Mennyit segít a párotok a babával?

A mi fiunk most hétfőn lesz 3 hetes, egyelőre kész katasztrófa az életünk.

3 óránként eszik, éjszaka etetés után van, hogy 1 órát szerencsétlenkedünk, mire elalszik, aztán kel ismét enni. Persze vagy a mellkasunkon vagy köztünk hajlandó aludni, amint betesszük a kiságyba elkezd torkaszakadtából ordítani.

Nap közben kicsit jobb a helyzet, többet alszik és könnyebben, de akkor is inkább rajtam, vagy szorosan mellettem.

A férjem 6:30-kor megy el, és 16:45-50 körül ér haza a munkából. A hajnali 2-es etetést még van, hogy ő intézi, pedig 5:45-kor, legkésőbb 6-kor már kelnie kell.

De volt már olyan is, hogy elzavart aludni a másik szobába, hogy ezt az éjszakát végig csinálja egyedül, én aludjam ki magam.

Szóval maximálisan kiveszi a részét a baba körül.

Ha olyan jól megy a marhatenyésztés, alkalmazhatna is ám valakit hogy többet lehessen a családjával, csak ugye nehéz ez a dolog ha otthon is meg a munkában is tehénbőgést hall.

Ott legalább friss a levegő, gondolom szívesebben van kint mint veletek.

"Egyáltalán honnan veszed hogy minden férj az irodában mereszti a seggét?"

Erre írtam hogy te lennél a legjobban felháborodva ha nem lennének irodisták.

Nekem a férjem elmegy reggel 6kor dolgozni, este 6 mire hazaér.

Minden nap levezet 200km-t 8 emberrel a háta mögött. Hétfőtől szombatig.

Eszembe nem jutna hogy ő keljen a gyerekhez. Nem piheni ki magát az lenne szép balesete lenne a 8 ember csaladjával meg majd ő számol el...

Nem mindenhol olyan apuka munkája, hogy semmi felelősség nincs rajta.(pl egy irodában, ahol elront 2 számot 'oszt akkor mi van'...)

Est 6kor együtt fürdetünk, utána játdzik a gyerekekkel, a nagxot ő altatja. Éjjel en kelek a kicsihez.

Vasárnap nem dolgozik, akkor a délelöttök arra mennek el, higy elvégzi azokat a házkörüli munkakat amiket én nem tudok. Vasárnap ebéd után a családé.

Mondjuk ízlések és pofonok. Nekem nem is kellene olyan férfi aki papucsként kötényben főzés és takarítás kőzt éli az életét...

25. Nem attól lesz valaki papucs, hogy felnőttként kiveszi a részét a családja életében. Attól csak önellátó lesz.

Hétvégén simán kelhetne, nem halna meg senki mögötte...

Szabadsága neki is biztos van, akkor mit csinál?

Na meg most attól férfi neked, hogy vezet egész nap? Komolyan?

Ha neked megfelel az, hogy az 50es években éltek az a te dolgod, a kérdezőnek nem felel meg mint ahogy az emberek nagyon nagy részének nem. A válaszod full haszontalan.

Birom ezeket az "anyuka aludhat nappal" vàlaszokat. Ja, mert 1-2 óra nappali csicsika totàl pótol egy éjjeli sokszori ébrenlétet. Továbbà, ha nappal alszik akkor meg ugye az (lenne) a baj, hogy mégis kifog sütnifőznitakarítani. Hát ez a dolgod.😂

Aki meg a marhatarzóval jön, hát gondom neked se szoritottak fegyvert a fejedhez, hogy egy soha otthon nem tartozkodó férfinak szülj gyereket, ez a sajàt döntésed volt, nem màsok torkànak kell ugrani. De ezen az oldalon megfigyeltem màr, hogy szégyen a hétközben normàl munkarendben dolgozó apuka. Meg a szellemi munkàt végző apuka. Az összes ilyen szerencsétlen itt veri a nyàlàt, hogy kinek a férje lógatja jobban a belét.

Szomorúak ezek a válaszok (pl az utolsó, vagy az első pár). Hogy nők így élnek, hogy számukra az a normális és elfogadott, hogy házirabszolgák, aztán a feszültségüket úgy vezetik le, hogy más anyákat rugdosnak. Gyerek is ezt látja majd, aztán megvan az óvoda következő kis bully-ja. Tényleg elkeserítő ez a fajta mentalitás. :(

Számomra a férjem sosem volt papucs azért, mert éppen egy fárasztó nap után vacsorával várt, vagy mert megosztjuk a takarítási teendőket és elvégzi azt, amit én nem szeretek. Nekem ez a normális, szüleimnél is azt láttam, hogy nem anyám van munkára fogva otthon is, hanem KÖZÖSEN csinálnak mindent. Sokkal férfiasabb nekem egy olyan ember, aki szereti a családját és gondoskodik róluk, nem pedig munka után beül a tv elé két sörrel, meg telefonnal a kezében.

Na de, a válaszom a kérdésre:

Nem segít, hanem kiveszi a részét. A lányunk már jó alvó, este 8-tól reggel 8-9-ig ébredés nélkül alszik (4 hónapos). De az első 6 hétben ez nem így volt, éjjel 3-4 alkalommal ébredt. Mi úgy osztottuk be, hogy mivel tápszeres volt, hajnal 1-ig a férjem kelt fel etetni, nyugtatni, utána pedig 1-től 6-ig én. 6-kor alapból ébredt a férjem, olyankor vette át a babát 9-ig, ameddig nem indult dolgozni. Napközben én vagyok/voltam a picivel, ő 4 körül jön haza. Akkor szokta átvenni, hogy én szusszanjak picit, kikapcsolhassak. Vagy közös programot csinálunk hármasban, helyzettől függ.

Egy fix dolog van, az esti fürdetés-etetés-altatás mindig az ő kis kettes rituáléjuk. :)

De mindent megcsinál, amit én is. Ketten akartunk és vállaltunk gyereket, nem azért, hogy én 3-4 évig házirabszolga legyek itthon.

"Az összes ilyen szerencsétlen itt veri a nyàlàt, hogy kinek a férje lógatja jobban a belét."

Aztán általában pár éven belül kiderül, hogy apuka nem csak a belét lógatja, hanem a farkát is... más nőkbe. :D

Nem is értem, hogy egyes nők hogy tudnak így élni, gyereket nevelni.

"Nem mindenhol olyan apuka munkája, hogy semmi felelősség nincs rajta.(pl egy irodában, ahol elront 2 számot 'oszt akkor mi van'...)"

Fuh de buta vagy... Nem lenézni kéne azokat, akik tettek, tanultak és dolgoztak azért, hogy normális munkájuk legyen, ne ingázva töltsék a napjuk nagy részét a kisbuszban. Bár ha ilyen társ várna otthon, lehet, inkább én is estig dolgoznék valahol.