Miért baj az, ha a feleség használja/belenéz a férje telefonjába?

Kedves #119, ahogy megtörtént ez az emailok és mobilok előtti évezredekben is időnként - már a szerető c. problematika.

A generikus baj itt inkább a magánszféráról való lemondás elvárásával van, "akinek nincs titkolni valója, az ...blabla", ennek az elfogadása, az erre szocializálódás ugyanis érdekes dolgokat szül... ugye a magyar töriben is volt már olyan elvárás, hogy "magyar ember nyíltan szavaz, mert nincs titkolni valója"... tudjuk, hova vezetett. Meg ennek tudható be az is, hogy az utóbbi évtizedekben már-már orwell-i méreteket idéző kontroll ellen semmiféle egészséges társadalmi immunreakció sincs, az emberek arra szocializálódtak, hogy önként és dalolva lemondanak a magánszféráról, nem kell csodálkozni, hogy már a munkahelyi budiban is kmera lóg, és a tualdonos ELVÁRJA, hogy hozzájárulj a folyamatos megfigyelésedhez, kamerákhoz és ellenőrzött híváslistákhoz "ha ott akarsz dolgozni" - és senki sem érzi, hogy ez tökéletesen abnormális, és gyalázat. És terjed a mobiltelefon-hordás kényszere, és elektromos pórázként való használata, és lassan senki sem veszi észre, hogy ez sem normális... ha ezek a folyamatok így mennek tovább, ha az emberek teljesen hozzá-szocializálódnak az állandó kontrollhoz, tizenöt év múlva már azt is zokszó nélkül fogja tűrni a társadalom, ha - némi "te érdeked, te biztonságod" propahanta mellett - nyomkövető chip-et tegyenek mindenkibe, ha így gondolja egy aktuális 6alom. És bocs, de én ezt nem szeretném megvárni... tudod, informatikával foglalkozom, és TUDOM, LÁTOM, hogy mobil-cellainfókból, bankkártya-adatokból már most is annyit tudnak mindenkiről, mindenféle közösségi oldalas infgyüjtésekből, mint amennyit 30 éve egy megfigyelt delikvensről tudott egy titkosrendőrség egy 30 fő csoporttal végzett operatív munka eredményeként. Már most is vannak aljas és hülye szülőnek nevezett valakik, akik nyomkövető chipet tetetnek a gyerekükbe, persze "csak az ő érdekében" - mint egy házi őrizetes bűnözőbe - hogy rohadna ki a szívük.

Könyörgöm, ne tegyük már birkává a társadalmat, ne fosszuk már meg alapvető önvédelmüktől az embereket ezzel a "csak az ragaszkodik a magánszférához aki tilosban jár" c. hülyeségre szocializálással - pont a szocializáció elsődleges színhelyén, a családban NE. Hacsak nem minden vágyunk egy 1984-szerű világ...

Ne haragudj, de itt egy házasságról van szó, nem idegenekről, kameráról a budiban, nem hiszem, ha egy picivel nyitottabbak lennénk a másik felé, akkor ez következne be.

Ki, milyen..Te ilyen vagy, fontos a magánszféra -takarjon az bármit is-, én meg olyan..Bár nem tudom, hogy az miért magánszféra rombolás, ha hébe-hóba az ember hozzányúl a társa telefonjához. De mint írtam kinek mi. Nekem ez belefér, Neked nem.

Kedves #122, nem tudom honnan jön ez a "hozzáérjen-e", nálunk is megvannak a szóbeli "teljes körű engedélyek" egymástól, én is x-szer telefonáltam már a zasszony telefonján, mert kedvezőbb a díjszabása, valami céges flottaizé...

A kérdésnek ezt a részét tartom lényegesnek, hogy "Mégis miért ne? Ha valakinek tiszta a lelkiismerete, a telefonját miért kell rejtegetnie? És miért is mondja mindenki, hogy az az övé, mikor házasságban minden közös (telefon, előfizetés, barátok, ismerősök akiket gyakran hív vele...stb)? "... de eszembe sem jutna, hogy közben az üzeneteit, híváslistáit nézegessem. (ezért mondtam, hogy nem a zár meg a riasztó tartja vissza az embert a lopástól, hanem az, hogy nem tolvaj)

Azért az ezzel kapcsolatos kérdések 90%-a úgy kezdődik, hogy egy feleség, barátnő (vagy ritkábban férj, barát) azt képzeli magáról, hogy ha rájön a féltékenység (okkal vagy oktalanul, ez ebben a kérdésben tök mindegy) az feljogosítja őt arra, hogy a másik üzeneteit, híváslistáit, netes aktivitását (stb) csekkolja... pedig hát nem, a józan ész szerint se, meg a törvények szerint se. Na jó, az én hibám is, hogy nem úgy kezdtem a választ arra a kérdésre, hogy "Miért baj az, ha a feleség használja/belenéz a férje telefonjába?" - hogy ebből a "használja" az általában semmi gond, a "belenéz" az meg minősíthetetlen, hacsak nem a másik kérésére teszi. (igen, nálunk is felvesszük egymás telefonját, ha a másik nincs ott, pedig a zasszonyé ráadásul céges... majd odavisszük a másiknak, és elvonulunk, hogy nyugodtan telefonálhasson... és nem, nem szoktuk egymást faggatni, hogy "ki hívott?" "az meg ki?" és "miért hívott?" - mert magánügy. Családon belül is. (na jó, ha éjjel 1-kor, akkor időnként jön a "ki volt az a bunkó?" kérdés:)))

Nembaj, nekem még az összes emailemet és a fbmet is látja ha akarja. sosem kontrollál csak egy gépet használunk. Nekem nincs titkom a feleségem előtt, nekem ő a legjobb barátom, sosem nézem meg a telefonját csak úgy, de használom, ha épp az van kéznél. És ez igaz fordítva is. Van, hogy én kérem meg, hogy válaszoljon helyettem. Van olyan csaj ismerősöm aki flörtölget velem, még erről is tud, sőt van, hogy együtt fogalmazzuk meg mit írunk vissza. Persze a csaj nem tudja, hogy a feleségem is tudja. Nem akarok én attól semmit, és nem is én kezdeményezem. Nem féltékeny a feleségem és én sem, ha fordítva nyomul rá valaki. Azért megállapítható, hogy a férfiak könnyebben veszik a lapot.

Egy kapcsolat alapja a bizalom, ha nincs meg akkor minek vele együtt lenni, ha titkom van előtte akkor minek nehezítem az életem azzal, hogy sunnyogjak?

Ha meg akar csalni akkor úgyis meg fog.