Miért mondogatják mostanában a nők, hogy nem fontos a házasság, az csak egy papír?

"A nők intuitívebbek, de egy racionális világban nem erre a képességükre van szükség."

Ezt kifelejtettem. :)

Egyrészt, én ezeket a fogalmakat már abszolút nem így kezelem. Intuitív? Racionális? Javaslom, a "racionális" világról olvasgass egy kis tudománykritikát, például Polányi Mihály (egy igazán racionális férfi) elmeséli neked, hogy kettő szinte különválaszthatatlan. :)

Részben persze igen. De továbbmenve: azon felül, hogy nem így értelmezem, a világot mi, emberek formáljuk.

"Intuitívre" is, "racionálisra" is. :)

De ha te kevésbé racionálisnak (mert ugye nőiesnek) tartod magad, száraz logikával írhatnám: ezek szerint az érzelmeid befolyásolják a véleményed, elfogult vagy!

Csak gondolatkísérlet, ne izgulj, mert én (magam részéről) tisztában vagyok vele, hogy mindenkit befolyásol (esetleg máshogyan) mindkettő. :)

131!

Nem voltál minősítő! :) Na, jó, az első hosszabb írásod után azt éreztem, hogy a "sokadik bőrt húzod le a mondataimról", de ez csak egy hirtelen felindulásból elkövetett mondatfoszlányom volt. :)))

Bevallom, nem ismerem Polányi munkásságát, de ígérem, utánanézek.

Az intuíció és a racionális gondolkodás nem választható el egymástól, bár két külön agyféltekénkhez kötött működés. Az a harmonikus, ha egyensúlyban tudjuk tartani (nem feltétlenül jelent ez egyenlő mértéket is, mert intuícióra nincs állandó jelleggel szükségünk, míg a bal agyféltekés működésekre igen), de ez keveseknek sikerül. A mai nyugati civilizációt szerintem is mi formáltuk racionálissá. Ettől még az intuíció egy nagyon, sőt szerintem csodálatos dolog. Gyógyításra képes. Én a helyedben, büszke lennék arra, hogy nő vagyok, és rendelkezem ezzel az állítólagos "női" képességgel.Persze a férfiak is rendelkeznek vele. :)

Igazad, van mindkettőre szükség van a világban. A bal agyféltekénk a racionális, gondolkodó, logikus, beszélő (már akinek itt van a beszédközpontja, vannak, akiknek a jobb féltekében), a jobb féltekénk pedig az intuitív, holisztikus.

Egyébként az intuíció nem egyenlő az érzésekkel, az érzések tudatosak általában.Tehát képes vagyok valamiről úgy is vitázni, hogy ne árasszanak el az érzelmeim. (De vannak helyzetek, amikor nem, és ezzel mindenki más is így van.) :)

Ezt a wikiről másoltam:

"Az intuíció (latin: intueri - megnéz, megtekint, megfigyel; szemlél, vizsgál) azon folyamat megnevezése, mely során az információszerzés látszólag nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik.

A folyamat egy következtetés vagy belátás végeredményét adja anélkül, hogy az ehhez vezető gondolati lépések tudatosulnának."

A féltekék működéséről nézd meg ezt a videót, szerintem baromi érdekes:

[link]

:) Köszi, ismerem amikről írtál!

"Én a helyedben, büszke lennék arra, hogy nő vagyok, és rendelkezem ezzel az állítólagos "női" képességgel."

Hidd el, belementem a témába. Egyesek úgy mondják: a férfi az okosság, a nő a bölcsesség.

Tudom, hogy a két nem különbözik, és eléggé (néha túlságosan is?) büszke vagyok női mivoltomra! Én sosem akartam férfiutánzat lenni, ezért hangsúlyoztam ki, hogy a női készségek mennyi téren hasznosak lehetnek.

Egyszerűen azt nem viselem jól, amikor a férfit erősnek, a nőt gyengének tüntetik fel, szellemileg, lelkileg- más a kettő, de közel sem ez a helyzet. :) Kiegészítik egymást. :)

Válaszom: Nincs divatban a házasság! Ennyi!

Amm nekem nem az az életcélom, hogy elvegyenek meg ygereket szüljek......lehet hogy ez lenne a dolgom..de kihasználom a 20. Század (talán egyetlen) előnyét...a Női szabadságot...

Annyian dobálóztok a divat szóval, pedig nevetséges.

Aki házasodni akar, és biztosan tudja, hogy ez az, amit akar, azt nem fogja egy divathullám ettől eltántorítani. Kissé életszerűtlen a szituáció. "Hmm, annyira szeretnék férjhez menni, de a Fókuszban szinglik voltak, mégsem megyek férjhez."

Eddig ez volt a nők életútja. Suli, munka, férj, gyerek. A médiának legfeljebb annyi a hatása, hogy akiben eleve voltak kétségek afelől, hogy így akarja leélni az életét, annak megmutatták, hogy máshogy is lehet. És még így is lehet, hogy azt mondja, hogy igen, a házasság ötlete jobban tetszik. Az egészben a választás a lényeg. Hogy nem azért mész férjhez, mert a szülők, a nagyi, a szomszéd, a kisboltos ezt elvárja tőled, hanem mert te ezt akarod.

mert valójában csak egy papír. egy jó kapcsolathoz ugyanis önmagában az a tény, hogy házasok a felek NEM AD SEMMIT!

mi az esküvő előtt 5 évig együtt éltünk...szuper volt minden. aztán összeházasodtunk és most is szuper minden. különbséget pedig semmit, de semmit nem érzek!

Régen a házasság a nőknek (és gyerekeiknek) szó szerint a túlélés záloga volt. Azóta, hogy a nők számára is megvalósítható az önfenntartó életmód, elvesztette eredeti funkcióját.

Mostanában sokan újraértékelik a házasság fogalmát, ki így, ki úgy, ebből keletkeznek a nagy viták.

A nemi szerepekről meg annyit: folyamatosan változnak, kortól, kultúrától függően. Úgyhogy szerintem marhaság bármire ráhúzni, hogy nőies vagy férfias.

Például a vadászatot, mint olyant, mindenféle értelemben kifejezetten a férfias jelleghez csatolják, az ókori görög kultúrában viszont nőnemű isten képviselte (Artemisz).