagyon-nagyon szeretem, de a férjem sokkal fontosabb nála például. A munkámat is nagyon szeretem, hamar vissza is mentem. Sok ember miért gondolkodik ilyen furán?
2013. dec. 16. 14:55
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
 41/133 anonim ***** válasza:
60%

Érdekes kérdés ez, mert én sem vagyok olyan, aki majomszeretettel ajnározz a kicsit és CSAK Őt látja a születése után.

Imádom a férjem és sok mást is az életben, de valóban a lányom is a mindenem! Bármit megadnék, megtennék érte, de ha olyan kérdés jönne az életben, hogy az egyiket el kell veszítsem és én dönthetek, abba lelkileg mindkét esetben belerokkannék!!!

HA a férjemet hagynám életben, még lehetne gyerekünk, de csak a lányomat látnám benne... HA a lányomat választanám, ketten maradnánk, nem lenne apukája, de lehetne másik párom.. Mégis hogyan szeressem, ha én választottam, hogy a férjemet dobom el magamtól. tehát egyformán fontosak nekem, nem tudnék dönteni... Tudom, amúgy hülye kérdés, de ebből érzed, hogy mit szeretsz jobban...

Mindenesetre az igaz, hogy a szerelem múlandó lehet és ki tudja egy párkapcsolatban mit hoz a jövő, még ha évekig imádják is egymást, de ha a gyerekeddel jó a kapcsolatod, meghittség, szeretet, bizalom, és minden van, ami számít, akkor Ő sosem fog elhagyni... Mindig haza haza tér... :)

2013. dec. 20. 12:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/133 anonim ***** válasza:
71%

És az nem lehet az életem egyik értelme, hogy a két gyerekemből tisztességes, boldog embert neveljek? Nekem nincs túl jó szakmám, a férjemnek van, nagyon sikeres, jó szakember, de abban egyet értünk, hogy jelen pillanatban az a legfontosabb mindkettőnk számára, hogy a gyerekeinkből a szó nemes értelmében EMBERT neveljünk. Ez most a legfontosabb feladatunk. Fontos a munka is, a hobbi, a barátok, de mindez csak akkor, ha a gyerekeink nem látják a kárát. Mi mindketten úgy gondoljuk, hogy a munkát el tudja látni más is, a barátok is jönnek-mennek, de ennek a két gyereknek az érzelmi- és jellemfejlődéséért egyedül mi vagyunk felelősek. Vannak nagyszüleik, barátaik, ragaszkodnak az óvó nénihez is, de azt gondolom, hogy a szeretet, a bizalmat elsősorban tőlünk tanulják, és az emberekhez való viszonyukat az határozza meg, hogy tőlünk, a szülői házból milyen mintát hoztak.

Így azt mondhatom, hogy akármennyire is nem tetszik, nekünk a két gyerek az élet legfontosabb értelme jelenleg. A legfontosabb célunk, hogy egészséges, kiegyensúlyozott embereket engedjünk ki általuk a nagyvilágba.

