Miért gondoljátok azt sokan, hogy bármit elérhetünk (szinte csettintésre)?
"Ha nem tetszik a munkahely, válts." Ööö, még rosszabbra?
Bántják azt, aki biorobot munkát végez.
Bántják azt, aki nem sportol.
Ha nem szeretem Budapestet, költözzek el. Hogyan? Hagyjam itt családtagomat, aki számít rám? Csapot-papot? Hogy lesz munkám máshol és milyen? Nem elég vízfejű az ország? Jó, hála Istennek talán a nyugati részén van lehetőség.
Bántják azt, akinek nincs ideje. ???
Bántják azt, aki nem keres jól. Akkor is, ha amaz csak meséli, mert szóba kerül (pl itt kérdésnél) és nem panaszkodásnak szánja.
Bántják azt, aki nem hajlandó már többet tanulni, többedik tanfolyam vagy diploma.
"Ma az élet tele van lehetőségekkel." Mégis mikkel és hogyan? Köt a család, a PÉNZ, a munka stb.
válasza:Mindenkinek van valami problémája, csak az emberek többnyire nem teregetik ki. Nekem is megvan a magam problémája, éltem együtt pszichés beteg családtaggal, sose tudtam, mire megyek haza, qrva nehéz volt, tudnék mesélni nem kevés dolgot, ez csak egy, de nem az a megoldás, hogy összeomlok és jaj, sajnáljatok már...
Én talpra álltam, mindig, ahányszor csak kicsúszott a lábam alól a talaj, mert talpra akartam állni.
Neked a legnagyobb problémád, hogy el lettél kényeztetve, és ezért fájnak most a nehézségek.
Van, aki talpra áll a rákból, van, aki végtagok nélkül is képes teljes életet élni, sőt, másokon segíteni, van, aki rokkantként via ferrata túrákra megy.
Nem azt mondom, hogy ne foglalkozz a saját problémáiddal, mert lehet, hogy másnak szarabb, a te problémád neked nyilvánvalóan fontos, mint mindenkinek a sajátja, csak azt akarom mondani, hogy nem megoldás az, ha belesüppedsz a szarba és mindenki ellenség, keresni kell a megoldást, ha jobb életet akarsz, figyelni a lehetőségeket, mint vadász a zsákmányt, és azonnal lecsapni, amikor jön valami, merni kell kockáztatni, ha úgy alakul. Ha orvosi segítség kell, akkor oda menj, az sem szégyen.
A rossz vagy a még rosszabb mellett tanuljunk?
Egyébként én nehezen, de megoldom, ne engem ekézzetek kérlek, de ez se egyszerű.
A legtöbb, könnyen elérhető, munkával összeegyeztethető időben tartott tanfolyam iskolarendszeren kívüli, fizetős. Amit én végeztem, azok csak iskolarendszeren kívüli, fizetős formában indultak.
Na most ezt oldja meg, aki hónapról-hónapra él. Esetleg vegyen fel hitelt, de ha nem sikerül vele elhelyezkednie...??
Ha nem hé-pé dolgozik, hanem teszem azt eladó?
A munkáltató toleráns lesz, miközben tudja, hogy a munkavállaló azért végzi a tanfolyamot, hogy lelécelhessen?
Elég jó színvonalúak ezek a tanfolyamok? Az eddigi kettőm katasztrófa pl, még az állásinterjúkon is kifejtették az interjúztatóim.
Alapszak levelezőin.
Van az a szak egyáltalán estin? Levelezőin?
Elég jó színvonalú?
Na ha elég jó színvonalú, akkor egy nem pont jó agyú ember is el tudja végezni a heti 40 óra mellett?
Egyetemen sokszor nem elég, amit ott tanítanak.
Tud mellette gyakorolni?
Ha nincs már támogatott féléve, hogyan tudja kiperkálni?
Orvosi segítség nélkül én már nem bírom tovább. Súlyos gond is lehet úgy érzem.
Intézkedni is fogok.
Az, hogy van, aki erősebb, nem vigasztal.
A végtag nélkül élés pláne nem, lehet durva lesz, de ha kapnék egy mátrixi válaszlehetőséget, 2 tablettát, de a következő válaszlehetőségekkel: marad a jelenlegi életem, másik: lábak nélkül, de boldog párkapcsolatba varázsolódom és jó munkám lesz/ nem tudom, láb nélkül lehet-e ugyanúgy, de pl a jelenlegi irodaházunk is akadálymentes / szóval ha a kettő közül választhatnék, akkor a láb nélküli kellene.
válasza:Pont úgy oldja meg, ahogy mindenki más megoldotta.
Neked meg nem kell válasz. Te egy figyelemkoldus vagy, semmiegyéb. Meg lusta.
Jó, akkor biztos lusta vagyok, ha ennyien írjátok. Végülis az ismerősi köröm 95%-a nem viszi valami sokra, tehát lehet, hogy hozzájuk képest vagyok csak szorgalmas.
Ezen a héten is 4 órát sportoltam, kipróbáltam egy új mozgásformát is, angoloztam minden nap (ami nálam nem sétagalopp azért még), intéztem a 3. tanfolyamomat (ami kellemetlenebb időpontban indul végül, mint eredetileg szó volt róla).
Azonban: jó, értem, mindez biztos kevés. Csak az ismerősi körömhöz képest valami.
válasza:Nem biztos, hogy a mennyiséggel van a baj, az is lehet, hogy csak nem jól fókuszálod és priorizálod a dolgaidat.
Ismered a túledzés fogalmát? Az is akkor jön elő, amikor csak hajtasz, hajtasz, hajtasz, de nincs jól felépített és megtervezett edzésterv mellé, így hiába tűnik soknak, amit csinálsz, kifárasztod a testedet, és lassabban fejlődsz, mert nincs módszer. Ugyanígy működik az életvezetésben is, ha nincs egy jó terv, módszer, ami mentén haladsz, hiába tepersz, csak szétfolynak a dolgok, és úgy érzed, hogy te mindent megteszel, mégsem haladsz.
Ülj le, pihenj, fújd ki magad, fogj egy papírt, ceruzát, tollat, vagy egy excel táblát, és írd össze az eddigi dolgaidat, aztán kezdj el szortírozni, tervezni, szelektálni, priorizálni...
Gyerekkoromban nagy kedvenceim voltak a stratégiai játékot, igazából pont erre tanítottak meg, amit játékos formában tanultam, hogyan alakítsak ki egy jó stratégiát, azt átültettem az életembe, és működik.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!