Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jogosan haragszom a férjemre amiért keresztbeszervezett, vagy csak hisztizek?
Két gyerekünk van, év elején szólt a főnököm hogy lenne egy jó lehetőség a munkahelyemen, visszamennék-e. A cégünk külföldi, az anyacégtől jött egy vezető 1 évre, hogy itt átszervezze a dolgokat és beválogattak abba a csapatba, akik vele fognak dolgozni ebben az egy évben. Tudtam, hogy durva 1 év lesz, sok tanulással és itthoni munkával, ezért alaposan átbeszéltük a férjemmel. Végül több, mint 2 hét után úgy döntöttünk együtt, hogy visszamegyek és elvállalom az új munkát.
Nyár elején mentem vissza, az eleje tényleg nehéz volt, de belerázódtunk. Hetente 2-3 nap kelek hajnalban tanulni, délután a gyerekekkel vagyok és persze a férjemmel. A nagyszülők is sokat segítenek, főleg főzéssel, néha hétvégén vigyáznak a gyerekekre hogy kettesben is tudjunk lenni.
A férjem most kijelentette, hogy jelentkezett egy tanfolyamra, heti 3x megy délutánonként hétvégén pedig szeretne pár órát nyugiban tanulni itthon, amikor oldjam meg, hogy a gyerekek házon kívül legyenek.
Nagyon mérges vagyok rá, úgy érzem hátba támadott. Ráadásul meg sem beszéltük, már jelentkezett, kifizette a díját is.
Ti mit tennétek???
Jogosan haragszol rá.Te megbeszélted vele,1 évet kibírhatott volna,utána gondolom,Te is támogattad volna az ő terveit.Sajnos mást nem tehetsz,megoldást keresel,vagy a nagyszülők segítsenek be többet,ha tudnak,vagy vegyetek fel valakit.
Azt mondjuk nem értem,ha Te fel tudsz kelni hajnalban tanulni,ő miért nem?Miért biztosíts Te neki szabadidőt hétvégén?
Ezt át kell beszélnetek,hogy az új helyzetben ki mit vállal.Olyan nincs,hogy Te oldj meg mindent.
"Azt mondta, én vagyok az anyjuk, oldjam meg."
Nekem ez a mondat ütött szöget a fejembe. Ez nem egy felnőtt , hanem egy duzzogó kisgyermek kijelentése, ráadásul hiányzik belőle minden felelősségvállalás. Valószínűleg bepánikolt, hogy milyen terhek fognak rá nehezedni. A reakciója semmiképpen nem volt helyes. Üljetek le higgadtan még egyszer megbeszélni, mondd el neki, hogy számodra ez a kezelése a dolgoknak nem elfogadható. Kíváncsi leszek, mit reagál. még az is lehet, hogy ha nem érzi magát sarokba szorítva, elismeri, hogy nem járt el korrektül. A lényeg, hogy ne vádaskodásnak érezze a beszélgetést.
A bébiszitter jó ötlet délutánra, de ha betegek, nem akarom őket idegenre hagyni.
A nagyszülők így is sokat segítenek, dolgoznak, mindkettőnknek vannak testvéreink kisgyerekkel, nem tudjuk és nem is akarjuk tovább terhelni a nagyszülőket.
A gond: minden nap a gyerekekért kell menni, délutánonként vannak a megbeszélések nálunk - ezt nem írtam le, elnézést.
Ha betegek, táppénzre kell menni, amit a férjem így szintén nem tud megtenni - elvileg azért, mert a beteg gyerekek annyira lefárasztják, hogy mellettük nem fog tudni tanulni.
Hétvégén tudtunk eddig együtt lenni, most ez is ugrik sajnos.
Jó, akkor máshogy írom: nem akarom a gyerekeimet betegen idegenre hagyni. Ha nagyobbak lesznek, 5-6-8+ évesek akkor biztos máshogy fogom gondolni, most így érzem. Ennyit nem ér a munkám, inkább itthon maradok velük. Lehet hogy ez rossz döntés vagy hülyeség, de ez van.
Nagyszülő tudtommal nem jöhet táppénzre az unokával.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!