Sokan bántanak amiatt hogy nem akarok családot soha, féltenek a döntéstől, vagy azt szeretnék ha én nem lógnék ki a sorból?
Nem egy mintapélda a családom, ha suliból rossz jeggyel mentem haza akkor ment a cigánykodás, kiabálás, szerintem nem szégyen ha valakinek egy-egy tantárgy nem ment soha, és épp csak az alapot tudta teljesíteni.
Ezzel csak odáig jutottunk az évek alatt általánosban, és középsuliban is hogy magamnak irkáltam alá a jegyeket, mert elegem lett abból ami itthon ment mondjuk egy kettesért is. Nem túlbuzgóak a szüleim hogy akkor majd telefonálgatnak a tanárnak, mert mindenről tudni akarnak, egész egyszerűen rám hagyták az egészet, hogy magamtól jöjjek rá majd később.
Persze nem ezek a dolgok határozták meg a jövőmet, mai viszonyokat tekintve így is egész jó fizetéseim vannak, és az egész országot végig járhatnám vele ahogy hallani lehet, egyrészt valakinek büdös az olyan munka aminél le kell hajolni, vagy épp szerszámokat kell használni.
Gondolok a jövőmre, hogy idővel külön éljek, itthon szabadnapjaimon csinálgatom amit kell ha épp mindenki dolgozik, így nincs vita az alapvető teendőket tekintve.
Egyszerű kis életem van, videojátékokkal és szezonban motorozással töltöm az időmet, nincsenek kifejezetten barátaim se, egy-két márkatárs van kb ennyi.
Az utóbbi két évben egyre többen kérdeznek a családalapítás felől, lehet azért mert Ők már érettnek gondolnak ehhez, igazából nem tudom.
Egy 40-50 felettinek egyszerűen nem tudom megmagyarázni hogy nem érdekel ez az egész, nekem nem érdekem hogy szülő, apuka legyek.
Fontos megemlítenem az ország helyzetét is, ami kiszámíthatatlan, és kaotikus is. Biztosabbnak látom ha nem vállalok túl nagy feladatot itt, hiszen életek sorsa múlhat két ember döntésén.
Nagyszülő szerint csavargó életet élek, a családunkban szinte minden fiatalnak max pár hónap kihagyással mindig volt hosszabb-rövidebb kapcsolata, viszont ők igénylik is, tesóm is pl volt hogy 1 héten egyszer jött haza, pedig 20km nem nagy távolság kocsival, és két évvel fiatalabb nálam.
Továbbá szembesítettek azzal a ténnyel is hogy elszórakozhatok így is, de ne felejtsem el, miszerint az emberek öregszenek, és az egészség is véges, kihez mennék, kit hívnék ha senkim nincs?
Ettől megijedtem kicsit, de valahogy ez is kiküszöbölhető nem?
26F
Én 38 vagyok,és a mai napig kb ugyanezt csinálom amit most te,24-25 voltam amikor eldöntöttem hogy egyedül szeretnék élni.Pár évig külföldön dolgoztam,abból házat vettem,rendbe vágtam..megvan mindenem,nincs hitel a nyakamba,jól fizető melóm van,se barátnőm,se gyerekem,azt csinálok ami akarok.Van egy cbr1000rr és egy V Strom 1000 motorom,szabadidőmet motorozással,túrázással töltöm ja és pc gamer vagyok😂
Én soha nem foglalkoztam azzal hogy ki mit mond,engem is fárasztottak azzal hogy már rég gyerekednek kéne lenni,keress már egy rendes nőt magad mellé stb..az én életem,úgy élem ahogy nekem tetszik.
"Az utóbbi két évben egyre többen kérdeznek a családalapítás felől"
Kicsodák?
#2
Legalább most már tudom hogy nem vagyok egyedül :)
Nem vagy egyedül.
Nekem is egy célom van az életben.
Egyszer teljesen független lenni minden embertől.
Akivel együtt élnék,az max egy háziállat.
30/f
Ja,és ha valaki azért csinál gyereket,hogy legyen aki öreg korban ápolja,ki kell ábrándítanom,hogy erre semmi garancia.
Egyszerűen még ha akarná sem teheti meg mindenki,hogy szülőt ápoljon a saját élete mellett.
Én nő vagyok Kérdező , de én sem szeretnék gyereket. Nem csak azért mert rengeteg pénzbe kerül ez mindegy is, egyszerűen nem érzem úgy hogy ez nekem kéne. Akik meg azért szeretnének gyereket ,hogy majd öregkorukba az ápolja őket elég undorító gondolkodás.
Lehet az én gyerekkorom is hatással volt erre a döntésemre, mert anyáékat pl sose láttam ,hogy igazán szeretik egymást. Mindig mindenen civakodtak egymással ,utálkoztak . Én is kaptam a leb.szást ha rossz jegyet vittem haza. Úgy éreztem magam a saját családomban mint egy megtűrt személy, egy szükséges rossz.
Akik meg kérdezgetik hogy miért nem akarsz családot szerintem hagyd is rájuk ezt , ne foglalkozz velük, ne is válaszolj rá. Mond meg nekik ,hogy semmi közük sincs hozzá.
Talán megértik egyszer. Ez már a Te életed . Azt csinálsz vele amit akarsz és semmilyen társadalmi elvárás miatt nem kell gyereket vállalnod ha nem érzed így.
A gyerek meg kirepül a fészekből nem lesz ott ,hogy ápoljon. És nem is várható el egy felnőtt embertől ,hogy mindennapos szolgálatban a munkája mellett még ápolja az öreg szülőt.
2-es vagyok,a szülők talán megértik,egy idő után el is fogadják,de az emberek nem.Tőlem a mai napig kérdezgetik,megnősültél már,mikor lesz már gyerek?Egyszerűen nem fogadják el,vagy túlságosan unintelligensek hogy megértsék,vagy csak már megszokásból megkérdezik..Ismerek olyan házaspárt,akiknek született egy gyerekük,viszont előre bevállaltak még kettőt,így kaptak x összegű pénzt,és vettek egy nagy házat.Azóta 6 gyerekük van és még nagyobb házat vettek,és még csak nem is a kisebbséghez tartoznak,viszont azt művelik mint ők.Tehát igazából azért lett ennyi gyerekük hogy kapjanak x millió forintot,ezáltal ingyen házat stb,stb..
Na ez nekem nem menne..
A másik ami az utolsó írt,majd egyedöl maradsz,nem lesz senki aki rádnyissa az ajtót..pfhhh,akor azért legyen gyerekem hogy majd legyen ki gondoskodjon rólam öregkoromra?
Ez szánalmas érv,számomra felfoghatatlan hogy gondolkodhat valaki így..Abba a korba érvén,ha érzem hogy már bajok vannak,majd eladom mindenem és bevonulok egy minőségi szolgáltatást nyújtó idősotthonba..de az én életvitelem mellet nem valószínű hogy eldöcögök addig..😂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!