Miért nem értik meg egyes férfiak, hogy irreleváns érv ez, hogy "kedves, rendes, normális vagyok"?

6-os: biztos vannak ilyen nők, ebben az esetben ők is rosszul teszik.

" Talán mert a közbeszédben semmi mást nem hallanak, mint, hogy "elég, ha kedves, rendes és normális vagy, mert ezek azok az értékek, amik igazán fontosak", aztán néznek, mint borjú a részecskegyorsítóra, amikor ezek az értékek kb. semmit nem segítenek nekik. "

Biztos van, aki ilyet mond, de szerintem az kevesebb, aki azt mondja, hogy ez elég. Illetve az se midnegy, milyen kontextusban. Ha előtte a kérdésnél arról van szó, hogy pl. a nők csak arra buknak, akinek jó kocsija van, akkor lehet, hogy azért írja, hogy elég, mert adott kontextusban érti. Az előzőleg felsoroltak közül elég. Én legalábbis ezért mondanék ilyet.

Biztos vannak olyan nők is a világon, akik hülyeségeket beszélnek, ezt amúgy nem vitatom. Csak vannak olyan kérdések, ahol a férfiak mindössze ennyit árulnak el magukról, és igazából nem tudunk róluk semmit. Mégis nagyon sok férfi válaszoló már le is vonja a következtetéseit. Szerintem az igazság az, hogy itt ilyen jellegű kérdésekre nem nagyon lehet válaszolni. Férfitől, nőtől se. Arra lehet, ha valakinél valami kizáró tényező (pl. nem járnék egy drogossal), de az ilyen végtelen skálára felírható dolgok megválaszolhatatlanok attól függetlenül, nő vagy férfi kérdezi-e őket.

"Kelet-Ázsiában ezzel szemben nem titok, sőt közszájon forgó, már-már elcsépelt téma, hogy egy férfi igenis keressen egy valag pénzt, legyen menő autója, nézzen ki jól, legyen aktív társasági ember, egyszóval ott nincsenek véka alá rejtve a nők igazi elvárásaik, konkrétan pop dalok és filmek tucatjai szólnak arról, hogy egy férfi csak úgy juthat nőhöz, ha ezeket sikerül elérni, nem úgy mint nálunk, ahol a fiatal srácokat azzal hülyítik, hogy elég ha kedvesek meg illedelmesek, aztán amikor felnőnek és eljön a párválasztás ideje jól $eggre esnek, mert a kedvesség meg az illemtudás kb. annyit ér, mint egy békatalp egy tevén. "

Ezzel félig egyetértek, félig nem. Egyrészt valóban: elégnek nem elég, ha valaki csak kedves, mert mint mondtam, ez olyan, mint hogy én reggel mostam fogat, mindenki hatódjon meg. Ellenben nem is azok a tulajdonságok egészítik ki, amiket te írsz. Én pl. örülnék, ha lenne pénzem, de ezt mindig magamtól vártam, sosem gondoltam, hogy majd egy jótündérke fog adni. Nekem kell szem előtt tartanom a pályaválasztásnál, munkakeresésnél stb.

A pénz lehet, hogy fontos lenne, ha már 30 lennék pl, de 23 vagyok. Egyetemista. Azt gondolom, bőven elég, ha a férfi rendelkezik valami életképpel, tervvel, túl azon, hogy fiatalok vagyunk, hurrá. Ennél többet egyelőre ugyanis én se tudok felmutatni most még. Számomra vonzó, ha egy férfi intelligens, illetve, ha van olyan hobbija vagy szenvedélye (nem káros!), amiről lelkesen tud beszélni, szerintem baromi vonzó, amikor valaki csillogó szemmel tud mesélni valamiről, ami érdekli. Az nem feltétlenül fontos, hogy engem is érdekeljen. Érdekelhetik éppen a repülők is, vagy a sajtkészítés (legjobb barátnőm pasija sajtkészítő akar lenni). Csak olyan ne legyen, ami a szememben elfogadhatatlan vagy összeegyeztethetetlen az életformámmal (bizonyos csontbetegségek miatt pl. nem tudok sokat kirándulni, szóval ha ő szeret, akkor mondjuk ezt tegye egy adott társasággal, ne akarja, hogy én is menjek).

De mint látod, nem írom, hogy nem számít a külső, se azt, hogy ez elég. Ha pl. mindez megvan, de mellette baltás gyilkos, az értelemszerűen felülírja ezt. Szóval szerintem személyiségek vannak, nem típusok: egyéni emberek.

