Miért ennyire fontos mindenkinek (nőknek általában) az esküvő, házasság, és ennyire korán?

Én sem vagyok az a tipikus esküvőről ábrándozó nő, de aló másik oldala sem tetszik. Az igenis visszatetsző számomra, ha a pasi 8, 10 év, illetve egy vagy több gyerek után sem képes megkérni a párja kezét, különösen, ha jól tudja, hogy a nő esküvőt szeretne.

Szerintem a házasság valahol mégiscsak érthető igény, hiszen a másik felvállalásának, a felelősségvállalásnak egy formája, illetve annak a jelzése,hogy biztosak abban, hogy a másikat akarják egy életre.

Szerencsé eset, ha egyik fél sem akar házasodni - de ha az egyik akar (ez lehet a férfi is! sok ilyet láttam!), akkor ha a másik valóban szereti őt, igenis előbb-utóbb rászánja magát.

Teljesen egyetértek veled...

Nem tudok többet én sem hozzáfűzni ...

Nem áll szándékomban férjhez menni, ha csak nem maga Ivan Sergei kéri meg a kezemet:), de a viccet félretéve én csak abban az esetben tartom fontosnak, ha gyerek is származik a kapcsolatból.

Mi 6 éve élünk együtt gyerektelenül, és eddig jó volt így is.

Én csak azt nem értem, miért kell egy kapcsolatnak bármerre is 'haladnia'?? Mert nálam úgy működik, hogy összejövünk, és boldogan élünk. Aztán ha már nem szeretjük egymást, szakítunk. A házasság felesleges macera, talán akkor sem látnám értelmét, ha minden szerelem örökké tartana.

A gyerekvállalást én sem értem, minek elsietni, én mondjuk eleve nem is akarok gyereket, de értem ha más igen. Viszont akkor sem tartom jó ötletnek, hogy 1 év után rögtön gyerek, aztán következő évben válás, és ottmarad a nő a gyerekkel.. Vagy nincs válás, mert a gyerek miatt inkább benne marad egy rossz házasságban. Gyönyörű, mondhatom. :|

Nálunk a férjem volt az, aki "tűkön ült", már 1 év után alig várta, hogy elvehessen.

Végül 2 év után lett rá pénzünk, azóta sem bántam meg, ez amolyan lelki plusz.

Én már láttam erre is arra is példát, viszonylag gyors házasság, mégis évek óta tartós és boldog és láttam olyat is, hogy 7 év után házasság, és pár hónap után válás. Valóban igaz, ha megfontolt az ember legalább a 2 évet kivárja, az nálam is egyfajta minimum. Viszont én meg nem szeretem, ha csak úgy kötöttségek nélkül eltengünk-lengünk, mert a pasinak ez így kényelmes, igenis érezzem azt, hogy velem akarja leélni az életet, velem akar családot alapítani, és ezt hivatalosan is rögzítjük.

Meg megint más, hogy aki 30körül van, már nem biztos, hogy vár több évet arra, hogy kiderüljön biztos jó döntés a házasság, hanem most vagy soha alapon bevállalja. Én jelenleg még nem találkoztam olyan férfivel, akihez nyugodt szívvel hozzámentem volna, lehet nincs is ilyen, majd meglátjuk.:)

Még annyi, aki meg a kapcsolat elején gyereket vállal úgy, hogy nem becsúszik, annak valószínű vagy ez az élete álma, hogy anya lehessen, vagy pedig már korából fakadóan nincs hova várni. Szerintem nem szabad ítélkezni, hogy ki csinálja jól és ki rosszul, mert mindenki mások az elképzelései életcéljai, van aki már 20 évesen anyuka szeretne lenni, van aki még 30 évesen se, ugyanez igaz a házasságra is.