Ehhez mit szólnátok? Én kiborultam.

26# Nem lépnek le az ilyenek a nászútról, mert az ilyenek nem mennek nászútra az asszonnyal. :)

Régen evidens volt, hogy egy frissen szült nő sosincs egyedül. Több generáció volt vele, nem volt gondja a háztartásra, vagy a főzésre, csak a babára. De tovább megyek. Ma elvárnánk a nőktől, hogy két napos gyerekkel, gát, vagy császáros sebbel otthon élje ugyanúgy az életét, mint korábban, csak már gyerekkel. Ha lehet apuka hátsója is legyen körbenyalva, mert hát anyci úgyis csak otthon mereszti a hátsóját. Az mond ilyet, aki még sosem szült. Szerintem gátvédelem mellett, teljesen szakadás és sérülés mentes szülés (igen ritka) után is jól esik az embernek egy kicsit pihenni a családja körében. A családja pedig akkor már minimum két főt tesz ki, nem csak a babát. De ez az én véleményem.

36-os. Ha neked ez volt az igényed, akkor rendben. De az miért nem elfogadható, ha másnak más az igénye? :)

Ha a férjemnek dolgoznia kellett volna, akkor nyilván nem hisztiznék ezen, némileg más, mintha haverozni megy. Én szülés előtt betároztam a fagyasztóba egy csomó kaját, amit az első napokban/hetekben csak melegíteni kellett. Ez megvetendő, vagy főzésnek számít és mártírkodjak én is mekkora király voltam gátsebbel? :)

Nekem igényem volt arra, hogy együtt legyünk, a férjem szívesen itthon maradt velünk két hétig és kivette a részét mindenből, örültem neki. Azóta sem változott a helyzet, csak már dolgozik is. Ez ezekszerint megvetendő. Sőt anyukám is jött utána egy hétre. Nem azért mert nem voltam életképes és mindenképpen segítségre szorultam, egyszerűen ő is a ki akarta venni a részét a dolgokból és nekem ez is jól esett. Ez is megvetendő? :)

36, de neked DOLGOZNI volt a férjed, értsd már meg. Nem a haverjánál "segíteni" egész délután, az első gyereke első otthon töltött napján. Miközben, gondolom, az apás szabadságát tölti. Amit arra kapott a munkahelyétől, hogy a gyerekevel es a párjával legyen.

Egyebkent valóban undorító, amilyen stílusban itt osztjátok az észt, hogy " én 5 napos császarheggel már főztem, te hisztis pitsa". Ki mondta, hogy a kérdező nem akar főzni? Vagy mi van?? Azt szeretné, hogy az a férfi, akivel a gyereket közösen vállalta ne a haverjához húzzon sörözni, vagyis, elnézést, SEGÍTENI, hanem legyen vele az első otthon töltött napon. Mivel MEGTEHETNÉ. ezt miért olyan rohadt nehéz felfogni?

Bennem egy másik gondolat is felötlött.

Most megy haza a kérdező a babájával... lényegében az első családként együtt töltött napjuk a babája helyett fontosabb a haver...

Ez most komolyan normális egyeseknek?

Nekem nem volt bajom császár után, de barátnőm szana szét szakadt, súlyos mennyiségű vért vesztett, haza is úgy engedték, hogy ágyban kellett töltenie 2 hetet orvosi javaslatra. A férje fürdette és vitte el mosdani, mert még mindig gyenge volt miután kapott egy csomó vért, és tokától bokáig varrták.

Testvérem hetekig rosszul bolt császár után.

Másik ismerős meg jobbra balra pattogott meg mászkált.

Jegyezzétek meg! Minden szülés más, mások a körülmények, néhány embernek kell a segítség, nem azért mert lusta, hanem mert nem akar később méhsüllyedést 50 évesen, vagy megbotlani a gyerekkel a kezében, mert még gyenge... van akinek nem kell segítség.

De a legfontosabb segítség ide, vagy oda, a családnak kellene lennie az elsőnek. Az együtt töltött első napoknak kellene lennie a fontosnak.

Az összekovácsolódásnak kellene lennie a fontosnak.

A pihenésnek kellene lennie a fontosnak jelenleg.

Nem helyes amit tesz, beszéljétek meg.