2013. dec. 20. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/133 A kérdező kommentje:
A Te életeddel azt teszel amit akarsz. Nem arról van szó, hogy nem tetszik, csak érdekelt ki hogyan gondolkodik erről. :) Az viszont fura, hogy ezt tartod fő feladatodnak. Nekem először a munkám volt a legfontosabb, oda tettem minden tudásom, tehetségem, és nagyon elégedett voltam, mert beleadtam teljesen magam. Úgy éreztem, hogy elértem valamit, amit mindig is akartam. Utána a munkám mellett a párom jött. Jó pár évig esküvő után csak ketten voltunk, élveztük hogy azt teszünk amit akarunk, utazgatunk, csak úgy spontán elmegyünk bárhova, akkor még nem hiányzott a gyerek, teljes volt az életünk. Aztán jött a gyerek. De úgy érzem most is, hogy a fő feladatom az életben az volt, hogy kiteljesítsem magam a munka terén, tapasztalatokat szerezzek, eljussak sok helyre és lássak sok midnent, találkozzak a férjemmel, és együtt tölsük azt a sok szép boldog évet. A gyerek pedig a döntésünk volt. Feladatom, hogy felneveljük és tisztességes embert faragjunk belőle, de főfeladatnak nem érzem.
2013. dec. 20. 12:18
 44/133 anonim ***** válasza:
84%
Hát, nem vagyunk egyformák. Azt tudom, hogy nekem anyum gyerekkoromban valahogy hasonlóan gondolkodott, mint Te, bár nem hiszem, hogy akár csak magában is megfogalmazta, de a munkája fontosabb volt, mint mi. Nagyon-nagyon fájt. Emlékszem, harmadikban fogalmazást kellett írnunk az anyukánkról, én meg naivan megírtam, hogy sajnos anyu soha nem játszik velünk, mert folyton dolgozik, amikor meg nem, akkor meg elmegy a barátnőivel. Akkor eléggé kiborult, de nem változtatott. Felnőttem, jó a kapcsolatunk, de annak a nyomait, hogy anyámnak, aki nekem kb. az Isten volt, én csak a sokadik vagyok a sorban, a mai napig viselem.
2013. dec. 20. 12:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/133 A kérdező kommentje:
Kicsit félreértitek. Én nem hanyagolom el a gyerekemet. Sokat foglalkozunk vele, én is és a férjem is. Nincs elnyomott sorsa :D Annyi, hogy tisztában vagyok vele, hogy ki fog repülni, és azzal, hogy kit is választottam életem párjául. Ehhez viszonyítom a dolgoakt.
2013. dec. 20. 12:32
 46/133 anonim ***** válasza:
30%
teljesen olyan a gondolkodásod, mint egy pasié
2013. dec. 20. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/133 anonim ***** válasza:
25%
Vagy inkább mint egy normális nőé...
2013. dec. 20. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/133 anonim ***** válasza:
78%
ja normális, akinek a gyereke majd azon kesereg, hogy miért volt ő a második a sorban. Nem hülyék, érzik ezt.
2013. dec. 20. 13:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/133 anonim ***** válasza:
69%
Miért is keseregne? Ha a gyerekeként szereti, imádja,törődik vele, megad neki mindent, akkor az a gyerek nem fog keseregni, és kétlem, hogy a kérdező valaha is mondana olyat a gyerekének, hogy "apádat jobban szeretem". Meg hogy megérzi? Ugyan már, azt érzi meg, ha nem szeretik, vagy ha elhanyagolják a párjuk miatt, de ha megfelelően gondoskodnak róla, szeretetben, békében nevelkedik, akkor semmit nem fog érezni a különbségből. Ne legyünk már annyira elvakultak, hogy "majd megérzi az a gyerek"...azt akkor nem érzi meg, ha az anyja és az apja között kihűl a kapcsolat, mert az anyja "csak a gyerek létezik" szindrómában szenved?!
2013. dec. 20. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/133 anonim ***** válasza:
90%
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy ez a gyakorlatba hogyan van átültetve. Mert oké, azt mondja a kérdező, hogy neki a munkája és a férje fontosabb. De hogyan kell ezt elképzelni? Hogy ha választania lehet, hogy még bent maradjon az irodában vagy hazamenjen a gyerekéhez, akkor inkább bent marad, mert azt jobban szereti? Hogy a szabadidejében több időt tölt a párjával kettesben, mint családilag a gyerekkel? Mert ha ez így van, akkor azt a gyerek igenis észreveszi, és szenved tőle. (Saját tapasztalat, fentebb írtam). De ha annyiról van szó, hogy szívesen, örömmel végzi a munkáját, az irodában nem a gyereken kattog folyamatosan az agya, és olykor csinálnak kettesben is programokat a férjével, abban nincs semmi extra szerintem, de akkor meg a rangsorolásnak nincs értelme.
2013. dec. 20. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!