Lassabban írok, mint ahogy jönnek a válaszok.

13-as.

Úgy kerültem kapcsolatba, hogy udvarolni kezdett nekem. Akkor még tinédzser voltam, abban a városkában lakott, ahol én.

"én mindenkivel rendesen és normálisan viselkedem, nem vagyok gyűlölködő..."

Ez nagyon helyeslésre méltó, csak nem válasz a kérdésemre. és vonatkozik a többi ilyenre is.

Köszi a választ.

El kell ismernem: lehet, hogy magamból indulok ki. Én szeretem megfogalmazni alapból a dolgokat. Élőben is kicsit sokat beszélek: szeretem, ha nem értenek félre, ha úgy érzem, sikerült átadnom a gondolataimat. Az is igaz, hogy sokaknak a szókincse se valami nagy szám. Egyik gyerekkori barátnőm szemében mindenki ari, akit kedvel, és hülye, akit nem. :) Lehet, hogy igazad van.

A 10-es válasza azért kevésbé tetszik, mert bár sosem éltem külföldön, mindig jön valaki, aki külfölddel hasonlít össze minket, és nem tudom eldönteni, igaz-e. Meg olyan gyakran emlegetik a külföldet pozitívumként Magyarországgal szemben, hogy némi illuzórikusságot látok benne (talán nem jól használtam a szót).

"Sok lánynál tényleg előny a pénz vagy amit azzal lehet vásárolni, de nem közlik igényként felénk."

Én nálam is előny, viszont nem elvárás. Mert szerintem butaság. Mármint olyan értelemben, hogy ha a pasi elhagy, akkor meg mi lesz? Egy nő tudjon megállnia lábán, ne függjön mástól. Ha elképzelem a jövőmet, jó lenne nagy kertes házban élni, mert jómódban nőttem fel, elég jól kerestek a szüleim (főleg apukám, aki mérnök). De egy embernek úgy kell igazítania az életét, hogy egyedül is meg tudjon lenni. Mert mi van, ha a párod meghal, vagy akármi? Én az a fajta nő vagyok, aki, ha a vőlegénye az orra alá dugna egy házassági szerződést, nem sértődne meg, viszont 3x átolvasná, átrágná magát rajta.

"A terv és életkép dolog most kezd népszerű lenni. Pár éve még nem hallottam senki szájából, most egyre többen mondják mindkét nemből. Rosszabb lett a gazdaságunk, nehezebb jó melót keresni, ezért népszerű lett."

Lehet, túl romantikus vagyok, naiv, de tetszenek az olyan élettörténetek, ahol egy n meg egy férfi összejönnek, mindkettőnek vannak álmai, és egymást támogatva megpróbálják ezeket elérni. Azért persze reálisan.

"Az intelligenciát is aránylag sokan hangoztatják. (...) A legtöbb ember intelligencia alatt igazából csak annyit ért, hogy tudjon a másikkal beszélgetni."

Nem tudom, igazam van-e, de megmondom őszintén, én intelligencián nyitottságot, elfogadást, lojalitást és kedvességet értek. Az a felfogásom, hogy kedves csak az tud lenni, aki elég intelligens hozzá. De nyilván intelligens ember mindenkinek az, aki egyetért vele. :) Ez tény. Valahol hallottam egy olyan mondást, hogy "amikor gyerek voltam, az okos embereket tiszteltem, de most már a kedves embereket tisztelem". Ez a mondás tetszik, de nem tudom, honnan származik.

"A hobbi pedig... Számomra elég szimpatikus, hogy meghallgatnál az illetőtől bármilyen hobbit. :D De az emberek többsége nem ilyen. Az emberek nagy részét untatja, ha olyanról beszélnek, ami nem érdekli őket."

Azt azért tisztázzuk, hogy nem arról van szó, hogy az orrom alá kell dugni egy használati utasítást, egy tervrajzot, vagy egy nyelvtani táblázatot az olasz kötőmódról. :) Csak azért mondom, mert már máskor is leírtam ezt a GyK-n, és kaptam 2 izzadtságszagú erőlködést privátban, de látszott, hogy szavanként szülték meg őket. A lényeg, hogy tetszik a lelkesedés, az, hogy valakit érdekel valami olyasmi, amiért ne adj isten pénzt se kap, és hajlandó energiát/időt fektetni valamibe a délutánjaiból olyasmire is, amitől nem fogják előléptetni.