Nők, mit szólnátok hozzá, ha leendő férjetek a házasság előtt házassági szerződést szeretne íratni veletek?

A tudta nélkül nem fair. Mitől félsz? Hogy kiakad? Ha nem bírja elviselni, hogy alá akarod ezt írni, ne vedd el őt. Ilyen egyszerű.

Milyen kapcsolat a tiétek, ha nem mersz elé állni megmondani: drágám, házassági szerződést akarok, mert nekem nagyobb a saját vagyonom? (bár a mondat második fele nem is szükséges, hisz tud róla.)

Persze, igaz, házasság után senki nem tervez automatikusan válást is, aztán mégis...

A hangsúly azon van ki milyen alapokra, elvekre, alapvető normákra épített fel egy kapcsolatot.

A válásoknál az alapvető bázisban keresendő a hiba, nincsenek, vagy nem is voltak soha jó alapok, ha igen és mégis külön megy az útjuk, akkor meg jól és szépen tudnak válni

Na igen, nem tudhatja elore az ember, hogy hogy fog reagálni az adott pillanatban. Ha pl ugy érzi, megalázták, ki is fordulhat önmagából. Senki sem ugy kezd egy kapcsolatba, plane házasságba, hogy az veget er, de sajnos a mai világban erre is fel kell készülni. Nem csak a parom múlik, hanem a körülményeket is.

Ülj le a baratnoddel beszélni, vagy csak vesd fel a témát mellékesen -"beszélgettem a Pistivel es hazassagi szerződést akar kötni, hat milyen jo otlet, nem?" vagy hasonló.

26. Vagyok. Mosok, főzök takarítok, gyerekeket nevelek, a férjem meg munkahelyen dolgozik nem is keveset és sajnos nem napi 8 órában hanem többen. Úgyhogy a férjemtől nem várom ela házimunkát.

Kérdező! Az alapvető kérdés az volt, nőként mit szòlnátok ehhez a helyzethez. Én nem díjaznám. Tessék lehet lepontozni. Akkor is marad a véleményem. De ha ezen agyalsz, akkor legyél elég bàtor és állj elő a barátnődnél. Csak az ő véleménye számít, nem az enyém vagy a többi 20-30 idegené.

A hangsúly azon van ki milyen alapokra, elvekre, alapvető normákra épített fel egy kapcsolatot.

addig a pontig, mig nem kerül válásra sor, mindenki azt gondolja, stabil a kapcsolata, bizalom, szeretet, tisztelet van...arra, hogy mégse volt meg, vagy nem ugy, ahogy az az elején, sajnos csak késöbb derül ki..ezért lesz végül válás.

Hááát... ez olyan kétoldalú dolog. Szóval az csak az egyik oldal, hogy máris belekalkulálod a válást, de ott van az is, hogy az együtt töltött évek ellenére amiatt aggódsz, hogy esetleg mégiscsak egy pénzéhes lotyó a párod... Másrészt, benned is fölmerülhet, hogy ha annyira nem érdekli a pénzed, miért nem lehet egyszerűen aláírni.

Félreértés ne essék, a legtöbb nő nem azért akad ki a házassági szerződésen, mert válás esetén jól meg akarja kopasztani a pasit. Egész egyszerűen azért, mert baromi rosszul esik az embernek a feltételezés, hogy ennyire nem tartja a másik jó embernek, ennyire nem bízik benne. Akkor meg minek a házasság?

Egyébként nekem is szarul esett volna, de szerintem aláírtam volna, legyen boldog. Ugyanakkor tuti, hogy ottmaradt volna bennem a tüske, nagyon bántott volna, hogy ennyire nem bízik bennem, kvázi kinézi belőlem, hogy olyan szar ember vagyok, hogy válásnál elveszem mindenét. Mondjuk ez a férjemnek meg sem fordult a fejében, de nekem sem, pedig nekem is igen szép summám volt félretéve. Még házasság előtt újítottuk föl KÖZÖS pénzből azt a lakást, ami tényleg csak az enyém, nem kettőnké elméletileg. Szóval részéről volt akkora a bizalom, hogy nem csak nem féltette tőlem azt, amije volt, de még pénzt is tett abba, ami az enyém. Én szintén nem féltettem tőle semmimet, nem hiszem, hogy válás esetén bármelyikünk is igényt tartana arra, ami nem az övé. Értelmes emberek vagyunk, nem olyanok, akik megőrülnek, elkezdenek köpködni egymásra, és gusztustalan, kicsinyes bosszúhadjáratokat indítani...