Jogszerű, ha egy óvodában nincs beszoktatás?

Beszoktatás az is, hogy a gyerek első nap még nincs egész nap bent.

Nem csak a szülős beszoktatás a beszoktatás.

A bölcsi bölcsi, az óvoda óvoda. Az egyik nem kötelező gyerekmegörző, a másik oktatasi-nevelési intézmény. Nem ugyanaz a funkció, nem ugyanaz a korosztály.

7: aha, majomszeretet, hogy nem lököm be a gyerekemet olyan szituba, amiben rosszul érzi magát, ahol nem érzi magát biztonságban MÉG.

Elmondom nálam ez hogy ment:

A nagyszülők nálunk messzebb laknak. 1,5 éves volt amikor elkezdtünk eljárni hozzájuk hetente, hogy később ott tudjuk hagyni. Első ilyen alkalommal WC-re nem tudtam kimenni anélkül hogy ne követett volna. Egy FOLYAMAT volt, amíg elkezdte megszokni őket és ott tudtam velük hagyni - minden héten egyre jobb lett. Kb 3 alkalom alatt eljutottunk oda hogy oké volt ha a másik szobában vagyok. Majd kb még 2-3 ilyen amíg el tudtam menni rövid időre. Ennyi kellett ahhoz hogy tudjon kapcsolódni a nagyszülőkhöz, és ne az legyen az egyetlen kapocs, hogy ők az egyetlenek akikhez fordulhat, mert én otthagytam. Fantasztikusan jó kapcsolatuk van.

Az én szüleimmel nincs mert ők erre nem voltak hajlandóak. Apám évente 5-6szor látja a gyereket. Életben nem vette a fáradságot hogy leüljön vele játszani. Anyám kicsit többször jön. Vele picit jobb.

Ezt azért írtam le, mert hogy még a nagyszülői kapcsolathoz is kell hogy kialakuljon az a biztonság érzet, amiben oké hogy az elsődleges gondozó elmegy. Természetesen ez az idő előrehaladtával változik. Egy 7 éves már másképp reagál, de csak azokból az élményeiből tud építkezni, amiket előtte átélt.

Viszont egy 3 éves gyereknek többre van szüksége, mint hogy itt van Jutka néni, ő vele leszel egész nap, pá. Ha nincs lehetősége megismerni úgy hogy közben biztonságban érzi magát (mert ott vagyok), az rengeteg felesleges (a gyerek számára sokszor nehezen feldolgozható) feszültséget generál, hátráltatja a beszoktatást, illetve egyenes út az otthoni még több (felesleges) hisztihez (ami ugye a felgyülemlett feszültség levezetésére is szolgál).

Az én lányom volt bölcsis. Magánbölcsi (mert államiba nem fért be). Viszont a bwszoktatás 2 hét volt. Első héten ment vele a férjem. A második héten hagyta ott 1-2-3-5 órára. Az áttörést az okozta, amikor a gondozó rá tudott hangolódni, és kitaláltak közösen egy játékot egy kiskutyával. Így amikor reggel mondta neki, hogy gyere keressük meg a kutyust, akkor már sokkal könnyebben indult be, mert már kapcsolódott hozzá. De ehhez kellett, hogy az első héten ott legyen a férjem és látta, hogy együtt játszanak a gondozóval és a kutyussal.

Ezt az óvodában nem tudják megcsinálni egyenként, még ha akarják sem, mert túl sok a gyerek.

Az óvodai beszoktatást ő nagyon könnyen vette, de az első napokban igényelte, hogy ott legyek, ki is mondta, ahogy azt is, hogy amikor már ott kellett maradnia, hogy anya, már be tudok menni egyedül.

4,5 éves. Az ismeretlen szituációknál még mindig fogja a kezem és úgy megy bele. Pl hétvégén egy síiskola nyíltnapján voltunk. Senkit nem ismert, sosem síelt még. Viszont neki már ennyi elég, hogy a kezdeti félelmét a közelemben levezeti az első 5-15 percben. És amikor az oktatóval kellett csúsznia, semmi problémája nem volt. Figyelt rá, kommunikált vele.

És meggyőződésem, hogy azért tudja az ilyen szitukat jól kezelni, mert sosem volt direkt “belökve a mély vízbe”.

Ami álláspontot te képviselsz, én úgy a kutyákat képzem. Viszont egy gyereknek sokkal összetettebb lelki világa van, mint egy kutyának. ;) amit ha nem veszel figyelembe, károkat okozol - akár egy életre.

A beszoktatásra nincs semmi törvény. Az óvoda házirendjében írhatnak erről.

De mivel nagyon egyéni, így sok helyen abba sem foglalják bele.

Nálunk pl van akit első nap betesznek, van akivel a 3 napot végigüli anyuka.

Bölcsödében sem egységes ez. Lányoméknál pl itt 4 nap volt összesen, barátnőméknél 3 hét.

Nincs erre szabályozás.