Mi lehet az oka, hogy sokan keverik a megsértődést és az elhatárolódást?
Példa: van egy hölgyismerősöm, akivel jóban vagyok. Poénkodtunk sokat, néha szívtuk egymás vérét. Azonban egy-két sajátos poénomon fanyalgott és nem az volt, hogy esetleg megkér, hogy neki ezt vagy azt ne mondjam, hanem megmondóemberkedve leoltott, van ez a passzívagresszív viselkedésminta, amit gyesztus szinten nem tudok másképpen nevezni, mint hogy "legyan az a véleményed neked is, mint ami nekem" szemben az "elfogadom, hogy ebben nem egyezünk" helyességével.
Namost az egész sztori nem egy jelentős dolog, de az illető nővel a kapcsolatom sem, régen sokat kerestem, kerestük egymást, most viszont nem foglalkozom vele. De! Nem sértettségből. Nincs okom haragudni, csak érdektelenné, közömbössé, semlegessé vált számomra, melynek a kiváltó oka valóban a megmondóembekedése. De én elfogadom, hogy ő ilyen, csak nem vagyok erre a stílusra kíváncsi és megelőzendő a konfliktet, inkább nem keresem. De amikor ő keres, nem vagyok bunkó, nem vagyok sértődött. Ugyanakkor több közös ismerős is azzal jött, hogy meg vagyok sértődve.
Kérésem a válaszolókhoz: ellenem forduló, gonoszkodó, kötekedő, konstelláns válaszokra nem reagálok, érdektelenek.
Más: nem egy megoldandó nagy baj ez, csak érdekel, hogy a sértettséget és az eltávolodást miért nem tudják megkülönböztetni sokan.
Ne haragudj,lehet én nem értem az egészet,de ez a "szívtuk egymás vérét",és"megmondóemberke" ez olyan tipikus unatkozós primitív pr0livircsaft.
Akinek van egy kis sütnivalója,az nem fog ezen a szinten,és ilyen jellegű "problémák" között élni.
Nem kell ezt a pronyócirkuszt csinálni,és akkor egyikőtöknek sincs semmi problémája.
Az eltávolodás meg a sértettség következménye(is lehet),aminek okai vannak,ez nem értem,mi az,hogy sokan nem tudják megkülönböztetni...
Olvasva a leírt példát, talán azért, mert kívülről nézve igen hasonló tüneteket mutat a két jelenség.
Te ugyan tudod magadról, hogy nem sértettségből nem keresed, de nem akarod elmondani neki, hiszen azzal megbántanád: másnak hitted, mint amilyen valójában, és ezzel a tudattal már nem olyan jelentős személy az életedben (és hát komolyan: ember legyen, aki egy ilyet emelt fővel fogad egy számára fontos személytől; talán paradox is lenne, mivel kioltaná az elhatárolódásra adott okot). Ő viszont ezt úgy értelmezi, hogy megsértődtél rá, elvégre egy sértődött ember is hasonlóan viselkedik (csak közben még durcizik is, az a célja, hogy bűntudatot keltsen a másikban anélkül, hogy a szándéka lelepleződne). Érzelmileg nehéz helyzet, mert az igazat nem tudod megmondani úgy, hogy értse/érezze is. A különbség talán nem is a szavakban, hanem inkább a gesztusokban, testbeszédben felfedezhető. Viszont aki érzelmileg erősen kötődik a másikhoz, annak lehet, hogy a felfedezett közömbösség még a sértődöttségnél is nehezebben elviselhető, ezért még itt is megvan az esélye, hogy belelovalja magát abba a hamis illúzióba, hogy a másik megsértődött rá (mert akkor legalább akar tőle valamit).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!