Abortusz előtt állok?

Az túlzás, hogy létező, élő ember, egyelőre az anyja nélkül nem képes az életre. Szerintem ne mondjuk meg a kérdezőnek, mit tegyen és mit ne. Pont ez az a helyzet, amikor érdemes elgondolkodni az abortuszon. NEKI kell kihordania, megszülnie és felnevelnie a gyereket. Arról meg ne is tegyünk ugye említést, hogyha egyedül marad a KETTŐ gyerekkel, szerinted hogyan fog KETTŐT eltartani? Gyedből? Két pici gyerekkel ráadásul nagyon nehéz, nemcsak anyagilag.

szerintem meg legyél reális. Gyed max. 80ezer Ft. ebből 3 embert kell eltartani. Csal. pótlék 26ezer. Két gyerek pelenkája 10ezer egy hónapban, 3 havonta kell új lábbeli a nagynak, van rezsi és enni is szeretnének. Apuka meg vagy fizet, vagy nem, de ha bíróságra is kerülne a dolog, addig is kell élni valamiből. Szóval? Aztán: minden családtag, ismerős messze van, egyedülálló anyuka 2 gyerekkel szerinted hol talál munkát?

Még mindig nem állítom, hogy egyszerű lesz nekik, de itt egy valamit kell eldönteni: Emberről beszélünk-e vagy sem, márpedig egyértelmű, hogy igen. Kérdező is érzi ezt a lelke mélyén, látszik a hozzászólásaiból, fél, retteg valójában attól, hogy megtegye, csak az van benne, hogy szeretné már a rövidebb utat választani, de nem a rövidebb út a helyes! Csak ismételni tudom: Bármilyen ilyen válságehelyzet ennyi erővel előállhatna később is. A pasi leléphet a várandósság későbbi szakaszában, vagy akár a szülés után is, és akkor ugyanúgy ott tartunk, hogy 80-100 ezer forintból kell élniük, de ilyenkor már mégsem szokás megölni. Pedig ugyanaz a szitu. Vagy gondoljunk csak a vörösiszap katasztrófára, vagy a tavalyi árvízekere, vagy éppen a japánokra! Hányan maradtak ott tényleg a nullán,teljesen váratlanul, két kisgyerekkel, olyan kétségeejtő helyzetben, melyhez képest Kérdező története talán még így is a leányálom kategória,és mégsem ölték meg a két gyermekük közül a kisebbet? Azt mondod, Kérdező, hogy vallásos vagy, de akkor bízz is Istenben, hiszen Ő tudja, hogy miért ezt az utat jelölte ki hármótoknak! Ez az egyik, a másik, hogy magadban is bízzál, mert Te nagyon ühgyes, és erős vagy, és meg fogod tudni oldani a problémákat!Légyszíves most azonnal vedd elő azt a bizonyos A4-es papírt, és írd le ötvenszer, amit kértem, vagy ha kell, százszor! Légyszives! Azt mondod, kiegyensúlyozott anyja szeretnél lenni, Kisfiadnak, másrészt Te is tudod már előre, hogy egész életben kísértene a másik Gyermeked, ha eldobnád. És attól leszel igazán lelkibeteg! Ha kisebbik Gyermekeddel álmodnál minden éjjel, és látnád az élettelen, szétszedett testét, amely még csak néhány centi, mégis egészen úgy néz ki, mint egy ember, a kis kezét, amely kisebb egy ötforintosnál,vagy tán egy egyforintosnál is, mégis olyan, mint egy emberi kéz, és tudod, hogy annak a kéznek egyszer Neked kellett volna dobálni a labdát a parkban, de ezt már soha nem teheti meg! Ha minden éjjel arra ébrednél zokogva, és leizzadva, hogy a Gyermeked mondja Neked, hogy "Én Szerettelek, Mami, miért vetted el az esélyt tőlem?" Akkor nem lennél kiegyensúlyozott Édesanyja a Kisfiadnak sem! És ez még az esetenként valóban súlyos anyagi problémáknál is sokkal nagyobb baj, Kisfiadnak is, hiszen Neki nem egy lelki roncsra van szüksége!És biztos, hogy azért valamennyi segítséged lesz!Biztos vagyok benne, hogy ha Édesanyád havi 5000 forinttal tud csak támogatni, akkor is meg fogja tenni, és az is számít!Esetleg ha albérletbe mész, akkor mehetnél abba a városba is ahol Édesanyádék laknak, biztos vagyok benne, hogy aamit csak a lehetőségeik megengednek, azt mind meg fogják tenni! És ha VÉGKÉPP nem tudnád megoldani, még mindig ott van az örökbe adás! Tudom, az is nagyon nehéz lelkileg, de hidd el, még mindig jóval kevesebbet fogsz szenvedni lelkileg, és így Kisfiadnak is sokkal kiegyensúlyozottabb, Édesanyja lehetsz, mintha megölöd a Picit, aki élni szeretne! Vannak erre alapítványok, privátban ajálottam is egyet(Amelyiktől egyébként a felneveléshez is várhatsz segítséget.), de ha bemész a családvédelmisekhez(Ez amúgy is kötelező.) majd ott is elmondják, meg nézz is utána. Hisz még mindig jobb lesz azzal a tudattal élni, hogy valahol él egy gyermeked, akit te a nagyon súlyos helyzeted miatt nem tudtál vállalni, de esélyt kapott az életre,és majd egyszer tiszta lelkiismerettel mondhatod Neki, hogy nagyon szeretted volna vállalni, de annyira reménytlen ehlyzetben voltál, hogy képtelen voltál, de esélyt akartál neki adni az életre, minthogy megölted Őt. Persze ez is a legvégső megoldás csak, ha lehet próbáld inkább megoldani! MÉG EGYSZER KITARTÁS, ÉS BÁTORSÁG, BÁTORSÁG, BÁTORSÁG! Ne tedd ezt a szörnyűséget! Gondold át, még nem késő!

