Miért mondogatják mostanában a nők, hogy nem fontos a házasság, az csak egy papír?

Ilyenkor az az ellenszenves ebben, hogy sokan nem azzal próbálják a kapcsolataikat magasabb szintre helyezni, hogy összeházasodnak, hanem azzal, hogy összeházasodnak ÉS kitalálják azt, hogy ezzel "nem vállalod magadat".

Ki előtt kellene ezt vállalni? Ha szembejön velem egy ember az utcán, nincs rá írva, hogy mit vállal! Nincs a pólóján egy fénykép, hogy ez az én mucikám, vállalom mindenki előtt. Idegen emberek lesz@rják, hogy házas vagy-e vagy sem, aki meg ismer, az tudja, hogy mennyire komoly a kapcsolatod.

(Ez a "vállald fel" tinikoromban volt nagy divat, az első ValóVilág környékén, még a tanárok is azzal poénkodtak, hogy mekkora hülyeség.)

Egy pillanatra vegyetek komolyan, kérlek. Átlagos intelligencia, és minimális képzelőerő szükséges a következőhöz: képzeljétek el, hogy van olyan ember, aki a kapcsolat első napjától komolyan gondolja, nem kellenek neki különböző állomások a komolysághoz. Ahogy az egyik előző írta: ennél az embernél az, hogy mackónadrágban eléd áll, és megígéri, hogy veled lesz jóban-rosszban, ugyanannyit ér, mint kiöltözve a hivatalban.

Biztos nem vállalnék olyannal családot, aki ezt a kis -számára kényelmetlenséget- nem vállalja és nem tud kiöltözve a hivatalban tölteni egy fél napot. Utána buli a családdal, barátokkal.

Remélem az előző mackónadrágos nagyon komolyan gondoló egyén megtalálja a párját, olyat aki ugyanúgy nem akar esküvőt.

Igen, megtalálta.

Nekünk ahhoz, hogy szeressük egymást, hál' istennek nincs szükségünk semmi külvilágnak szóló bizonygatásra. Örülök neki, őszintén. Sajnálom azokat az embereket, akiknek ilyesmi kell ahhoz, hogy bízni tudjanak a másikban és rá építsék az életüket. Akiknek ehhez "kiöltözésre" van szükségük. Sajnálom tényleg, ez nagyon szomorú. Senkinek semmit nem vagyok hajlandó egy szertartással propagálni.

'Mackónadrágból' üdv mindenkinek!

"El tudom képzelni, de mondd, akkor miért ne venné el? Mi szól ellene?"

Az, hogy nem akarja! Ennyi szól ellene. És mind azt tesszük, amit szeretnénk.

De számomra pl. az egésznek annyi értelme van, mintha holnap bemennék az önkormányzatba, hogy most felvállalom, hogy szeretem a zöldborsófőzeléket, és kérek róla egy papírt. Nem fogom attól jobban szeretni.

Ahogy gondolod. De hogyha ráesik egy tégla a barátod fejére és meghal, tudod hogy te nem kapsz semmit abból ami az övé volt? Ha volt korábbról egy gyereke akit mondjuk már te is neveltél és szerettél évekig, simán elveszik tőled mert nem vagy senkije? Magyarországon nem veszik komolyan, de ha bármi baleset éri, téged nem tájékoztatnak, hiába mondogatod hogy de téged nagyon szeret. Ráadásul - most olvasom- még a közös gyerekeitekért is gyerekelhelyezési kérvényt kell benyújtanod. Házastársak hitelt is könnyebben kapnak a banktól. Szocpolnál ha együtt nevelitek a te 1 gyereked meg mondjuk a barátod 2 gyerekét, és nem közösek, akkor nem 3 gyereknek számítanak hanem külön 1+2 és stb!

Ezek mellet szinte már mellékes hogy a világ előtt felvállal mint felesége/férje. Őszintén szólva félek is attól hogy 20 év múlva, 40 évesen is úgy mutasson be valaki hogy "a barátnőm"... milyen ciki már.

" De hogyha ráesik egy tégla a barátod fejére és meghal, tudod hogy te nem kapsz semmit abból ami az övé volt?"

Ez most komolyan érv a házasság mellett, hogy ha meghal a párod, akkor kapjál a pénzéből? Hát ez a fokú önzőség nem semmi.

Fúj, előző 72-es, ez undorító hozzáállás!

Ne kapjak belőle semmit? Kapnék akkor is. Vele tölthettem boldogságban x évet. Nekem ez több, mint a lakás fele. Fujjj!

"Ezek mellet szinte már mellékes hogy a világ előtt felvállal mint felesége/férje. Őszintén szólva félek is attól hogy 20 év múlva, 40 évesen is úgy mutasson be valaki hogy "a barátnőm"... milyen ciki már."

Felnőtt ember létedre azért szeretnél megházasodni, hogy egyszer 40 évesen egy partin egy vadidegen mit szól ahhoz, hogy te a barátnője vagy? Ki a kénköves ménkűt érdekel, hogy mit szól??? Sápítozzon kedvére, ha attól boldog.

"Felvállal a világ előtt". Ez nincs így. Én még életemben nem gondolkodtam el azon, hogy a szembejövő szerelmespár vajon házas vagy "csak" barát-barátnő. Soha nem jutott eszembe, hogy vajon felvállalja-e őt papíron - hisz ha valakivel kézen fogva sétálsz, azt felvállalod.

De nekem van egy nagyon jó barátnőm, óvodás korunk óta együtt vagyunk. Mit tegyek, hogy az utca emberének világos legyen, hogy én felvállalom őt? Vagy ezentúl bárhova megyek a húgommal, vigyem mindkettőnk anyakönyvi kivonatát, hogy "tessék csak ellenőrizni, az édesanyánk ugyanaz, ő a testvérem".