Miért baj az, ha a feleség használja/belenéz a férje telefonjába?

Nem csalnék meg soha senkit, de akkor sem tetszik. Engem úgy neveltek, hogy tiszteletben tartották a magánszférámat.

A szüleim kopogtak, ha be akartak jönni a szobámba, a húgommal is megszoktuk, hogy megkérdezzük a másikat, mielőtt belenyúlunk a táskájába zsepiért, rágóért.

Nekem ez az egymás seggében élés nem tetszik. Ma nálad van a férjed telefonja - minden szó nélkül elvetted? Mert ha elromlik az enyém, én is megkérdezem, hogy van-e itthon régi telefonunk, amit tudok használni. Nem csak lenyúlom az övét, mert közös.

Nekem volt egy ezzel kapcsolatos vitám a párommal úgy fél éve. Nem is vita volt, inkább csak félreértés a részemről.

Féltékeny típus vagyok (nem az a betegesen féltékeny), és egy időben rákaptam, hogy elolvasgattam a párom skype beszélgetéseit a telefonján. Amúgy is használhattam a telefont, de netezésre, nem ilyesmire, bár sosem volt kikötve, hogy ne nézzek bele az üzeneteibe. Bűntudat ide, vagy oda, megtettem, kíváncsiságból leginkább.

Találtam egy beszélgetést egy csajjal, aki erőteljesen flörtölgetett a párommal. Párom nem koptatta le, de nem is adta alá a lovat. A csaj erotikus parancsokat osztogatott neki a chaten keresztül, és én valamiért azt hittem párom engedelmeskedett is. Megsértődtem, megalázva éreztem magam, elborult az agyam, pedig utólag belegondolva hülyeség volt.

Számon kértem a páromat, hogy mi volt ez. Bevallottam, hogy figyeltem a beszélgetéseit, és azt is bevallottam, hogy szégyellem, de nem bánom, mert ezt így kellett megtudnom.

Erre ő elmesélte, hogy tudomást sem vett a csajról, figyelmen kívül hagyta a parancsokat, és sosem látta élőben. Azt sem tudja hogy néz ki. Itt megzavarodam teljesen, valamiért biztosra vettem, hogy (ha csak neten keresztül is) de megcsalt.

Megkönnyebbültem, de ugyanakkor iszonyú bűntudatom is lett miatta. Mintha nem bíztam volna benne, vagy nem is tudom... Ő meg csak, mondogatta, hogy szeret, és sosem csalna meg, meg nyugtatgatott... a mai napig a bőgés kerülget ha erre a jelenetre gondolok... micsoda egy szemét r*banc voltam...

Másnap minden bejelentés nélkül törölte az illető csajt a skyperól, a telefonját pedig azóta sem félti tőlem. Bármikor belenézhetnék az üzeneteibe, de megtanultam a leckét. Soha többet.

Bizalom kérdése :) Én az incidens óta teljes mértékben megbízom a páromban, és ezek szerint ő is bennem.

Nem irigylem azok kapcsolatát, ahol ez bűncselekménynek számít. Bármilyen okból is nem szeretne "kellemetlenséget" a párjával.. Az eltitkolt dolog nyilván az, aminek a másik nem örülne, szóval ott már megette a fene a kapcsolatot. Ezzel a btk-s baromsággal csak a bűnösök takaróznak.

Mi bármikor használjuk egymás telefonját, e-mail címét, ha úgy alakul. Ez evidens. Aki vehemensen védelmezi a "magánszféráját", az tulajdonképpen a kettős életét védelmezi, amit a társa háta mögött él sunnyogva. Egészségükre.

Már ne haragudj, de ha a barátnöm (nö vagyok) elmeséli, hogy nem tud teherbeesni, és hogy mi mindenen mentek már keresztül a férjével, azt kizárólag nekem mondja el, és nem akarná feltétlen, hogy a férjem (akivel mellékesen ismerik egymást, mert közös baráti társaságba tartozunk) is elolvassa, hogy miket tesz vele az orvos vizsgálat közben.

Vagy amikor a sógornöm elöször Kakart lefeküdni a barátjával és tölem kért néhány felvilágosítást védekezés-ügyben, akkor nem akarta volna ezt feltétlen a bátyja orrára kötni.

Ezek mind olyan esetek, amikor ugyan nekem tiszta a lelkiismeretem - mert egyik sem kettönk kapcsolatával áll összefüggésben -, de a férjemre nem tartozik, mert másik ember magánügye, "titka" áll benne.

Kérdező "Erről van szó! Mi nem kérünk minden alkalommal külön engedélyt, nálunk alap, hogy használjuk egymásét. Tudtommal ezt a törvény nem bünteti. Szép is lenne." - TI akkor megengeditek egymásnak, ehhez jogotok van, ennyi. Másnak meg joga van NEM megengedni.

Tudod, Magyarországon történt meg pár éve, hogy magas beosztású (és nyilván ehhez mért fizetésű) bankos csóka kapott egy SMS-t vagy E-mailt XY hitelkérelméről... a felesége meg elolvasta - mert neki ugye szabad, mert a férje telefonja, és hátha a szőke bögyös - és kitwittelte, hogy X.Y híres ember hitelt kért... a férj délután már az utcán volt, és még mázlija volt, mert a hitelkérő híres ember is férfiból volt, valszeg átérezte a nyomorát, és nem vágott a nyakába még egy sokmillás kártérítési pert is, lemondott róla... és képzeld, a férj még ilyenkor se állíthatja a szekercét a magas IQ-jú feleségébe, aki miatt elveszítette az állását, jóhírét, mert ugye vannak azok a fránya törvények...

Ugyanis egyértelműen a bankos volt a hibás, nem szabadott volna lehetővé tennie, hogy a feleség a telefonját olvasgassa. Ennyi.

Ekkora nagy ostoba balfa..okat.

Én hírleveleket kapok, mert mindenhova feliratkozom. Ha meglátnám, hogy a párom olvasgatja őket, kiakadnék. Az az enyém. (Olyanra gondolok, hogy akciós arckrém, CD, póló, stb.)

Azt hiszitek, ez a bizalom? Ahol mindent tudsz a másikról, ott nem létezhet bizalom. A bizalom pont az, amikor nem tudsz róla mindent, mégis elhiszed, hogy nem ver át.

Mi is hozzáférünk egymás dolgaihoz, de a férjem éppenséggel nem olvassa el a levelezéseimet, noha nyugodtan meg tudná tenni, mert tudja a laptopom jelszavát, a levelező oldalak, közösségi oldalak jelszavai pedig el vannak benne tárolva, ahogy a közös, asztali számítógépünkön is. Egy kattintással beleléphet, ha szeretne. Az ő laptopja meg lejelszavazva sincs. Nem szoktam utána kutatni, nincs miért. Ő nem levelezik senkivel.

Én több emberrel is, de tudja, kikkel, és tudja, hogy semmi olyanról nincs szó, ami miatt fájnia kéne a fejének.

Nem úgy, mint az álszent ketteske válaszadó, aki kikéri magának a kérdésben leírtakat, közben meg neten nőzik. Legalább kiváló példája annak, hogy csak azt zavar, akinek vaj van a füle mögött.

Abszurd dolog, hogy nincs semmi privát szférája a másiknak. Majd egyszer befog rágni a máik fél.

Én nő vagyok, de fogadni mernék, hogy az összes miért ne egymás seggébe éljünk válaszoló is nő.

Nyilvánvalóan a férjnek sincs sincs semmi köze a feleség telefonjához.

Én a közös számítógép használattól is rosszuk vagyok.