Ehhez mit szólnátok? Én kiborultam.

#68 nehéz a felfogàsod? Nem arról van szó hogy kinek milyen segítség kell vagy nem kell, hanem ha valóban érdekli a gyereke nem húz el otthonról pont aznap mikor azt hazaviszik.

De gondolom neked is ilyen uberfaca hàzassàg jutott amiben apuci csak megcsinàlta a gyereket, most meg itt önigazolsz, hogy de legalàbb nem vagy életképtelen. Hàt még jó, kvàzi egyedülàllóként.

Szànlak.

A férjem alig várta hogy haza érjünk, kirobbantani nem lehetett volna mellolunk. Nem azt mondom.. Kilehet bírni par órát, de pont aznap mikor hazamentek?

En veszekednek, ordibalnek vele. Sőt! Akármilyen gyenge lennék mondanám hogy segitek pakolni es húzz a francba! Nem tudta volna akkor megoldani amikor nem vagytok még otthon?barom az ilyen..

Engem mondjuk nem zavart volna. Mindkét szülés után másnap már jöttem-mentem, semmi bajom sem volt már a kórházban sem, otthon sem. Mindkét gyerek az elsô hónapban csak evett-aludt, szóval semmi extra teendô nem volt velük. Az elsô szülés után mikor hazajöttünk, eljött anyósom 100km-rôl. Úgy készült, hogy marad egy hétig segíteni （az én szüleim még messzebb laknak). De olyan jól voltam, hogy végül csak megnézte a babát és haza is ment. A férjem meg dolgozni járt, mint elôtte.

Nyilván mindenki máshogy éli meg, de azért a kórházi napokon már lehet tudni mennyire vagy jól. Nálunk semmi értelme se lett volna, hogy a férjem otthon üljön, ha segíteni kell egy barátjának fél napot, persze, hogy rábólintottam volna. De ha te úgy érzed neked kellene otthon segítség, beszéljétek meg.

68 elmész te a fenébe.

Ezek az "életképtelen" nők vannak otthon 2-3 évig a gyerekkel reggeltől késő délutànig/estig és làtjàk el. Egyedül. Érdekes pedig "életképtelenek".

Szerintem azért mert te érzelmi ridegtartàsban vagy otthon tartva, nem kéne így beszélned a normàlis csalàdokról. A tiéd attól még nem vàlik azzà. Savanyú a szőlő mi?

Kérdező, beszéltél erről vele, vagy csak szimplán megsértődtél?!

Nem akarom elhinni, hogy odaállsz az ember elé, megkéred, hogy maradjon otthon, mert te szeretnéd, ő meg nemet mond...

Szerintem itt az ember ezt elmondta, hogy menne, a kérdező pedig csak bólogatott, majd idejött sírni.

Egyébként az én férjem is elment másnap itthonról. Pénteken jöttünk haza, szombat délelöttől vasárnap délelöttig pecázni volt a haverokkal, meg inni, akkor tartották a tejfakasztót. Mondjuk velem nem közölte csak, hogy elmegy, hanem megkérdezte nem-e haragudnék miatta.

Én otthon maradtam az ujszülöttünkel és a 3 évesünkkel. Vasárnap együtt volt a család, hétfőn meg ment dolgozni.

Semmivel nem lettünk kevesebbek, ugyan úgy család lettünk.

Nem mindenki várja el, hogy körbe legyen ugrálva. Nem azon a 2 napon múlik a család összecsiszolódása.

Meg el sem tudom képzelni. Másnap felkel a család, anyuka pihen, egész nap szoptat. Nem hiszem hogy aznap bárki is nekiáll takarítani. Kaját 1x rendelni is lehet. Ezen kívül apuka mit csinálna? Nézze anyukát ahogy szoptat? Vagy nem is értem.

Nálunk ez egyik gyereknél sem volt divat.

79# A különbséget szépen megfogalmaztad. Veled a férjed nem közölte, hogy megy, hanem MEGKÉRDEZTE, hogy nem haragudnál-e miatta. Neked ez belefért, ő elment, senki nem lett rövidebb. Ezt így kell. Ettől te még nem lettél szent asszony, a kérdező meg nem lusta disznó, csak mert neki szüksége van a férjére az első napokban. Nem lehet tudni hogy viselte a szülést testileg, lelkileg. Ha neki arra van szüksége, hogy a párja ott legyen mellette, akkor engedjük meg neki, hogy ezt érezhesse és kifejezhesse a párja felé.

Nekem pl. lelkileg jól esett, hogy a közelemben volt a férjem és bármikor megkérhettem, hogy most vegye fel ő a babát. Nekem nagyon rossz élmény volt a kórházban töltött pár nap, megőrültem volna, ha itthon is egyedül vagyok, magamra utalva az újszülöttünkkel. Segítség volt már csak az is, hogy volt kihez szólnom és ő szeretettel válaszolt. Ennek ellenére az első hétvégén a férjem is elment tejet fakasztani és semmi gondom nem volt vele, mert megbeszéltük mikor megy, mikor jön, éjszaka volt, addigra már nagyjából helyrezökkent a lelki világom is. De mi MEGBESZÉLTÜK hogy ez mindkettőnk részéről oké. Ha közölte volna, hogy na császtok én elmentem, akkor az én szemeim is keresztbe álltak volna még úgy is, hogy ugye alapvetően nem okozott problémát a felvetés.