Tudom, hogy rosszat tettem, de most gyorsan kell tanács, SEGÍTSETEK!?

Drága Lányok,köszönöm a védőbeszédeket! De tényleg,nagyon aranyosak vagytok!

Sosem állítottam,hogy én nem vagyok hibás. Biztos ezer hibát vétettem,de sosem szándékosan! ,csupán olyat,ami a helyzetünkből adódik.

Igen,voltam fáradt,voltam ideges,voltam úgy,hogy persze Szívem,szexeljünk,de nem baj,ha ma semmi extra?

De ő egy szót nem szólt,h baja van. És ez a legszemetebb mind közül. Mert nekem ugyan sok energiám a 2 gyerek mellett nincs arra,hogy még a gondolatát is kiolvassam.

Ő sem törődött velem,de már nagyon régen nem. Hiányoztak nekem a beszélgetések, hogy ha közeledni akar,abba több energiát fektessen,minthogy Szexelünk? vagy csak simán az arcomba tolja a micsodáját.

De életében nem kelt soha egyik gyerekhez sem, sosem vitte játszótérre egyiket sem. A lányomat már fürdeti,mert neki már csak a vizet kell megengedni.

Én ezerszer próbáltam beszélni vele,h ez így nem jó,de a vége ezek szerint az lett,hogy idegbeteg hisztérikának tartott és keresett egy fiatalabbat,szebbet,gondtalant,kedvesebbet.

És nagyon igaza van annak,aki azt írta,amit már én is korábban. Ha velem beszélget ennyit,ha rám áldoz ennyi pénzt és energiát,én is tudtam volna ilyen lenni.

Nem tudok megbocsájtani neki.

Sziasztok!

Tegnap munka után szó nélkül hazajött,majd miután lefektettük a gyerekeket,beszélgettünk.

Olyasmiket mondott,amiket egy ilyen szituban lévő nő hallani akar,és épp ezért egy szavát se sikerült elhinnem.

Hogy elhanyagolva érezte magát,hogy félt,hogy megint sokáig nem lesz szex szülés után,hogy az újdonság teljesen elvette az eszét,és igazából a csaj halálosan unalmas és buta is,de nagyok a mellei .( Én tényleg elég lapos vagyok,amin a szoptatások rontottak is).

Mondta,h nem akar válni,próbáljuk megjavítani a házasságunkat,bármibe beleegyezik,bármire hajlandó.

Rájött arra,h ez már nemvaló neki,a nőhajkurászás, öreg már ő ehhez. És hogy egy emlékezetes momentumot nem tud felidézni a csajjal,annyira nem is jelentett semmit.

És hogy igazából megkönnyebbült,hogy kiderült.

Kérdeztem,ha annyira uncsi volt meg minden,hogy sikerült 7 hónapig folyamatosan hazudni nekem,és egyáltalán miért kellett,miért nem mondta meg,mi van.

Azt mondta,megijedt a saját hülyeségétől,amikor először hazudott,és behúzta fülét-farkát,folytatta tovább,hátha bejut a bugyijába,és akkor nem a semmiért hazudozott.

Hogy ha ezt a sztorit kívülállóként hallaná,ő lenne a legjobban felháborodva,hiszen a viszony akkor kezdődött,amikor még nekem nem is lehetett nemi életet élnem szülés után,de előre vetítette,h biztos nem is lesz kedvem megint 1 évig,mint a nagylány után anno.

Nagyjából ennyi. Aztán elmentünk lefeküdni,reggel felkeltünk,rendezgettük a gyerekeket,ő elment dolgozni.

Tegnap még valamennyire hittem neki,ma már,h megint egyedül vagyok és megint van időm gondolkodni,nem hiszek. És kevés a magyarázat is,úgy érzem,nem mondta meg az igazat. Persze,h minden nő azt szeretné,ha a szeretőt jól szapulná a férje,de ugyanezt megtette fordítva is.

Egy szavát sem hiszem,és nem tudom,mitől lenne jobb,mitől tudnék megint ránézni úgy,h ne jusson eszembe az egész.

Abban maradtunk,h 3 hónapig megpróbálunk normális életközösségben létezni,ha nem sikerül,beadom a válást.

Írj bátran,örülnék neki.

Igen,messze nincs vége,semmivel se vagyok közelebb ahhoz,h rendezni tudjam magamban.