bocs, de más faszával vered a csalánt, és itt nem is ez volt a kérdés

Úgy gondolom, hogy ezt csak az tudja igazán felmérni, akivel ez már megtörtént. Szóval felesleges még lelkileg terrorizálni...

Figyelj, továbbra sem az a célja senkinek, hogy a lelkedbe taposson, ilyennel légyszi ne vádolj, az összes eddigi kommentemnek csakis az volt a célja, hogy ne tedd meg, de nem az, hogy a lelkedbe tapossak. Ettől még a tény, az tény, hogy egy embert készülsz megölni, amit pedig beszéljünk magyarul, gyilkosságnak hívnak, ami beszéljünk magyarul bűn, amiért ha egy kicsivel később csinálod,lecsuknak. Az élethez való jog pedig a legalapvetőbb emberi jog, amitől senkit nem lenne szabad megfosztani, csak azért, mert még nem elég idős, és épp elég baj, hogy tízezerszámra tesszük évente.(És mondjuk azért nem mindenki annyira durva helyzetben mint Te.) És attól, hogy a törvény nem bünteti a magzati korú emberekkel szembeni gyilkosságot, attól az még bűn, és meg is fogod persze kapni érte a büntetésed, azt nem kerülheted el, minden egyes éjszaka, mikor rémálmaid lesznek, és a folyamatos lelki szenvedéssel. Ettől még továbbra sem mondja senki, hogy te alapjában véve rossz ember lennél, elkeseredett, és kétségbeesett helyzetedben teszed, de ez a gyilkosságra csak enyhítő körülmény, de nem ment fel alóla. Érthető a helyzeted, de ha meg végképp nem tudod megoldani, akkor meg add örökbe, vannak ezzel foglalkozó szervezetek, ezt majd elmagyarázzák, meg nézz utána. Mert annak a picinek JOGA VAN ÉLNI. Mert Ő igenis éppúgy ember, mint a megszületett idősebb, nyilván az idő rövidsége miatt nem kötődsz még Hozzá annyira, de mégis érzed, hogy ember,és mégis kötődsz hozzá már most valamennyire, mert különben nem bántana a dolog. Értem én, hogy az sem egyszerű, sem lelkileg, meg nyilván fizikailag is meg kell szülni. De akkor is a mérleg másik serpenyőjében a gyilkosság áll. Még mindig élj inkább azzal a tudattal, hogy valahol él egy gyereked, akit-önhibádon kívül-nem tudtál vállalni, de nem is ölted meg,esélyt adtál Neki, mint azzal, hogy megölted a gyermekedet. Hisz Te is érzed, hogy az bűn, Te magad szó szerint azt írtad, hogy tudod, hogy rosszat teszel. És azt is tudod, hogy nem lenne jogod hozzá, és azt is írtad, hogy vallásos vagy, így tudod, hogy Isten előtt is ez bűn. Mert az. Ha tényleg hiszel Istenben, akkor cselekedj is úgy, tehát ha végképp nem tudod megoldani, akkor örökbe adás. Úgyhogy olyat ne írj az abortuszal kapcsolatban, hogy ezt a döntést kell meghoznod. Ezt a döntést hozod a helyes megfogalmazás, de ne hozd, ha egyszer te magad írtad szó szerint, hogy tudod, hogy rosszat teszel. Mert borzalmas dolgot teszel, nem tudok mást mondani. Nyugodtan pontozz le, csak arra az egyre kérlek, hogy még majd az utolsó előtti pillanatban gondold át újra, és add inkább örökbe, ha nem tudod megoldani. Nem hiszem, hogy túl sokat hozzá tudnék még tenni.